Napi sajtószemle

– 2015. július 10., péntek | 11:29

A július 10-i nyomtatott és online sajtó szemléje

A Magyar Hírlap (Valódi… 14. o.), a Magyar Nemzet (Bolíviában… 14. o.) és a Népszabadság (Jelkép… 9. o.) röviden beszámolnak a Szentatya bolíviai apostoli látogatásáról. A Népszabadság egy fotót közöl, amelyen Evo Morales bolíviai elnök egy fából faragott, sarlóból és kalapácsból álló feszületet ajándékoz Ferenc pápának. A lap megjegyzi: „Morales ezzel nem provokál. Nem véletlen, hogy a radikálisan baloldali bolíviai elnök adja ezt az ajándékot, de az sem, hogy éppen a pápának.” Ez a kompozíció volt ugyanis a jelképe Luis Espinal jezsuita atyának, akit 1980-ban a bolíviai paramilitáris csapatok elfogtak, megkínoztak, majd megöltek. A jezsuita Ferenc pápa szeretettel fogadta az ajándékot – írja a Népszabadság. (Lásd tegnapi, július 9-ei számunkban A pápa megemlékezett a Bolíviában meggyilkolt Espinal atyáról című hírünket – a szerk.)

A Napi Gazdaság (8. o.) A franciák kiállnak a templomok mellett című tudósítása szerint Nicolas Sarkozy volt francia elnök is aláírta azt a petíciót, melyet a szélsőjobboldalinak tartott Valeurs Actuelles francia hetilap indított annak érdekében, hogy megakadályozzák az országban található kihasználatlan templomok mecsetté való átalakítását. A most megjelent felhívás a párizsi nagymecset vezetőjének az egyik legnagyobb francia rádióadónak adott interjújában elhangzott megjegyzésére reagál. Dalil Boubakeur, bár rendkívül kényes kérdésnek tartja, de támogatná, ha a használaton kívüli templomok a muszlim közösség kezelésébe kerülnének, mivel az imahelyek iránti megnövekedett igényeket jelenleg képtelenek kielégíteni. Jelenleg mintegy 250 mecset működik Franciaországban, és több száz újat építenek. A 60 milliós államban 5-6 millió muszlim vallású állampolgár él.

Ugyancsak a Napi Gazdaságban (10. o.) Petrin László Az európai civilizáció krízise és a saría fenyegetése címmel emlékeztet rá: a középkorban még úgy gondolták az öntudatos európaiak, hogy meg kell védeni a civilizációjukat. A balliberálisok által vezetett szekularizált Európa ma már képtelen ezt megtenni. A cikkíró idézi Robert Schumant, az új Európa atyját, aki még azt mondta: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. „Ma pedig eljutottunk oda, hogy az európai és a hazai balliberálisok azon mesterkednek, hogyan lehetne a keresztény kultúrát és a keresztény értékrendet száműzni. Európa jelenlegi balliberális vezetői szemrebbenés nélkül lemondtak azokról a keresztény gyökerekről, amelyekből, mint spirituális alapokból, szárba szökkent valamikor a kapitalizmus” – írja a szerző, aki szerint illik a helyzetre a jézusi mondás: „Ha valamely ország meghasonlik magával, az az ország nem állhat tovább fenn” (Mk 3,24–25). Petrin László szerint az észak-afrikai és a közel-keleti térségből özönlő menekültek többsége „az államhatárokat jogellenes módon átlépő illegális muszlim szerencsevadász bevándorló, aki potenciális veszélyforrást jelent a tagállamok közrendjére, belső biztonságára és közegészségügyére. A migrációs jelenség felszíne mögött meghúzódó lényeg: az európai civilizáció, a görög-zsidó-keresztény kultúra, a felvilágosodáson, az egyén méltóságán és jogain alapuló demokrácia védtelensége, tökéletes kiszolgáltatottsága az unió részéről kezelhetetlen vallási fanatizmusnak.” A cikkíró arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt esztendőben a Sharía4Belgium nevű muszlim szervezet Antwerpenben létrehozta Belgium első sariaalapú bíróságát. A csoport vezetőinek nem titkolt célja egy párhuzamos jogrendszer megalkotása, amely megkérdőjelezi az állam fennhatóságát a polgárjogi ügyeket illetően. Angliában pedig a felmérések szerint a muszlim egyetemisták körében háromból egy támogatja az iszlám nevében elkövetett gyilkosságot, és 40 százalékuk sariát, azaz iszlám jogrendszert követel magának. A megkérdezettek 54 százaléka muszlim pártot akar, amely az ő világnézetüket képviselné a parlamentben.

A Székelyhon.ro („A Jóisten engem dédelget, burokban tart”) interjút készített Bartalis Gabriellával, a Csíki Játékszín színésznőjével, aki Kolozsvárról érkezett Csíkszeredába tizenöt évvel ezelőtt. A háromgyermekes művésznő a család- és karrierépítésről elmondta: „Szépen, gördülékenyen és természetesen zajlott. Nem mondom, hogy nem voltak nehézségek, de csak annyi, amennyi arra kell, hogy az embert formában tartsák. Igazán nagy megpróbáltatásaink nem voltak. Sokat számít, hogyan állunk a dolgokhoz, hogyan kezeljük az esetleges problémákat, mi marad meg belőlük. Vannak buktatók és nagy veszteségek, ahogy nekünk is voltak, de sosem azt éreztük, hogy rosszat osztottak nekünk, vagy odafentről megbüntettek bennünket. Nem véletlenül beszélek többes számban, úgy gondolom, mindenkinek van egyéni sorsa, de mi a férjemmel valahogy egységben vagyunk, kéz a kézben megyünk, és mindent együtt viszünk. Összeteszem a két kezem, és hálás vagyok, úgy érzem, hogy a Jóisten engem a tenyerén hordoz, dédelget, burokban tart. Az egyik nagyon fontos dolog, amire rájöttem, hogy az embernek elsősorban önmagával kell békében lenni. Ha ez megvan, már mindjárt könnyebb a másikkal is. Ha megtalálod a saját belső békédet, megnyugvásodat, saját identitásodat, akkor a körülötted lévő emberek, események is kezdenek veled harmonizálni. Lényeg az, hogy mindenkinek magának kell megtalálni az utat ahhoz, hogy szépen tudja élni ezt az életet. Értek engem is közben csalódások, de úgy gondolom, hogy ezek tanulópénzek. Mindig összeteszem a kezem, és megköszönöm a Jóistennek, mert ezekből rengeteget lehet tanulni saját magunkról.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír