Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (14. o.) Törökországba utazik a pápa címmel számol be arról, hogy tegnap a Vatikán közölte: Ferenc pápa a török fővárosba, Ankarába, valamint Isztambulba látogat november végén, a Szentatyának ez lesz az első apostoli útja egy mozlim lakta országban.

A Népszava (8. o.) Új szentek ünnepe októberben címmel közli, hogy a Vatikánban pénteken bejelentették, mely napokon ünneplik az áprilisban szentté avatott két pápát: XXIII. Jánosra október 11-én, II. János Pálra pedig október 22-én emlékezhetnek a hívek. A lap megjegyzi: a dátumválasztás nem véletlen, XXIII. János 1962-ben ezen a napon nyitotta meg a II. Vatikáni Zsinatot, II. János Pál pedig 1978-ban az említett napon kezdte meg pontifikátusát.

A Magyar Nemzet (Megvesztegetett… 14. o.) és a Maszol.ro (Korrupcióval gyanúsítanak…)  beszámolnak arról, hogy korrupció és okirat-hamisításra való felbujtás gyanújával bűnvádi eljárást indított a román korrupcióellenes ügyészség az ortodox egyház egyik érseke ellen. Teodosie Petrescut, a fekete-tengeri érsekség vezetőjét azzal gyanúsíthatják, hogy megvesztegetés fejében, hamis iratok kibocsátásával lehetővé tette egy fiatal számára a felvételt a papneveldébe. Az ügyészség közlése szerint az érsek mellett egy másik, ugyancsak a teológián dolgozó pap ellen is eljárást indítottak közpénz elfogadásában való bűnrészesség miatt. A román sajtó emlékeztet rá: 1990 óta először fordul elő, hogy ügyészségi vizsgálat indul az ortodox egyház egyik magas rangú vezetője ellen.

A Krónika.ro Kezdődik a Mária-év címmel adja hírül, hogy a csíksomlyói kegytemplom Szűz Mária szent neve búcsújával veszi kezdetét a hétvégén a kegyszobor megalkotásának 500. évfordulója alkalmából meghirdetett jubileumi Mária-év. A kegyhely őszi búcsúját pénteken és vasárnap tartották, illetve tartják. Pénteken a fél 11 órakor kezdődött szentmisét Tamás József püspök mutatta be, míg a vasárnap ugyanabban az órában kezdődő ünnepi misét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálja, aki a Mária-évet is megnyitja. Ismeretes: a jubileumi év 2014. szeptember 14-étől 2015. szeptember 15-éig tart, ennek minden egyes napjára Ferenc pápa teljes búcsút engedélyezett. Urbán Erik, a kegytemplom igazgatója elmondta, a kegyhelyen az említett időszak eseményeit ennek fényében szervezik. Több, szervezett formában zajló zarándoklat is lesz, tavasszal a kegyszoborról szóló konferenciát tartanak, mely alkalomból egy tanulmánykötetet is összeállítanának. Tervben van egy időszakos kiállítás létrehozása is a Csíki Székely Múzeummal olyan tárgyakból, amelyek a kegyszoborhoz kötődnek. Itt közszemlére tennék azt a püspöki levelet, amelyben csodatevővé nyilvánítják a szobrot, néhány fogadalmi tárgyat, kelyheket, miseruhákat, illetve olyan ruhadarabokat, amelyekkel a Mária-szobrot öltöztették. A csíksomlyói kegytemplom legdrágább kincse az Oltáriszentség után a Szűzanya kegyszobra. A reneszánsz stílusú szobor hársfából készült. Alkotója ismeretlen, magassága 2,27 méter. A világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb. A napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a hold, fején tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tartja Szent Fiát. 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idején az egyház csodatevő, segítő Szent Szűznek nevezte el.

Ugyancsak a Krónika.ro Uniós forrásokat kér az egyházaknak Sógor címmel számol be arról, hogy Sógor Csaba román EP-képviselő az Európai Parlamentben az Eurodiaconia páneurópai szociális és egészségügyi hálózat által szervezett munkagyűlésen felvetette: lehetővé kell tenni a hagyományos, történelmi egyházak számára is, hogy szociális szerepvállalásukat európai uniós források által is finanszírozhassák. Leszögezte: nélkülözhetetlennek tartja az egyházak szociális tevékenységét ott, ahol az állam vagy a civil szervezetek nem tudják betölteni szerepüket. Sógor Csaba hangsúlyozta: a posztszocialista tagállamokban a történelmi egyházak azok, amelyek betöltik a civil szféra gyengeségéből adódó űrt. Ezért volna kiemelten fontos, hogy az egyházi intézmények is hozzáférhessenek az Európai Szociális Alapból vagy más európai forrásokból nyújtott támogatásokhoz, és ezekből a keretekből is finanszírozhassák szociális tevékenységüket. Az EP képviselője arra is felhívta a figyelmet: ha a szegénységet fel akarják számolni az Európai Unióban, az oktatásba való befektetéssel, az iskolázottság növelésével kell kezdeni a folyamatot.

A Magyar Hírlapban (Megkérdeztük… 5. o.) többen nyilvánítanak véleményt arról, hogy Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter lesz az Európai Unió oktatási, kulturális, ifjúsági és kutatási biztosa. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök elmondta: „Azt gondolom, hogy mind az ifjúság, mind pedig a kultúra létkérdés Európa számára, akkor is, ha eddig nem a helyén kezelték. Ezeken a területeken nagyon sokat lehet tenni Magyarországért és egész Európáért. Navracsics Tibor megfelelő eszközök – elsősorban pénz – híján hadvezér ugyan nem lehet, de próféta igen, és prófétákra igen nagy szükség van ezekben az időkben.”

A Magyar Nemzetben (10. o.) Vig György Burgenland jótevője volt címmel írt méltató nekrológot a 94 éves korában elhunyt Galántai Esterházy Melinda hercegnéről, született Ottrubay Melindáról, akit tegnap helyeztek örök nyugalomra a kismartoni Szent Márton-dómban. A hercegnéért felajánlott szentmisét Agidius Zifkovics megyéspüspök és Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát celebrálta. Ottrubay Melinda korának ünnepelt táncosnője volt, majd amikor hozzáment V. Esterházy Pálhoz, örökre lemondott táncosnői karrierjéről. Férjét 1948-ban koholt vádakkal letartóztatták a kommunista hatóságok. Mindszenty József bíboros, hercegprímással közös perben „valutaüzérkedés” miatt tizenöt év börtönbüntetéssel és teljes vagyonelkobzással sújtották. 1956-ban szabadult, ekkor a házaspár Svájcban telepedett le, innen irányították a család birtokainak ügyeit is. V. Esterházy Pált 1989-ben szólította magához a Teremtő. Melinda asszony hatalmas vagyont örökölt, s ebből számos kulturális és karitatív alapítványt támogatott, ezért Burgenland jótevőjeként ismerték.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír