Ne zárkózzunk be! Merjünk kilépni! – Újjáéledt a Pécsi Egyházmegye szabadegyeteme

Felföldi László püspök kifejezte reményét, hogy a kényszerű szünet után a szabadegyetem újra életre kel, mert – ahogy fogalmazott - rendkívül fontosnak tartja a közös utat, a közös gondolkodást.

Napjaink zavaros világának sötétségében egy kicsiny gyertya fénye is csodákra képes és utat mutat. Azt szeretném, hogy az előadásokon keresztül fény gyulladjon, remény ébredjen és gondolatok kezdjenek szárnyalni. Az előadások minden témája a jelenről szól és közös üzenetük, hogyan legyünk jó keresztények.

A kereszténységnek újra magára kell találnia, látnunk kell, hol tartunk és mi a küldetésünk, az életfeladatunk.

Szeretném, ha ezek az előadások hozzájárulnának ahhoz, hogy gondolkodásban megújulva és lélekben felfrissülve tudjunk tovább haladni utunkon – hangsúlyozta a főpásztor.

Rosta Gergely vallásszociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára adatok, statisztikák segítségével korunk vallási térképét vázolta fel, elemezve Európa és a világ vallási jelenségeit.

A vallásszociológiai feladatokról szólva az előadó kiemelte, az elvallástalanodás, a keresztény kultúrától eltérő vallások, valamint az istenhittől független vallási jelenségek, továbbá a vallási fundamentalizmus párhuzamos megjelenése okán a szociológusoknak reális képet kell adniuk arról, hogy ezek a jelenségek milyen arányban jelennek meg az adott korban. Ehhez a nagy nemzetközi vallásszociológiai felmérések, a népszámlálási adatok és egyházi statisztikai adatok mutatóit elemzik.

A mutatókból kiderül, hogy jelenleg Európa egyik legfőbb jellemzője a szekularizáció, azaz a hitélet visszaszorítása, az egyházak elutasítása. Az elvilágiasodásnak a gazdasági fejlettség, az anyagi jólét az egyik mozgatórugója. Az egyházakkal szembeni távolságtartás másik oka, hogy a mai felnőtt társadalom jelentős része gyermekkorban nem részesült vallásos nevelésben, így arról nem rendelkezik ismeretekkel.

Rosta Gergely a számadatok alapján bemutatta a világ 2060-ra prognosztizálható vallási térképét. Eszerint, amíg 2015-ben a keresztény egyházakhoz együttesen tartozó hívek voltak a legnagyobb számban a világon és az iszlám volt a második legnépesebb vallás, már látható, hogy

2060-ra az iszlám növekedni fog és lélekszámát tekintve nagyjából akkora lesz, mint a kereszténység.

Ha a szekularizáció tendenciája folytatódik, akkor a kereszténység kontinenseken való eloszlása negyven év távlatában a következő lesz: Afrikában nagy mértékű növekedés, Dél-Amerikában stagnálás, Európában pedig nagy arányú csökkenés várható. Ez azt jelenti, hogy 2060-ban öt keresztény közül kettő az afrikai kontinensen fog élni.

A szabadegyetem nyitó alkalmának másik előadója, Görföl Tibor teológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára Ferenc pápa pontifikálásának főbb mozzanatait, törekvéseit, megnyilatkozásait, gesztusait, szavait elemezte. Kiemelte, a Szentatya a korábbi pápákhoz képest egy új jelenséggel szembesít minket.

Ferenc pápa apostoli célkitűzései újszerűek, amelyek tükrében saját katolicizmusunkat is újra kell definiáljuk.

Ferenc pápa megválasztása óta annak fontosságát hangsúlyozza, hogy merjünk kilépni a megszokott és korábban elvárt keretek közül, és lépjünk kapcsolatba másokkal.

„Szívesebben látok egy olyan Egyházat, amelyet baleset ért, amely megsebesült és bepiszkolódott, miközben kiment az utcákra, mint egy olyan Egyházat, amely belebetegedett a zártságba és a kényelembe, mert a saját biztonságához ragaszkodott. […] Ha valaminek szentül nyugtalanítania és aggasztania kell a lelkiismeretünket, akkor az az, hogy oly sok testvérünk él a Jézus Krisztussal való barátság ereje, világossága és vigasztalása nélkül, az őt befogadó hívő közösség és az élet értelmének horizontja nélkül.

Remélem, hogy nem annyira a kudarctól való félelem, hanem sokkal inkább az a félelem mozgat minket, hogy be ne zárkózzunk a hamis védelmet nyújtó struktúrákba, amelyekben nyugodtnak érezzük magunkat, miközben odakinn éhező sokaság van,

és Jézus állandóan ezt ismétli nekünk: »Ti adjatok nekik enni« (Mk 6,37)” – emelte ki Ferenc pápa Egyházról alkotott elképzeléseiről szóló apostoli buzdításából, az Evangelii gaudiumból Görföl Tibor.

A szabadegyetem nyitó előadása az előadóknak szabadon feltehető kérdésekkel zárult.

A sorozat következő alkalma április 19-én lesz, amikor Papp Miklós görögkatolikus pap, morálteológus Misztika és etika – Elbűvöltségből jónak lenni?, valamint Kellermayer Miklós sejtkutató, egyetemi tanár Felelősségteljes kereszténység a XXI. században címmel tart előadást.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír