Napi sajtószemle

A Magyar Demokratában (38-39.o.) Gazdag István Eurábia: vissza a jövőbe? című, többrészesre tervezett tanulmányának első részében elemzi XVI. Benedek pápának a regensburgi egyetemen tartott és az iszlám világban nagy vihart kavart beszédére érkezett reagálásokat. A cikkíró jellemzőnek tartja, hogy „a vélt vagy valós sérelmeikre egyébként is hiperérzékeny muzulmán hívők körében (ez alkalommal is) mesterségesen kiváltott hisztériahullám azt követően sem igen csillapodott, hogy XVI. Benedek többször is nyilvánosan és ünnepélyesen meakulpázott, sajnálatos félreértésnek nevezve inkriminált szavait, amelyek úgymond egyáltalán nem tükrözik az iszlámról alkotott személyes véleményét. Ugyanakkor az is jellemző, hogy a katolikus egyházfő még a személye elleni halálos fenyegetések után sem számíthatott valóban hathatós és határozott támogatásra saját ’nyugati’ hátországában, annál inkább többé-kevésbé egyértelmű bírálatokra. Ugyanaz történt tehát, mint ami a Mohamed-karikatúrákat leközlő dán lap esetében az év elején: az iszlámmal szemben egyre súlyosbodó Stockholm-szindrómában szenvedő Európa gyáván meghunyászkodott és a szólásszabadság védelme helyett – tisztelet a kevés kivételnek – gyáván behódolt a vallási fanatizmusnak. Más kérdés, hogy akkoriban a vallások közötti párbeszéd ürügyén a Vatikán is beállt a Jyllands-Postent bírálók kórusába. És hogy mire jutott vele? Alig fél évvel később első számú közellenség lett az iszlamisták szemében.” Gazdag rámutat: veszélyeztetett helyzetük miatt különösen a mozlim országokban élő keresztény kisebbségek körében váltottak ki aggodalmat a pápa szavai, s nem kétséges, hogy az amerikai médiát is a félelem késztette ugyanerre. Ugyanakkor a szerző megállapítja: vannak olyan hangok is, különösen Itáliában, de másutt is, amelyek határozottan, sőt vehemensen a pápa védelmére kelnek, így például Richard Pipes neves iszlámszakértő azzal vádolja a muzulmán vezetőket, hogy a saria tiszteletének kikényszerítése végett megpróbálják megfélemlíteni Európát és Amerikát. Még nála is keményebben fogalmaz Vittorio Messori, II. János Pál pápa biográfusa, aki szerint az iszlámra a szélsőséges intolerancia jellemző a másképpen gondolkozókkal szemben, e mellett „társadalmi érzéketlenség, jogfosztottság a nőknek, többnejűség, nyilvános kivégzések, emberrablások, ostorozások, fenyegetések, zsarolások, táplálkozási tilalmak…, a környezettel szembeni érzéketlenség, sőt a tisztátalan kutyákkal és macskákkal való együttélés tilalma, egyszóval a demokratikus társadalmakban manapság érvényesülő érzékenység ellentéte.” A Demokrata cikkírója ugyanakkor értetlenkedik, hogy Messori lebecsüli az oroszországival immár ötvenmilliós európai muzulmán népesség erejét, s idézi Angelo Panebiano újságírót, aki vitába száll Messori kincstári optimizmusával, s a pápai beszédet kísérő erélytelen nyugati reakciók láttán elismeri, hogy az Oriana Fallaci által vizionált Eurábia talán már köztünk van, és hogy oszthatjuk Bernard Lewis pesszimizmusát, aki egy legyőzött és alávetett Európát jövendöl.

A Népszabadság (3. o.) Késik az egyházügyi jelentés címmel ír arról, hogy szeptember végéig kellett volna elkészítenie jelentését annak a bizottságnak, amelyet a vatikáni szerződés tapasztalatainak értékelésére hozott létre a kormány. A jelentés azonban még nem készült el. A Tamás Pál szociológus vezette testület egyik tagja szerint folyik a munka, a késedelem technikai okokkal magyarázható. Csepregi András, az oktatási tárca egyházi kapcsolatokért felelős titkárságának vezetője a lapnak elmondta: a kormány által létrehozott testület a Miniszterelnöki Hivatalnak tartozik elszámolással, ezért ebben a kérdésben nem kíván és nem is tud állást foglalni. Reméli viszont, hogy néhány hét múlva megalakulhat a vatikáni szerződés végrehajtását felügyelő vatikáni–magyar vegyesbizottság. A katolikus delegáció már felállt, a kormányoldal küldötteinek kinevezése pedig folyamatban van.

A Magyar Nemzet (14.o.) A közvetítő sikere címmel számol be arról, hogy nagy sikerrel mutatták be a Római Magyar Akadémián Petényi Katalin és Kabay Barna dokumentumfilmjét, A közvetítőt. A film operatőre a montenegrói nemzetközi televíziós fesztiválon a legjobb operatőr díját nyerte el. Bár a tudósítás nem említi, a dokumentumfilm Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát-püspök és az általa vezetett monostor életét, mindennapjait mutatja be.

Magyar Kurír