A közel-keleti ország, amelyet hosszú éveken át polgárháború, majd 2023-ban pusztító földrengés sújtott, történetének új szakaszába lépett, miután Bassár el-Aszad elnök megbukott, és Ahmed al-Saraa vette át a hatalmat. A változás új reményt adott a szíriaiaknak, akik rendkívül aggasztó körülmények között, szegénységben élnek. Ebben a helyzetben vannak a keresztények is, akiknek az elmúlt években több ezer ember kivándorlása miatt szembe kell nézniük a munkanélküliséggel és a családok szétszakadásával. Mourad érsek megjegyezte, hogy ebben a történelmi pillanatban, amikor „a jövő iránti felelősséget” érezzük,
már nemcsak a túlélésre kell gondolni, hanem konkrétan cselekedni kell, különösen a fiatalok érdekében, munkára és bátorságra van szükség.
A rendezvényen az érsek felvázolta a legfontosabb cselekvési területeket annak érdekében, hogy a szíriai keresztények szilárd jövőt tudjanak építeni: ezek pedig az oktatás és az egészségügy. Házakat kell építeni azoknak a fiataloknak, akik házasodni akarnak, ösztönözni kell őket a házasságra, be kell fektetni az iskolákba és a kórházakba – mondta.
Instabil helyzet
A szíriai helyzet sajnos nem stabil. „A szíriaiak – magyarázta Mourad – korábban soha nem kötődtek egy ennyire tradicionalista iszlámhoz, mint amilyennek a jelenlegi kormány tűnik, és ez aggodalomra ad okot.” Ezenkívül
az utcákon, különösen Homsz környékén, hatalmas a katonai jelenlét, sok az ellenőrzőpont.
Ebben a helyzetben „sok család, különösen a keresztények, menekülési lehetőségeket keresnek, ami nem segít a régió már amúgy is összeomlott gazdaságán”. Az érsek azt is elmondta, hogy a Szíriával szembeni szankciók eltörlése pozitív hatással volt és lesz a jövőben is az ország gazdaságára. Egy olyan országban, ahol sok keresztény család is az éhezés szélén áll: „Legfeljebb egy étkezést engedhetnek meg maguknak naponta, és arra sincs pénzük, hogy egy darab kenyeret vásároljanak”, és a benzin is túl drága. „Ezért mondom, hogy a szíriaiakat megfosztották méltóságuktól – hangsúlyozta Mourad –, mert sok esetben még vizük sincs, hogy zuhanyozzanak”, legfeljebb hetente egyszer.
Az Egyház szerepe
Ebben a helyzetben az Egyház szerepe alapvető fontosságú: „Hálásnak kell lennünk – mondta a püspök – az ACN összes jótevőjének és az egész Egyháznak, amely lehetővé teszi a keresztényeknek, hogy ellenálljanak az éhségnek, a szomjúságnak, és annak, hogy mindenben hiányt szenvednek… Az Egyház megpróbált hídként szolgálni a családok támogatásában”, és most a szankciók megszűnése új kezdeményezések, új projektek, új munkalehetőségek megjelenését fogja elősegíteni. „Reménykedünk és várunk” – folytatta, hozzátéve, hogy a munkanélküliség és a szegénység feszültséget okozhat az országon belül. „A vallási és etnikai csoportok közötti különbségek mindig is léteztek Szíriában, nem tudunk elképzelni másféle nemzetet” – mondta az érsek, hozzátéve, hogy jelenleg nem lehet azt mondani, hogy a keresztényeket üldözik Szíriában, még ha a múltban közvetett módon üldözték is őket. Továbbra is
lehetőség van arra, hogy megtartsák a keresztény szertartásokat, gyakorolják a hagyományokat, bár némi óvatossággal.
„A nyári gyerektáborok esetében azonban idén úgy döntöttünk, hogy nem megyünk a tengerpartra, mert nem vagyunk eléggé meggyőződve arról, hogy garantálni tudjuk a biztonságot.” Fennállhat ugyanis az a veszély, hogy iszlamista csoportok nem nézik jó szemmel, hogy fiúk és lányok együtt táboroznak.
XIV. Leó bátorítása
Mourad érsek a újságírók kérdéseire válaszolva végül háláját fejezte ki XIV. Leó pápának, akivel a keleti egyházak jubileumi zarándoklata alkalmával találkozott. „A Szentatya erősen bátorított minket az egyházunk jövőjét illetően”, hangsúlyozva „identitásunk és liturgiánk megőrzésének fontosságát”.
Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria