Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) Ferenc pápa a megosztottságról címmel számol be arról, hogy a Szentatya az ördög művének nevezte a keresztények megosztottságát szerdai audienciáján. „Egy keresztény közösségben a megosztottság az egyik legnagyobb bűn. Isten ugyanakkor azt akarja, szeressük egymást, bocsássuk meg egymás bűneit, így egyre jobban hasonulhatunk hozzá” – mondta a pápa.

A Népszabadság (8. o.) A papok is besegítettek címmel közli, hogy népszavazást kezdeményez a szlovákiai Szövetség a Családért arról, hogy az azonos nemű párokat ugyanolyan jogok illessék-e meg, mint az egy férfi és egy nő alkotta házaspárokat, és a melegek örökbe fogadhassanak-e gyermekeket. A keresztény értékrendet valló civil szervezet aktivistái három hónap alatt a törvényben előírt 350 ezer helyett 400 ezer támogató aláírást gyűjtöttek össze. A lap kiemeli: sok helyen a római katolikus papok segítségével, akik a templom bejáratainál tették ki a petíciós íveket, és homíliájukban is felszólították a hívőket, hogy támogassák a kezdeményezést. Anton Chormík, a civil szerveződés szóvivője elmondta: „Ma még megvédhetjük a hagyományos családokat, de nemsokára erre már nem lesz lehetőségünk, mert akkora nyomás nehezedik ránk, elsősorban külföldről. Ha például legalizálnánk a regisztrált partnerséget, akkor az európai bíróságok arra kötelezhetnének bennünket, hogy majdnem ugyanolyan jogokkal ruházzuk fel ezeket a személyeket, mint a házasságban élőket, beleértve a gyermekek örökbefogadását is. Márpedig ők semmiképpen sem lehetnek különböző szociális kísérletek és divatáramlatok áldozatai. Két vagy több férfi sosem helyettesítheti az édesanyát, miként több nő sem az édesapát.” A szervezet négy kérdést intézne a polgárokhoz: egyetértenek-e azzal, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő egyedi kapcsolatán alapul. Vagy azzal, hogy két vagy több egynemű személy nem fogadhat örökbe gyermeket, nem köthet regisztrált házasságot, amely alapján ugyanolyan jogok illetnék meg őket, mint a hagyományos frigyre lépőket, és támogatják-e, hogy az iskolai szexuális nevelés tananyagát csak a szülők beleegyezésével állíthassák össze.

A Székelyhon.ro A világháborúk hőseire emlékeztek című tudósítása szerint az első és második világháború Úz-völgyi harcainak hőseiről idén augusztus 26-án is megemlékeztek a helyszínen. Ezúttal is számos zarándok vett részt, köztük hagyományőrző egyesületek, huszárok, lovagrendek tagjai, nemcsak Székelyföldről, Erdélyből, hanem Magyarországról és Kárpátaljáról is. Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten Szabó Lajos római katolikus kanonok-plébános és Bucsi Zsolt református lelkész prédikált, mindketten a hit megőrzésének szükségességét, a gyökereinkhez való ragaszkodás és az őseinkről való megemlékezés fontosságát hangsúlyozták. Az istentisztelet után Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szőts Dániel nyugalmazott orvos, egykori honvéd, aki részt vett az 1944-es Úz-völgyi csatában. A veterán figyelmeztetett: bárhol éljenek a magyarok, segíteniük kell egymást, és ez történt a világháborúk idején is, hiszen felvidékiek, kárpátaljaiak is vívtak itt honvédő csatát. Külön tiszteletet érdemelnek azok a családok, akik még a háború befejezése előtt, miközben még dörögtek az ágyúk, szekérrel eljöttek, hogy méltóképpen eltemethessék halottaikat.

A Heti Válaszban (Aczél… 24–27. o.) Szörényi Levente énekes, zeneszerző nyilatkozik, aki szerint nem volt igaza Pápai Lajos győri megyéspüspöknek, amikor az István, a király – Szörényi Levente és Bródy János híres rockoperája – kapcsán egyházellenességgel vádolta őt. Elmondta: „Az Egyház számtalan jótéteményét, például az oktatásban, erkölcsi, lelki téren betöltött szerepét elismerem, az ország visszapolgárosodását pedig nagyon fontosnak tartom. Arról viszont nem én tehetek, hogy ezer esztendeje István megölette Koppányt, és idegen lovagoknak, papoknak adta a földjeit, az ősi vallást pedig irtották. Nem politikai, de értelmi szinten pedig szembesülni kell egyszer az istváni fordulat jelentőségével, máig érvényesülő megosztó hatásával. Sokan lehülyéztek már ezért a kijelentésemért, de nem gond, kutya ugat, karaván halad…”

Ugyancsak a Heti Válaszban (37. o.) Baritz Sarolta Laura Gazdasági növekedésből integrált fejlődés? címmel üdvözli, hogy az emberközpontú gazdaság kezd bekerülni a közgazdasági szótárba. Jelentése, hogy a gazdaság végső soron nem önmagáért, nem a profitért, nem az anyagi javak bőségéért van, hanem az emberért. A test és lélek (s benne az erkölcs) alkotta teljes ember kiteljesedéséért, boldogságáért, a jólétért. A közgazdász domonkos rendi szerzetesnővér azt vizsgálja, hogy a GDP 3,9 százalékos növekedése valóban a teljes ember növekedését is jelenti-e? Kifejti: az örömteli, hogy több mint félmillió kis- és középvállalkozás van Magyarországon, a kormány partnernek tekinti a kkv-kat, rájuk akarja építeni a foglalkoztatottság bővítését, a gazdaság felpörgetését. A közvetlen gazdasági szféra, a „hardware” tehát valóban jobban teljesít, „egy egészségesebb gazdasági fejlődés lehetőségét – további teendőkkel – látjuk kibontakozni.” A teljességhez azonban hozzátartozik a „software” is, mely további nemzetgazdasági ágakat foglal magába. A környezetvédelmi beruházások még mindig alacsonyak, a regisztrált bűncselekmények száma egyre nő – bár a jogerősen elítéltek száma csökkent –, még mindig hosszú a kórházak várakozási listája, a paraszolvencia továbbra is általános, ezek a jelenségek sürgős lépéseket kívánnak. A lakosság szociális védelme ugyanakkor egyre erősödik, megindult a születések számának növekedése is, és folyamatosan növekszik a kulturális rendezvények nézőszáma. Laura nővér úgy látja: bár a „software” változó minőségben működik, „Esélyünk van arra, hogy a gazdasági növekedés egy integrált fejlődést is magával hozzon; mindenkinek egyaránt dolgoznia és teljes emberségében fejlődnie kell ahhoz, hogy ezt az esélyt megragadjuk”.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír