Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Kadhafi… 4. o.) az angol Daily Mail cikkét ismerteti, amely olasz sajtóértesülésekre hivatkozva ír arról, hogy az Iszlám Állam azzal fenyegetőzik: egyfajta „pszichológiai támadásként” félmillió bevándorlóval árasztja el Európát, ha bármiféle katonai beavatkozást tapasztalna az európai partokhoz közeli Líbiában. A terrorszervezet a közelmúltban elfoglalt két, a Földközi-tenger partján fekvő líbiai várost – Szirtet és Darnát –, elkezdtek közelebb húzódni az olajtermelő létesítményekhez, és beszivárogni a líbiai fővárosba, Tripoliba, valamint az ország második legnagyobb városába, Bengáziba. Közben tegnap autóba rejtett pokolgépek robbantak a kelet-líbiai el-Gubba városban, a merényletekben legalább negyvenöt ember életét vesztette, hetvenen pedig megsebesültek. A terrorakciókat az Iszlám Állam vállalta magára.

A Népszava (Nagy bajban… 8. o.) beszámolva a pokolgépes merényletről, tényként szögezi le: amint azt a huszonegy egyiptomi kopt keresztény napokban történt lefejezése is egyértelműen bizonyította, a dzsihadista csoportok egyre agresszívebbek, és egyre nagyobb teret nyernek a Moammar Kadhafi 2011-es bukása óta állandó politikai válságban lévő Líbiában.

Szintén a Népszava (Ismét támadt… 8. o.) hírül adja: a nigériai Chibok város közelében támadott meg egy települést pénteken a Boko Haram iszlám terrorszervezet. A támadásokban legalább harminc embert megöltek, a fegyveresek válogatás nélkül lövöldöztek a lakókra, házakat égettek porig és romboltak le.

Az Erdon.ro Edda és fánk a menedékhelyen című tudósítása szerint kedden este a nagyváradi Caritas Catolica munkatársai Böcskei László megyéspüspök és Rajna József igazgató vezetésével a Gutenberg utcai hajléktalanszállóba látogattak, ajándékokat is vittek a az ott lakóknak. A főpásztor mindenkihez külön odament, érdeklődött a hogyléte felől. Akik igényelték, azokkal kicsit hosszabban is elbeszélgetett. „A bátorító, kedves szavakat örömmel fogadták az érintettek, mondanivaló pedig akadt bőven, hiszen megannyi fájdalom, szenvedés, kilátástalanság és nyomor húzódik meg egy-egy hajléktalansors hátterében” – írja a hírportál.

A Népszava Szép Szó című mellékletében (3. o.) Kerecsényi Zoltán Váci Mihály emlékére címmel emlékezik az 1924 karácsonyán született és 1970-ben elhunyt költőre. A cikkíró kiemeli, hogy „szinte bibliabéli terhek, próbák között” kezdődött Váci Mihály élete. Költőként és közéleti emberként is feltétlen híve volt a szocialista rendszernek, de szenvedélyes igazmondása és biblikus képei miatt sokan ferde szemmel néztek rá. Váci Mihály rendkívül tájékozott volt a Bibliában. A cikkíró idéz a fiatal szerzetes-költő, Bozók Ferenc A népi vallásosság nyomai Váci Mihály költészetében című tanulmányából: „Versei hemzsegnek a bibliai utalásoktól, vallási szimbólumoktól, vonatkozásoktól, párhuzamoktól… a hit fogalma számos versében felbukkan, de nem tételes vallásként, hanem valamiféle tisztaságvágy, valami dinamikus szépre, jóra ösztönző erő formájában… az Áldott vagy Te című versben szinte teljesnek mondható tárlatát kapjuk Váci Mihály metafizikájának, hiszen ebben a költeményben önmagát profanizált ’nyírségi’ Jézusnak nevezi, saját édesanyját Jézus anyjával, Máriával azonosítja, a nyírségi homok fútta tájat pedig a bibliai sivataggal, a nyírségi parasztságot a Biblia népével.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír