A Magyar Nemzet (14. o.) Enciklika a környezetvédelemről, a Magyar Hírlap (5. o.) Nemzetközi fellépést sürget Ferenc pápa, a Maszol.ro Ferenc pápa ökológiai kiáltványa az emberiséghez címekkel számolnak be arról, hogy tegnap a Vatikánban bemutatták Ferenc pápa új enciklikáját, amelynek címe Laudato si’, vagyis: Áldott légy! (Lásd tegnapi, június 18-ai számunkban a Szent Ferenc Naphimnusza adta Ferenc pápa új enciklikájának címét című hírünket – a szerk.).
A Magyar Nemzet kiemeli: az enciklikában hangsúlyosan szerepel a fogyasztói társadalom kritikája, a szegénység elleni küzdelem mint morális felelősség és a katolikus hit adta cselekvési lehetőségek leírása.
A Magyar Hírlap idéz az enciklikából: „Az emissziókereskedelem csak ideiglenes megoldás, amely könnyen spekulációra ösztönözheti az embert, és árthat azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére tettek és tesznek.” Megemlíti az orgánum azt is, hogy az enciklika kitér a pénzügyi válságra is, melynek kapcsán Ferenc pápa leszögezte: a világ semmit nem tanult. A Szentatya szerint a lakosság nagy árat fizetett azért, hogy a bankokat bármi áron meg kellett menteni. Egyúttal figyelmeztet: a politikának nem szabad alávetnie magát a gazdasági érdekeknek.
A Magyar Hírlap (5. o.) „A huszonnegyedik órában vagyunk” címmel beszámol arról is, hogy tegnap Budapesten Veres András szombathelyi megyéspüspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának elnöke mutatta be az enciklikát (Lásd csütörtöki, június 18-i számunkban a Sajtótájékoztatót tartottak Ferenc pápa új enciklikájáról Budapesten című tudósításunkat – a szerk.).
A Népszava (Augusztusra… 12. o.) összeállítást készített annak kapcsán, hogy a magyar kormány 175 kilométeres drótkerítés felépítéséről döntött a magyar-szerb határon, a menekültáradat megállítása érdekében. A lap megkérdezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, mi a véleménye Ferenc pápa álláspontjáról, aki a menekültek iránti szolidaritásra szólított fel, és kijelentette: azoknak, akik bezárják ajtóikat előttük, Isten színe előtt kell bocsánatot kérniük. A külügyi tárca vezetője elmondta: teljes mértékben egyetért azzal, hogy azokat segíteni kell, akiket otthonuk elhagyására kényszerítenek. Hozzátette: ha az embereknek gazdasági okokból kell elhagyniuk otthonukat, akkor az okot kell megszüntetni. Az emberi méltóság megsértését kell megakadályozni, ezeket az országokat segíteni. Az azonban más kérdés, ha politikai menekültekről van szó, hiszen Magyarország mindig is befogadta őket, mindig menedéket adott azoknak, akiket a diktatúrák elüldöztek.
A Magyar Nemzetben (Segíteni kell… 4. o.) többen is nyilatkoznak a kérdésről. Veres András szombathelyi megyéspüspök elmondta: „Állítom, hogy az a helyes keresztény gondolkodásmód, hogy aki már itt van vagy úton felénk, azoknak minden segítséget meg kell adni. Pillanatnyilag politikai ökölharc dúl Magyarországon, nem biztos, hogy mindig felelősen nyilatkozik mindkét oldal. Pedig tennivalónk rengeteg lenne. Biztos, hogy nem az a jó megoldás, ha mindenkit, aki menekülni próbál hazájából, s nem politikai menekült, arra biztatunk: jöjjenek ide, mert Európa ilyen értelemben megtelt. Vannak bizonyos szükséghelyzetek, gondolom, hogy politikusaink felmérték a lehetőségeket, és azt, amit jelen helyzetben tenni tudnak. Akkor tennénk helyesen, ha segítenénk a menekülteket abban, hogy saját hazájukban maradhassanak, és ne kelljen az éhség, a szomjúság, a megélhetés hiánya elől menekülniük. Ne legyünk képmutatók, hogy nekünk mindenkit be kell fogadnunk.” Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke kifejtette: „Egész életemben ellene voltam mindenféle bezárásnak, kirekesztésnek, megbélyegzésnek, és igyekeztem magamban is minden határt lebontani, ami elválaszthat a másik embertől. A határzárral kapcsolatban ugyanakkor azt gondolom, hogy az egyfajta önvédelem, amire a nemzet érdekében szükség lehet. Életem során számtalan ország legszegényebbjeivel találkoztam, és minden emberi kapcsolatomban úgy élek, hogy el tudjam fogadni a másikat, illetve tiltakozom minden megbélyegzés, elválasztás ellen. A személyes érdekeket és a nemzet érdekeit ugyanakkor elválasztanám egymástól, mert míg vallom, hogy szabadságjogokért a végsőkig küzdeni kell, egy adott nemzetnek bizony jogos védelmét is figyelembe kell vennie, ha olyan terhek hordozására kénszerül, amit esetleg nem bír el.”
A Magyar Hírlap (Templomrombolás… 12. o.) és a Magyar Nemzet (Felgyújtottak… 14. o.) beszámolói szerint gyújtogatás okozhatta azt a tüzet, amely tegnap hajnalban ütött ki az észak-izraeli Tabhában, a Kenyérszaporítás templomában. Ketten enyhe füstmérgezést szenvedtek. A rendőrség gyűlölet-bűncselekményre gyanakszik, mert a templom bejáratánál a folyosó falára festékszóróval egy héber nyelvű ima bálványimádást elítélő sorát írták fel (Lásd csütörtöki, június 18-i számunkban a Gyújtogatás okozott súlyos károkat a kenyérszaporítás helyén épült templomban című hírünket – a szerk.).
Bodnár Dániel/Magyar Kurír