Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (1. o., 5. o.) Világháborút lát a katolikus egyház vezetője címmel számol be arról, hogy Ferenc pápa szombaton egy olaszországi osztrák–magyar temetőben mutatott be szentmisét a világ valamennyi háborújának áldozataiért és a békéért. A lap kiemeli, hogy a Szentatya homíliájában azt mondta: az emberiség semmit nem tanult az első és a második világháború kudarcából, és jelenleg „darabokban ugyan”, de már a harmadik világháborút éli meg. Beszédének egy részét a pápa azok ellen intézte, akik a háborúval üzletelnek, borzalmakat terveznek, konfliktusokat gerjesztenek, szerveznek.

A Frissújság.ro és az Erdon.ro egyaránt Ferenc pápa: a házasság nem tévéfilm címmel tudósítanak arról, hogy a család emberi és társadalmi erejéről beszélt Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter-bazilikában, ahol húsz párt esketett össze, közöttük már együtt élőket és gyerekeseket is. „Felmérhetetlen az az erő, az az emberi energia, amely a családban összpontosul: kölcsönös segítség, nevelés, kapcsolattartás, az örömök és nehézségek egymással való megosztása. A család az első lépcső, ahol az embert »formázzák«, és a család a társadalom »téglája« is. A házasság egy férfi és egy nő közös útja… A házasság nem fikció, nem tévéfilm, a család az igazi élet. Nem könnyű útról van szó, de ha a házasság konfliktusok nélküli lenne, nem lenne emberi!” – fogalmazott a Szentatya, és gyakran hangoztatott tanácsát adta most is a házastársaknak: soha ne fejezzék be úgy a napjukat, hogy nem kötnek békét egymással.

A Népszabadság (Merkel… 8. o.) és a Magyar Nemzet (Aggasztó… 15. o.) beszámolója szerint ötezer főnyi tömeg gyűlt össze tegnap Berlinben, hogy tüntessen a Németországban egyre inkább terjedő antiszemitizmus ellen. A Zsidó Központi Tanács kezdeményezésére szervezett demonstráción Angela Merkel kancellár és Joachim Guck államfő mellett a kormány számtalan tagja, a nagy német egyházak vezetői – a katolikus püspöki konferencia és az evangélikus tanács elnökei – is részt vettek. A Népszabadság idézi Reinhard Marxot, a német katolikus püspöki konferencia elnökét, aki ezekkel a szavakkal fordult a zsidókhoz: „A barátaitok vagyunk, mellettetek állunk, örökre.” Angela Merkel pedig kijelentette: „Fájdalommal tölt el, ha a fiatalok azt kérdezik, hogy felneveljék-e itt a gyermekeiket, vagy az idősebbek azon tanakodnak, hogy jó döntés volt-e nem elmenni. Azt akarjuk, hogy biztonságban érezzék magukat Németországban… Hozzánk, identitásunkhoz tartozik a zsidó élet, diszkriminációnak és kirekesztésnek nálunk nincs helye, az antiszemitizmus elleni harc állami és állampolgári kötelesség. Azt akarjuk, hogy nálunk a zsidók biztonságban érezzék magukat.”

A Székelyhon.ro Megnyitották a jubileumi Mária-évet címmel számol be arról, hogy a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány kezdeményezésére, a Gyulafehérvári Érsekség jóváhagyásával Mária-év kezdődött abból az alkalomból, hogy a Szűzanya csíksomlyói kegyszobra 500 éves. A jubileumi emlékév mottóját a P. Márk József atya által írt búcsús énekből vették: „Köszöntünk, Somlyó szép csillaga”.

A Mária-évet megnyitó vasárnapi szentmisén P. Urbán Erik templomigazgató kifejtette: „Nagy tekintélye van a csíksomlyói kegyhelynek a székely nép és a világon szétszóródott magyarok életében. A Boldogságos Szűz Máriába vetett bizalom a kegyhelyen erőt és reményt adott és ad az ide zarándoklóknak: székely népünknek és a világ magyarságának a csíksomlyói kegyhely lett a hit, a szellemi élet és a kultúra védőbástyája, oltalmazója és továbbörökítője mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza.”

A jubileumi Mária-év minden egyes napjára Ferenc pápa teljes búcsút engedélyezett. A Szentszék (Paenitentiaria Apostolica, Prot. N. 386/14/1) dokumentuma szerint 2014. szeptember 14-től 2015. szeptember 15-ig mindennap elnyerhető teljes búcsú engedélyezett a következő feltételek mellett: szentgyónás, szentáldozás és imádság a Szentatya szándékára. A búcsúnyerés napján meg kell látogatni a csíksomlyói kegytemplomot, részt kell venni a Szűzanya tiszteletére tartott áhítatosságon vagy egyszerűen magunkban imádkozni Erdély hithűségéért, papi és szerzetesi hivatásokért, a családok védelméért, imánkat a Miatyánk, a Hiszekegy és a Csodatevő és Segítő Szűz Mária fohászokkal fejezzük be. Ezt a búcsút fel lehet ajánlani a megholtakért is. Akik öregség vagy súlyos betegség miatt nem tudják meglátogatni a kegytemplomot, elnyerhetik ugyanezt a teljes búcsút a három feltétel mellett, ha a Boldogságos Szűzanya szentképe előtt imádkozva, lelkileg csatlakoznak a kegytemplomban tartott valamelyik ájtatossághoz.

A Mária-év első fontosabb eseményének számít a szeptember 16–19. között a csíksomlyói kegyhelyen zajló találkozó. Itt tartja éves konferenciáját a húsz európai nemzeti Mária-kegyhelyet tömörítő Európai Máriás Háló. Ennek keretében szerdán, szeptember 17-én este 7 órától ünnepi szentmise lesz a kegytemplomban.

Ugyancsak a Székelyhon.ro Missziós film Márton Áronról címmel adja hírül, hogya boldog emlékezetű gyulafehérvári püspök halálának harmincnegyedik évfordulóján, szeptember 29-én folytatódnak az egyházi és közösségi vezetőről szóló játékfilm előkészületei. Az alkotás létrehozását a marosvásárhelyi Mustármag Közösség kezdeményezte, mely egy hónapon át beszélgetéseket, találkozókat fog szervezni, hogy a püspök hitvallását, életének mozzanatait minél többen megismerjék. A közösség közleménye szerint „Márton Áron életével hitelesített tanítása ma is korszerű, ma is élni tanít. Mögéje ma is fel lehet sorakozni, de még inkább köréje lehet gyűlni. A filmkészítés bonyolult, de ugyanakkor szép élményeket felkínáló közösségi erőpróba. Összefogást, szervezettséget, hitet és áldozatot kíván. Jó lenne egy ilyen komoly vállalkozást együtt felvállalni. Egy ilyen játékfilmet együtt játszani. Hisszük, hogy a róla készülő nagyjátékfilm által átörökíthetjük mindazt az értéket, ami Erdély legkritikusabb korszakában a népet éltette és legszebb erkölcsi győzelmeihez vezette.”

A Magyar Hírlap (2. o.) Veres András püspök a szeretet erejéről című tudósítása szerint Veres András szombathelyi megyéspüspök a Katolikus Társadalmi Napok, a Kattárs szombati megnyitóján a miskolci minorita templomban arról beszélt, hogy bármennyire idegen is a mai gazdasági és politikai gondolkodástól, de „mi hiszünk a szeretet mindent átformálni képes erejében, hiszünk a szeretet végső győzelmében. Szeretnénk, ha semmiképpen sem nyugodnánk bele se jó, se balsorsunkba, szeretnénk, ha a kompassió érzése – amelynek eredeti jelentése részvét, együttérzés – felébredne mindnyájunkban. Ennek nyomán pedig fáradhatatlanul keressük a segítés és az önsegítés lehetőségeit” – fogalmazott Veres püspök. Szavai szerint nagyon emberi dolog, hogy részt veszünk egymás szenvedéseiben – ugyanakkor örömeiben is.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (2. o.) Hagyományt ápolnak címmel számol be arról, hogy vasárnap tartották a katolikus cigány közösségek 72. búcsúját Máriapócson. Az ünnepi liturgiát Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus megyéspüspök végezte cigány és magyar nyelven, a szentbeszédet Somos László kaposfői plébános mondta. A lap emlékeztet rá, hogy hetvenkét évvel ezelőtt a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén vezette először Sója Miklós görögkatolikus esperes, a „cigányok papja” a hodászi romákat Máriapócsra. Azóta ez az ünnep a katolikus cigány közösségek búcsúja.

A Krónika.ro Közösséget teremtenek a fiataloknak címmel adja hírül, hogy összesen huszonkét egyetemistát, tizennégy fiút és nyolc lányt fogad be Kolozsváron az idén ősszel megnyíló ferences rendi kollégium, amely nemcsak szálláshelyet, hanem közösséget, lelki hátteret is biztosítana számukra. Orbán Szabolcs, az erdélyi ferences rendtartomány vezetője elmondta: több mint kétszeres túljelentkezés volt a meghirdetett helyekre annak ellenére, hogy nem kapott különösebb hírverést, és viszonylag későn is adták hírül a kollégium beindítását. Elsősorban azoknak a diákoknak kívánnak lakhatási lehetőséget biztosítani, akik számára a kolozsvári lét nemcsak arról szól, hogy eltöltenek három-négy évet a kincses városban: „Szeretnénk, ha szakmai szempontból is komolyan vennék az itt töltött időszakot. Nyilván erre elsősorban nekik kell törekedni, de mi ezt szeretnénk elősegíteni. Amit kínálunk, az a lelkiség, a lelki háttér, ami ezt egyrészt megalapozhatja, másrészt meg vagyok arról győződve, hogy sajátos irányt is szabhat tanulmányaiknak” – mondta Orbán Szabolcs.

A Magyar Hírlap (2. o.) Balog: A kereszténység inspirál címmel számol be arról, hogy szombaton hálaadó istentiszteletet tartottak a budapesti Szilágyi Dezső téri templomban, amelynek felújítása a közelmúltban ért véget. Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője leszögezte: a magyar kereszténységnek az a különös és fontos közéleti feladata, hogy inspirálja a közéleti szereplőket. Ez az inspiráció azt jelenti, hogy „életünkkel, munkánkkal mindig szolgálunk valami magasabb rendűt.” A keresztények feladata, hogy újra és újra figyelmeztessenek erre mindenkit, Magyarországon és a világban. Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere hangsúlyozta: minden templom múltja, jelene és jövője a közösségé is egyben. A közösségé, „amely egykor a templomot világának középpontjába helyezte, és amely a fundamentumokkal együtt saját jövőjének is alapot vetett.” Az istentisztelet előtt történelmi emlékhellyé avatták a templomot, melynek felújítása 1989-ben kezdődött el, és nemrég, a torony felújításával fejeződött be.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír