Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) Kiirtják a keresztényeket című beszámolója szerint brutálisan lépnek fel az iszlamisták az általuk Irak és Szíria területén létrehozott, Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű kalifátusban a nem muzulmán vallásúakkal szemben. Több száz keresztény menekült el Moszul városából. A keresztényeket hangosbeszélőn szólították fel arra: két lehetőség közül választhatnak. Vagy áttérnek a muzulmán hitre, vagy el kell hagyniuk a várost. Aki nem engedelmeskedik, arra lesújtanak. Médiaértesülések szerint sok menekülő családot raboltak ki a milicisták a különböző ellenőrző pontoknál. A lap emlékeztet rá: Moszul a káld, az asszír és az örmény egyház fellegvárának számított. Félő azonban, hogy az iszlamisták teljesen kiirtják a kereszténységet a kalifátus területéről. Olyan hírek is elterjedtek, melyek szerint nem minden keresztény hagyta el Moszult. Az orgánum szerint azokról a családokról van szó, amelyek hajlandók „fejpénzt” fizetni helyben maradásukért. Ez a gyakorlat az Oszmán Birodalomban terjedt el: a zsidók és a keresztények pénzért megválthatták vallásgyakorlásukat. A Népszava tudósítása szerint az Iszlám Állam fundamentalista fegyveresei hatalmas N betűt festettek a keresztények házaira. Az arabok ugyanis a naszara szóval jelölik a názáreti Jézus követőit. Egy Moszulból elmenekült keresztény elmondta: az iszlamisták kezdetben együttműködőek voltak, s bántatlanságot ígértek nekik. Később azonban „megmutatták barbár arcukat”. A lap emlékeztet rá: az amerikaiak 2003-as bevonulása előtt 1–1,5 millióra tették az iraki keresztények számát. Egy részük valamely közel-keleti keresztény egyházhoz tartozott, másik részük katolikus volt. Az amerikai katonák kivonulása után azonban egyre több támadás érte a keresztényeket a szunniták részéről. A milicisták papokat, püspököket raboltak el, merényleteket hajtottak végre templomok ellen. Túszaikért váltságdíjat követeltek. A keresztények nagy része ezért elmenekült, körülbelül 300 ezren maradtak az országban. Az Iszlám Állam fellépésével azonban még drámaibbá vált a helyzet. Sokan a kurd területekre menekültek az atrocitások elől. Ferenc pápa arra kérte a híveket, imádkozzanak az üldözött iraki keresztényekért. Hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa is elítélte az iraki keresztényüldözést. A fegyveresek a síitákat sem kímélték, lerombolták mecseteiket – olvasható a Népszavában.

A Magyar Nemzet (6. o.) Vatikáni jóváhagyással pécsi pap űzi az ördögöt címmel készített összeállítást abból az alkalomból, hogy a közelmúltban a Vatikán hivatalosan is elismerte: létezik a nemzetközi ördögűzők társasága. Magyarországon a Pécsi egyházmegyében működik exorcista Gál Péter plébános személyében. A hívek szerint rendkívül karizmatikus személyiség, igazi lelkivezető. Péter atya azonban elzárkózott a nyilatkozattól. A Pécsi egyházmegye kommunikációs osztályának vezetője, Heidl Péter úgy véli: az ördögűző pap a közelmúltban a bulvársajtóban megjelent hírek miatt tartózkodik a nyilvánosságtól. Heidl Péter ugyanakkor elmondta: a keresztény vallásnak mindig is része volt az „ellene mondás a Sátánnak”, vagyis az abrenuntio. A hívek ezt többször is megteszik egy évben. Keresztségi hitvallásuk része, hogy ellene mondanak a gonosz uralmának, amelynek különböző fokai vannak, a kísértéstől az ostromláson át a teljes megszállottságig. Az utóbbi nagyon ritka, alig találkoznak ilyennel az ördögűzők. A pécsi plébános is inkább a gonosz támadásaival, kísértéseivel kerül szembe, de a megtérés, a hit gyakorlása, az Istennel való kapcsolat, Jézus szeretetparancsának és a tízparancsolatnak a teljesítése, a lelkigyakorlatok, a böjt, az őrangyalok segítségül hívása segíthet az elhárításban. Gál Péter korábban úgy nyilatkozott, hogy a megszállottságot nem úgy kell elképzelni, hogy valakiben benne lakozik a gonosz, inkább odatapad hozzá, a testéhez, az életéhez. Megszállottság esetén hosszabb-rövidebb ideig blokkolhatja a tudatát, cselekvéseit. Szerinte a gonosz munkálkodása átszőheti különféle szinten egy-egy neurózissal vagy más pszichiátriai betegséggel küszködő személy szenvedését is, és van olyan eset is, amikor a gyógyszerek nem segítenek rajta. Ez azonban nem jelenti azt, hogy abbahagyják a gyógyszerezést, a kórházi segítséget, az orvosi kontrollt, hanem ezekkel együtt folytatják a lelki segítségnyújtást.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (4. o.) Látás ajándékba címmel adja hírül, hogy ötödik alkalommal hirdetett szemüvegkészítő akciót hajléktalanok számára Budapesten a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amelynek keretében újabb százötven otthontalan ember jutott új szemüveghez. A szeretetszolgálat nemcsak a hajléktalanok látásproblémáján segít, hanem a romatelepeken mélyszegénységben élő gyerekeken is. A szakorvosi vizsgálatokat a máltaiak szemészorvosa, Szalai László végezte el.

A Székelyhon.ro Templombúcsú áldással, ezüstmisével című tudósítása szerint templomuk védőszentjének ünnepére, a felújított istenháza újraáldására gyűltek össze a kilyénfalviak kedden, és ez alkalommal mutatta be ezüstmiséjét Fejér Lajos helyi plébános. A hármas vallási ünnep a hétfőn kezdődött falunapok kiemelkedő eseménye volt. Fejér Lajos pappá szentelése után öt évig Csomafalván, négy évig Székelyudvarhelyen, nyolc évig Gyulafehérváron, három évig Gyergyószentmiklóson szolgált. Kilyénfalván öt éve tölti be a plébánosi feladatkört. „Templomunk védőszentje, Szent Mária Magdolna élete követésre sarkall, a megtérésre buzdít bennünket” – hívta fel a hívek figyelmét Lajos atya. Rámutatott: Mária Magdolna felismerte Jézusban a Megváltót, nyomába szegődött, bűnbánatot tartott, ő volt az, aki elsőként találkozott feltámadt üdvözítőjével, és vitte a feltámadás örömhírét az apostoloknak. „A bűnbánatban kell őt követnünk, hogy találkozhassunk Krisztussal” – figyelmeztette az egybegyűlteket a kilyénfalviak plébánosa, aki pappá szentelésének 25 éves jubileumán hívei előtt adott hálát azért, hogy Istent szolgálhatja és a Teremtő kegyelmeiben részesül. Papi jelmondatát ismertetve elmondta: a 40. zsoltár 8. versének szavai mellett örök életre elköteleződött. „Lásd, eljövök Uram, hogy teljesítsem akaratodat – a 25 éves jubileum alkalmával sem változtattam ezen, mert úgy gondolom, hogy a jelmondat tartalma örökké megvalósítandó feladat” – fogalmazott, köszönetét fejezve ki mindazoknak, akik imával, erkölcsi támogatással segítették, hogy mindmáig megélhesse a választott jelmondat üzenetét. Köszönetet mondott azoknak is, akik a kilyénfalvi templom három évig tartó külső-belső felújítását erkölcsileg és anyagilag segítették.

A szentmise keretében Tamás József segédpüspök áldotta meg a felújított istenházát, majd az ünnep szónokaként szólt a hívekhez. Prédikációjában a hármas ünnep fontosságát, jelentőségét fejtette ki. Leszögezte: a templom szent hely, itt találkozhat a hívő ember Istennel. A papi jubileumokról, a búcsúünnepekről szólva az Istentől kapott kegyelmekre, az ezekért kinyilvánítandó hála szükségességére mutatott rá a szónok. „Ezek az ünnepek alkalmak a pap számára, hogy megköszönje Istennek az ő kiválasztottságát, azt, hogy Isten az ő közvetlen munkatársának hívta meg, feladatokat, küldetést bízott rá. Arra is alkalmak, hogy számot vessen önmagával és feladataival. Ezt időközönként minden egyes embernek meg kell tennie. Szembe kellene néznie önmagával, számba kellene vennie azt, hogy mit vár el tőle az Isten, és hogyan teljesítette a rábízott feladatokat, mit sikerült megvalósítani, és mit nem. Ennek nyomán látja meg az ember, hogy miben kellene javítania, mit kellene jóvátennie. A pap számára alkalom arra is az ilyen ünnep, hogy fölélessze önmagában a papszentelés által kapott isteni kegyelmeket. A hívek számára is alkalmak arra, hogy elmélyítsék a papsággal szembeni viszonyulásukat, magatartásukat” – fogalmazott a segédpüspök. Hozzátette: Mária Magdolna példát mutat, hogyan kell megbecsülni, értékelni mindazt, amit Isten az ő kiválasztottjain, küldöttjein keresztül ad az Ő népének. „Adja az Isten, hogy az ilyen alkalmak mindannyiunk számára a kegyelem, az Isteni áldás forrásai legyenek” – zárta gondolatait Tamás József.

Szintén a Székelyhon.ro Sokszínű a Caritas címmel közli, hogy bemutatták a Sokszínű Caritas 2014-es kiadványát a Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai székhelyén, a civil szervezet munkatársai pedig beszámoltak ez évi tevékenységeikről, terveikről. Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas szociális ágazatának igazgatója elmondta: céljuk, hogy valamilyen módon színt vigyenek az ellátottak életébe. Azért is sokszínűnek tartják a Caritast, mert szerteágazók szolgáltatásaik és változatosak a programjaik. Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője szerint a civil szervezetek és ilyenformán a Caritas feladata is, hogy kiegészítse az állami ellátórendszert, új ötletekkel, új szolgáltatásokkal bővítsék tevékenységét. Hargita megye élen jár a szociális szolgáltatások terén. Ezt a nézetet osztotta Péter György, a Gyulafehérvári Caritas szociomedikális ágazatának igazgatója is, aki elmondta: országosan Hargita megyének van a legátfogóbb szociális hálózata. „Év elején arról cikkeztek az újságok is, hogy idén kevesebb pénzt hagyott jóvá a kormány szociális szolgáltatásokra. A hiányt többek között a helyi önkormányzatok és a megyei tanács finanszírozásával pótoltuk” – ismertette az igazgató.

Hargita Megye Tanácsa idén 685 760 lejt fordított a Caritas hat programjára. Borboly Csaba megyei tanácselnök úgy nyilatkozott, hogy bár kevesebb pénzből gazdálkodhat a megye, azt szeretnék, hogy az ellátás minősége ne romoljon. „Keressünk még hatékonyabb, még egyszerűbb, az ellátottakat kiszolgáló megoldást. Ilyen szempontból az önszerveződéseket látjuk a leghatékonyabban működő eszköznek. A helyi választottak részéről az a hozzáállás látható, hogy nem a cirkusznak a lehetőségét, nem a cirkusz generálását keresték, vagy keresik, hanem megoldásokat. A szívós helyi munka az, ami látszik” – fogalmazott Borboly. A tájékoztatón elhangzott: a csíkszeredai Szent Ágoston-plébániához tartozó régi kápolnát szeretnék átalakíttatni egy-két éven belül rehabilitációs, foglalkoztató központtá, ahol a Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központ kapna helyet. A munkálatokra külföldről kaptak anyagi segítséget, jelenleg az építési engedélyek beszerzése van folyamatban. A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon felújítására a munkaügyi minisztérium nyújtott támogatást. Székelyudvarhelyen szeptemberben adják át azt az épületet, amelyben 26 ágyas osztályt rendeznek be gyógyíthatatlan betegek részére, illetve olyanok számára, akik mozgáskészségük fejlesztésére szorulnak.

A Frissújság.ro Pillepalack-kupakokból Istenszülő-ikon készült címmel számol be arról, hogy az elmúlt hétvégén zajlott a második alkalommal megrendezett görögkatolikus Peleskei Ifjúsági Tábor. A PIT idei összejövetelének jelmondata – „Uram, jó nekünk itt…” – igazán találónak bizonyult. A részt vevő fiatalok számos program közül válogathattak, nem volt ideje senkinek unatkozni, és a pihenés mellett tartalmasan tölthették idejüket a táborban. Ezzel egy időben lelkiekben is megtapasztalták, hogy mit jelent Isten háza közelében lenni, milyen értékes lehet egy ilyen találkozó. A legtöbben ebben az évben az „angyalok csoportjába” jelentkeztek, és nyomban el is kezdték a közösségi foglalkozást, hamar meglepve a többi csoportot egy kis tréfás arcfestéssel. A képzőművészetesek pedig alig várták, hogy saját kezűleg megformázzák és agyagba önthessék a peleskei ikon karcolatát, amit kiégetve a tábor végén minden résztvevő ajándékba kapott. Ezenkívül fülbevalókat és más ékszereket is készítettek, mindenki nagy örömére. A szombati nap programja sok türelmet, komoly odafigyelést és kitartást követelt, hiszen arra vállalkoztak, hogy közel 50 ezer darab pillepalack-kupakból megalkossák a peleskei Istenszülő-ikon mását. A munkát már előző éjjel megkezdték, és szombaton késő délután jutottak a végére, amikorra a falu apraja-nagyja csodálkozva tapasztalta, hogy erre is fel lehet használni az amúgy nagyrészt szemétbe kerülő hulladékot. Többen meg is jegyezték, ettől kezdve másképpen tekintenek a kupakokra és a környezetszennyező anyagokra, amellyel nem csak a körülöttünk lévő világot pusztítjuk, de általa magunkat is.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír