Napi sajtószemle

A Népszava (2. o.) Üdvözletét küldte a pápa, a Magyar Hírlap (1., 2. o.) Magyarország ezredéves folytonosságát ünnepeljük, a Magyar Nemzet (1., 4. o.) Az államalapítást ünnepeljük, a Maszol.ro Levelet írt Ferenc pápa a magyaroknak címmel közli, hogy Szent István ünnepe alkalmából Ferenc pápa levélben üdvözölte Áder János köztársasági elnököt és Magyarország minden állampolgárát: „A mindenható Isten szerető gondviselésébe ajánlva a nemzetet, imádkozom azért, hogy minden magyar továbbra is egy, az igazságra, az igazságosságra és az egységre épülő társadalom megteremtését segítse elő” – írta a Szentatya.

A Népszabadság (Kertész Imre és Rubik Ernő… 4. o.) és a Magyar Nemzet (Elismerés… 4. o.) közlik, hogy a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Szent István-rendet veheti át az idei nemzeti ünnepen Kertész Imre Nobel-díjas író és Rubik Ernő feltaláló. A Magyar Nemzet beszámol arról is, hogy tegnap Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere rangos állami kitüntetéseket és díjakat adott át a Pesti Vigadóban. Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapta mások mellett Szuromi Szabolcs, az MTA doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora.

A Magyar Nemzetben (7. o.) Ugró Miklós Szűz Mária és Szent István címmel úgy véli: Szent István király rendkívül mély és elkötelezett Szűz Mária-tiszteletének okait pontosan nem ismerjük. A szerző megállapítja: „A X. században a szerzetesi élet megújítását célzó mozgalmak a Szűz Mária-tiszteletet új formákkal és tartalmakkal gazdagították... Akkoriban terjedt el, hogy Máriát a világ királynőjeként ábrázolták. István méltónak és fontosnak tartotta a maga égtől kapott földi hatalmát az égi királynő hatalmához formálni, igazítani, s ezáltal is legitimálni. A magyarság kereszténység előtti Boldogasszony-hite nyilvánvalóan hozzájárult Szűz Mária kultuszának elterjedéséhez. Feltehető, hogy a tény István térítői törekvéseit is segítette, aki ebben valamilyen égi jelet, támogatást látott. Mondhatjuk, hogy István bensőséges kapcsolatot alakított ki Szűz Máriával, akinek »jelenléte« egész uralkodásán rajta hagyta a nyomát.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (7. o.) Szerető Szabolcs A Nyugat keresztje címmel von párhuzamot az idei Szent István-ünnep és a keletnémet menekültek 25 évvel ezelőtti befogadása között. Leszögezi: a menekültek befogadása nem „csupán” humanitárius akció, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak a politikai vezetés jóindulata mellett végrehajtott, a krisztusi tanítást követő cselekedete volt, hanem értékválasztás. „Magyarország ugyanis ezzel a történelemformáló lépéssel lényegében felmondta a szolidaritást egy papíron szövetséges állammal, és még a demokratikus, jogállami átmenetről született politikai megállapodás létrehozása előtt kinyilvánította országnak-világnak, hová kíván tartozni, hová kíván visszatérni.” A cikkíró szerint első királyunk döntése, a keresztény magyar állam megalapítása is értékválasztás volt, amely több mint ezer éve meghatározza helyünket a világban. Szent István a nyugati kereszténység világrendjébe illesztette Magyarországot. A cikk szerzője hangsúlyozza, hogy a történelmi kutatások szerint nem tudni biztosan, hogy az állítólag ellene összeesküvést szövő Vazult Szent István tudtával, vagy felesége, Gizella közbelépése nyomán vakították-e meg, tették alkalmatlanná az uralkodásra. Ám a történelem fintorának nevezi, hogy a későbbi Árpád-házi uralkodóink mind Vazul leszármazottjai voltak. „Vagyis egy kicsit mi, Napkeletről jött, keresztény hitre tért magyarok is mind Vazul fiai vagyunk. Akik több mint ezer éve akarunk magyarként, a magunk módján a Nyugathoz tartozni, bármit jelentsen is aktuálisan ez.” A publicista John Lukacs magyar származású amerikai történészt idézi: „A Nyugat a mi keresztünk. Mint a Krisztus keresztje: egyszerre tragédia és remény. Letenni nem tudjuk.”

A Frissújság.ro A családokért mutatott be szentmisét Schönberger Jenő címmel számol be arról, hogy a nagykárolyi Fatimai Szűz Mária-templomban ünnepi szentmisével zárult augusztus 16-án a Mária-út szatmári szakaszának végigjárása. A szentmisét Schönberger Jenő megyéspüspök mutatta be, több száz zarándok előtt. Szentbeszédében a család, az áldozatvállalás fontosságáról beszélt. „Nagy szeretettel köszöntöm a zarándokokat határon innen és túlról, akik elindultak, és ez az elindulás bátorságot és Istenre hagyatkozást is jelentett, hiszen nagy utat tettek meg. Az út végén a Fatimai Szűz Mária-templomban adjunk hálát ezért az útért. Szép volt a mai nap, elég csak ránézni a kedves zarándokokra. Mivel mással, a legszebb hálaadással köszönjük meg Istennek, hogy a tenyerén hordozott, mint életünk minden napján, de ezen a mai napon különösképpen. A legszentebb áldozattal, a szentmisével adjunk hálát, és kérjük Isten áldását azért, hogy utunkon tovább kísérjen. A Közép-Európán végighaladó Mária-út egy részét járták be a nagykárolyi templomban jelen lévők, s mindezért közösen adunk hálát, s ezt a pluszt, ezt a megterhelést, ezt a szenvedést felajánljuk a családokért. Aki családban nő fel, az tudja, hogy nincs család áldozatok nélkül. Ha igazán jól működik egy család, akkor annak az alapfilozófiája egy dolog lehet: az önátadás. Egy családban, ha a férj és a feleség nem tud egymásban megbízni, akkor szétmegy a család. Ha a gyermekek nem hajlandók a családnak építő tagjai lenni, akkor nagyon nyikorog a családi egység. És ha nem hajlandó a családnak minden tagja mindennap meghozni a maga áldozatát a család egységéért, békéjéért, öröméért, boldogságáért, akkor nem sokáig tud fennállni az a család. A családjainkért zarándokoltak a testvérek, mert ha nem fogunk családjainkban megerősödni, akkor eltűnik velünk együtt talán a kereszténység is. Manapság nem divat az áldozatvállalás. Manapság a fiatalok kitolják a családalapítást, mert az áldozattal jár. Ha Jézus is ezt tette volna, talán még mindig nem lennénk megváltva. Ha ezt tette volna a Szűzanya, Jézus talán még mindig nem született volna meg köztünk. Félünk az áldozattól, pedig azok a testvérek, akik ma zarándokolnak, a tanúi annak, hogy érdemes áldozatot hozni. Beszéltem már olyanokkal, akik végigjárták a Szent Jakab-zarándokutat. Ők mindannyian feltöltődve, boldogan tértek haza. Érdemes meghozni az áldozatot, érdemes végigjárni a zarándokutat, mert benne van az öröm is elrejtve. S mi, keresztények nem lehetünk szomorú keresztények. Ha pedig az örömet keresni akarjuk, útra kell kelnünk” – fogalmazott a püspök.

Ugyancsak a Frissújság.ro Beiratkozás a Szent Alajos Konviktusba címmel írja: a Szent Alajos Konviktus a Hám János Római Katolikus Líceum tanulói, hatvan fiú és hatvan lány számára biztosít keretet a keresztény neveléshez. A beiratkozó diákokat és szüleiket a jövő héten várják. A tanévkezdés a tanszerek és a tankönyvek beszerzésén kívül még egy pluszterhet szokott a vidéki diákokra és szüleikre róni: amennyiben nem az ingázást választják, szálláslehetőség után kell nézniük a városban. A Hám János Római Katolikus Líceumhoz tartozó Szent Alajos Konviktus nagy segítséget nyújthat a vidéki diákoknak, a beiratkozókat pedig augusztus 21–22-én 9–13 óra között várják. A szabad külsős tanulói férőhelyek számát minden tanévben az oktatási intézmény következő évi beiskolázási létszáma határozza meg. Ádámkó István igazgató elmondta azt is: a kollégiumi felvétel egy tanévre szól minden tanulójuk esetében. A felvétellel kapcsolatban érdeklődni a 0261-717-180-as telefonszámon, vagy személyesen lehet. Felvilágosítást adnak a várható lehetőségekről, illetve tájékoztatást a felvételivel kapcsolatos tudnivalókról. A beiratkozás alkalmával mindkét szülőt és a jelentkező diákot várják, hiszen ekkor is lehetőség adódik a tanuló érdeklődési körének, családi hátterének, hitbeli nyitottságának megismerésére, valamint a személyes problémák és igények tisztázására. Amennyiben a szülők nem tudnak részt venni a beiratkozáson, rokon vagy felnőtt hozzátartozó jelenlétére számítanak. Szülő vagy felnőtt hozzátartozó jelenléte nélkül a beiratkozási szándékot nem fogadják el.

A Székelyhon.ro Böjte Csaba türelemre és megbékélésre ösztönöz címmel közöl videós beszámolót arról, hogy a kiegyezés és a megbékélés fontosságát hirdette Böjte Csaba ferences szerzetes augusztus 12-én szerdán este a csíksomlyói kegytemplomban bemutatott Veni Sancte szentmisén, amelyen a Szent István Kollégium lakói vettek részt.

Az Erdon.ro (A nagyváradi apácák…) tudósítása szerint a nagyváradi Szent Kereszt ortodox kolostor évek óta fittyet hány a műemlékvédelmi előírásoknak, hiszen kénye-kedve szerint alakítja át a magaslaki, Zichy Jenő által épített impozáns kastélyt. A hírportál szerint azok a túrázók, turisták, akik eljutnak a magaslaki Zichy-kastélyhoz, egy olyan külsejű épületet találnak ott, amely ma már inkább emlékeztet kolostorra, mint kastélyra, hiszen tornyokra szerelt keresztek, illetve a falakra festett, szintén ortodox keresztény szimbolikájú díszítmények ékesítik a Zichy Jenő által 1891–1893 között a Réz-hegységben épített impozáns kastélyt. Ez nem is csoda, ugyanis az ingatlan hosszú évek óta a nagyváradi Szent Kereszt ortodox kolostor kezelésében van, sőt, a Bihoreanul hetilap információi szerint 2010 óta immár tulajdonjoggal is rendelkezik a rend az ingatlan felett. A műemlékvédelmi törvények azonban mindenkire vonatkoznak, így a szerzetesrendekre is. Mindazonáltal az ortodox apácák évekkel ezelőtt megkezdték az épület külső és belső felújítását. A belső felújításokról vajmi keveset tudni, hiszen a nővérek nem szívesen engednek be senkit az épületbe, de a külső felújítás fentebb leírt eredménye már bárki számára látható.

A Krónika.ro Turistavonzó Krisztus-kilátó a Nyikó mentén címmel emlékeztet rá:egy éve annak, hogy ünnepélyes keretek között felavatták a Krisztus-kilátót: a Nyikó mentére letekintő impozáns építmény azóta igen látogatott, habár a Gordon-tetőre vezető út megrongálódott az esőzések miatt. A szobor mellé kápolna is épülne, bár a forráshiány miatt egyelőre nem tudni, mikor. A Gordon-tető aljáig járható, utána már rendkívül göröngyös út vezet fel a sokak által pléhkrisztusként emlegetett kilátóig, bár a nehézségek nem szegik az idelátogatók kedvét – a létesítmény hétköznap és hétvégén is egyaránt látogatott. Mint ismeretes, a bogárfalvi Pro Temp Alapítvány kezdeményezte, a Nyikó menti falvak és vállalkozások támogatásával létrejött beruházás kivitelezéséhez 2010 tavaszán fogtak hozzá, a Kelet-Európa legnagyobb Krisztus-ábrázolásának számító kilátó huszonkét és fél méter magas, tervezője Zavaczki Walter Levente szobrászművész. A Krisztus-szobor 2012 novemberére készült el, a többszintes szerkezetre csigalépcsőn lehet felkapaszkodni, a szobor „szegycsontjánál” a szejkei út felé, „tarkóján” pedig a Kalonda irányába lehet kitekinteni. Az ünnepélyes avatást tavaly augusztus 17-én tartották.

A hírportál megjegyzi: a hideget és meleget is kapott Krisztus-szobrot egyébként Makovecz Imre Kossuth-díjas magyar építész pozitívan bírálta el, továbbá életpályája egyik utolsó tervét, a kilátóhoz vezető úton felépítendő kápolna rajzát ajándékozta a kezdeményezőknek.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír