Nem alaptörvénysértő a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása – Schanda Balázs különvéleményt írt

A beadványt Tóth Bertalan (MSZP) és más országgyűlési képviselők nyújtották be, akik azt kérték, hogy a testület semmisítse meg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvénynek azt a két paragrafusát, amelyek a pedagógussztrájkhoz kapcsolódóan a még elégséges szolgáltatás mértékét írják elő.

Az Alkotmánybíróság (Ab) a határozatában megállapította: „nem alaptörvényellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén”.

A sztrájkról szóló törvény szerint annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja – emlékeztetett a testület.

Hozzátették: a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja, törvényi szabályozás hiányában pedig a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a mértékéről és feltételeiről megállapodni.

Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a köznevelési intézmények elsődlegesen a gyermekek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez való alapjogának biztosítását szolgálják. Hozzátették: a gyermekek alapvető jogai az állam tevőleges magatartásával valósulhatnak meg.

A támadott törvényben a jogalkotó a még elégséges szolgáltatási minimumok differenciált meghatározásánál tekintettel volt a különféle szükséglettel rendelkező gyermekek jogaira, például az érettségi előtt állókra, az iskolásokra, óvodásokra, sajátos nevelési igényű gyermekekre – mutatott rá a testület. Az Ab megállapította, hogy a köznevelési intézményekben a sztrájkjog korlátozása legitim célból, a szükséges mértékben, és a vele szemben védelemre szoruló alapvető jogok, alkotmányos értékek kiegyensúlyozott figyelembevételével, azaz arányosan történt.

A köznevelési intézmények működése, és ezáltal a gyermeki jogok érvényesülése a sztrájkjog korlátozásának legitim céljai – mutatott rá a testület. A törvénynek a még elégséges szolgáltatást szabályozó rendelkezései tehát összhangban állnak az alaptörvény rendelkezéseivel, így az indítványt az Ab elutasította – írták.

Schanda Balázs alkotmánybíró, kánonjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE-JÁK) Alkotmányjogi Tanszék vezetője és Szabó Marcel alkotmánybíró, a PPKE-JÁK Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszékének vezetője nem értett egyet a döntéssel, különvéleményt fogalmaztak meg.

A munkabeszüntetéshez való jogot az Alaptörvény elismeri, ugyanakkor nem tekinti abszolút jognak. A sztrájkjog törvényben korlátozható, sőt, adott esetben ki is zárható, amit a többségi határozat is rögzít. A határozat azt is elismeri, hogy az Alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdésének az a fordulata, miszerint „törvényben meghatározottak szerint” van sztrájkra lehetőség, nem hatalmazza fel a jogalkotót tetszőleges korlátozás bevezetésére, hanem érdekmérlegelésre van szükség: milyen előnyök fűződnek ahhoz, hogy a munkavállalók a munkavégzés beszüntetésével gazdasági-szociális igényeiknek hangot adjanak, illetve milyen érdekek érvényesülnek akkor, ha a sztrájk lehetősége korlátozott – írja különvéleményében Schanda Balázs.

A határozat által alkalmazott teszttel egyetértve a mérlegelés eredményével nem tudok azonosulni. Kétségtelen, hogy a gyermekek, fiatalok művelődéshez való jogának érvényesülése, felügyeletük biztosítása kiemelten fontos érdek, de hasonlóan fontos az is, hogy egy – épp a művelődéshez való jog szempontjából kulcsfontosságú – hivatás képviselői érdekeiknek törvényes keretek között adhassanak hangot.

A 8/2011. (II. 11.) Ab-határozat rámutatott, hogy a munkaviszony aszimmetrikus jogviszony, és a szabályozás célja, hogy a „függő helyzet a munkavállalói oldalon ne eredményezzen kiszolgáltatottságot”. Nem valósul meg ez a védelem, és így

kiüresedik a sztrájkjog, ha a törvény nem biztosítja a munkavállalók érdekérvényesítési képességét a munkáltatóval szemben.

Az a szabályozás, amely a gyakorlatban tartósan ellehetetleníti, hogy a munkabeszüntetés nyomást gyakoroljon a munkáltatóra, az Alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdésének lényeges tartalmát sérti – hangsúlyozza Schanda Balázs.

Szabó Marcel különvéleményében azt írja: „A határozatnak éppen ezért külön is értékelnie kellett volna azt, hogy teljesíti-e a szükségesség és arányosság követelményét az a jogszabályi rendelkezés, amely egy, a jövő nemzedékek nevelése és oktatása szempontjából kiemelkedő fontosságú foglalkozás esetében olyan esetekben is

teljesen súlytalanná teszi a sztrájkjog gyakorlását, amikor a sztrájkjog célja a pedagógusok, mint munkavállalók egyéni munkakörülményeinek javítása mellett a jövő nemzedékek nevelését és oktatását (és ezzel végső soron épp a gyermekek művelődéshez való jogának előmozdítását) is átfogóan célozza.”

A határozat IDE klikkelve teljes terjedelmében elolvasható.

Forrás: MTI, Alkotmánybíróság

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír
(ki)