Megáldották Szent Margit szobrát a margitszigeti kolostorromoknál

Hazai – 2018. november 22., csütörtök | 18:59

Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa áldotta meg november 22-én Árpád-házi Szent Margit szobrát a Margitszigeten, a domonkos kolostor romjainál.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A bronzszobrot Budapest Főváros Önkormányzata megbízásából Bakos Ildikó szobrászművész, érdemes művész készítette Árpád-házi Szent Margit szentté avatásának 75. évfordulója alkalmából. A szoboravató a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd a fővárosi önkormányzat részéről Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes mondott beszédet.

„Ajánld tested-lelked az Úrnak, és szíved mindig nála legyen, úgy, hogy se a halál, se senki ember fia el ne vonhasson téged Isten szeretetétől.” Szent Margit gondolataival kezdte a beszédét a főpolgármester-helyettes, majd köszönetét fejezte ki a budapest-újlaki Sarlós Boldogasszony-plébániának a szoborállítás kezdeményezéséért és Bakos Ildikó szobrászművésznek az alkotásért.


A szobor történelmi és szakmai igényességgel fogalmazza meg az Árpád-házi királylány emberi magatartásának és hitbeli elkötelezettségének szociális vonatkozását, és korabeli politikai jelentőségét. A kiszolgáltatottak iránti szolgáló szeretet gyakorlása, a társadalmi érdekellentétek mérséklése, a békeszerzés képessége a 21. század kezdetén is időszerű erkölcsi érték – mondta a főpolgármester-helyettes. – A középkori Európa székesegyházaiból ismert keresztút-labirintust ábrázoló körbejárható posztamens (amelynek közepén a szobor áll – a szerk.) a Jézushoz való eljutás zarándoklatát jelképezi. A kompozíción megjelennek a szentet azonosító attribútumok, a kereszt és a liliom. A szegénység testi-lelki kifejezését a szobrász az anyaghasználat ötletességével valósította meg: a ruha szaggatottsága a szent önsanyargatására utal. Margit számára magától értetődő volt a bűnbánattartás, a vezeklés, a másokért végzett felajánlások. „Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni” – ez volt az életszabálya. Személyes hivatástudata időszerű érték ma is.


Szalay-Bobrovniczky Alexandra beszédében rámutatott, hogy Szent Margit minden hozzá forduló rászorulón segített, odaadó életét csodák koronázták meg, s a domonkos kolostor az ország hitének központja és őre lett.

A felebaráti szeretet jegyében leélt élete minden mai fiatal és felnőtt számára igazi példaként szolgál, és mindannyiunkat arra tanít, hogy a cselekvő szeretet tetteit sohasem halaszthatjuk holnapra. Bízunk abban, hogy Szent Margit békeszerző imái korunkban is meghallgatásra találnak, és az új szobor sokak számára lesz emlékeztető jel, hogy kérjék kedves szentünk közbenjárását – zárta a beszédét Szalay-Bobrovniczky Alexandra.


A szobor megáldása előtt Snell György esztergom-budapesti segédpüspök arról beszélt, hogy az Üdvözítő nemcsak meghív, hanem egyenesen felszólít mindenkit az életszentségre: „Nagyon sokan meghallották a történelemben ezt a krisztusi felszólítást, és elmondhatjuk, hogy éppen annyiféle útja van a szentté válásnak, ahány ember. Mindenki meg is találhatja ezt az utat, ahogyan IV. Béla király lánya, Margit is. Méltó, hogy az itt álló szobor végre láthatóvá tegye előttünk ennek a nagyszerű szentnek az életét, hogy aki erre jár, ne csak romokat lásson, hanem ezt a sudár, nagyszerű magyar lányt is: a királylányt, aki valóban nem foglalkozott azzal, hogy honnan jött, csak azzal, hogy hová megy: Krisztushoz az életszentség útján” – folytatta Snell György.


Rengeteg imádság, vezeklés, engesztelés volt az ő útja, a tatárjárás után, talán az ő imáinak is köszönhetően, apja új honalapítóvá vált, betelepítései nyomán Magyarország újra talpra állt; száz évvel a tatárjárás után hazánk népességének aránya nagyjából megegyezett Nagy-Britanniáéval. Micsoda vitalitás volt ebben a népben! Hiszem, hogy emögött ott voltak Margit imái – mondta Snell György.

Reményét fejezte ki, hogy ha valaki megtekinti a most megáldott szobrot, amely megjeleníti Margit életszentségét, a szent lényében – mint minden szentében – megtalálja a korszerűt a 21. században is: a másokért való élet, az önzetlenség, az odaadás, az Isten- és emberszeretet valóságát. Adja Isten, hogy a szobor előtt állva sokan elgondolkodjanak mindezen – zárta beszédét a segédpüspök.


E szavak után Snell György megáldotta a szobrot, majd a jelenlévők fehér liliomokat helyeztek el az alkotás lábánál, Szent Margit iránti tiszteletük jeléül.

A rendezvény a Szózat eléneklésével zárult. A szoboravatás zenei szolgálatát a Szent Margit- gimnázium énekkara látta el.

A szoboravatás előtti hétvégén, Árpád-házi Szent Margit szentté avatásának 75. évfordulója alkalmából ünnepi emlékülést szervezett a budapest-újlaki Sarlós Boldogasszony-plébánia november 17-én Budapesten. Az emlékülésről szóló beszámolónk ITT olvasható.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria