Nicaraguában elvettek az Egyháztól egy katolikus egyetemet és felszámolták a Karitászt

Az elkobzott tanulmányi központok a II. János Pál Egyetem és a Nicaraguai Autonóm Keresztény Egyetem. A belügyminisztérium elrendelte, hogy ezek az egyetemek adják át a hallgatók adatait, a beiratkozási és tanulmányi nyilvántartásokat az Egyetemek Nemzeti Tanácsának.

A Katolikus Egyházat azért üldözik jó ideje a latin-amerikai országban, mert azzal vádolják, hogy az Ortega-kormány ellenfeleit támogatja.

A II. János Pál Egyetem a nicaraguai püspöki konferencia intézménye, felsőoktatási központként működik, egyetemi, főiskolai és posztgraduális képzést nyújt. Az egyetemet 1993-ban alapították a Karitász kezdeményezésére.

A hivatalos Közlöny szerint a Caritas Nicaragua jogi státuszát megszüntették: „2023. január 31-én a Caritas Nicaragua tagjainak rendkívüli közgyűlése, a 79. számú rendelkezésével hozzájárult a szervezet önkéntes feloszlatásához és felszámolásához” – olvasható a dokumentumban. A Caritas Nicaragua 2019-től nem kaphatott nemzetközi segélyt és nem végezhetett szociális és lelkipásztori munkát.

Az ENSZ március elején egy jelentésében elítélte az emberi jogok folyamatos megsértését és a demokratikus szabadságjogok visszaszorítását Nicaraguában: „Az emberi jogok helyzete – olvasható a dokumentumban – 2023 első hónapjaiban tovább romlott…, a kormány számtalanszor követ el jogsértéseket, amelyek az emberiesség, az állampolgárok ellen politikai okokból elkövetett bűncselekményeknek minősülnek”.

Az ENSZ felszólította az Ortega-kormányt, hogy vessen véget a visszaéléseknek, és engedjen szabadon 37 „szabadságától önkényesen megfosztott” embert, köztük Rolando Álvarezt, Matagalpa püspökét, akinek egészségi állapotáról nincsenek információk. A prelátust 26 év börtönbüntetésre ítélte egy nicaraguai bíróság, miután más papokkal és politikai ellenzékiekkel együtt nem volt hajlandó elhagyni az országot.

A matagalpai egyházmegye püspöke az első püspök, akit letartóztattak és vád alá helyeztek, mióta Daniel Ortega elnök 2007-ben visszatért a hatalomba Nicaraguában. A püspöki palotából 2022. augusztus 19-én hajnalban vitték el a rendőrök, papokkal, szeminaristákkal és laikusokkal együtt, miután előtte 15 napra erőszakkal bezárták saját lakhelyére azzal a váddal, hogy „erőszakos csoportok szervezésére tett kísérletet a nicaraguai állam destabilizálása és az alkotmányos vezetés elleni támadás céljából”. 

Tavaly októberben Ortega elnök kemény szavakkal illette a Katolikus Egyházat, azzal vádolva, hogy nem a demokráciát gyakorolja, diktatúraként működik, és „a nicaraguai püspököket arra használta fel, hogy államcsínyt szervezzenek” a kormánya ellen, a 2018 áprilisában a vitatott társadalombiztosítási reformok miatt kirobbant tüntetések idején.

A kormány már korábban kiutasította az országból Waldemar Stanisław Sommertag apostoli nunciust és a Kalkuttai Teréz anya által alapított Szeretet Misszionáriusai rendjének 18 szerzetesnővérét. Ezenkívül kilenc katolikus rádióállomást bezártak, és három katolikus csatornát kivontak a televízió műsorából. Számos alkalommal alkalmaztak megfélemlítést, például a rendőrség betört egy plébániatemplomba, megakadályozva a híveket az Eucharisztia vételében; a managuai érsekségnek megtiltották, hogy körmenetet szervezzen a fatimai Szűzanya zarándokképével és más vallási körmeneteket is betiltottak.

Az eseményeket követően több latin-amerikai, karibi és a világ más részein működő püspöki konferencia, valamint civil szervezetek közleményeket és leveleket tettek közzé, amelyekben a nicaraguai püspöki konferenciával, különösen Álvarez püspök helyzetével kapcsolatban szolidaritásukat és közelségüket fejezték ki, és elítélték a kormánynak az Egyházzal szemben növekvő ellenségességét.

Ferenc pápa először az augusztus 20-i vasárnapi Úrangyala imádságon fejezte ki aggodalmát a nicaraguai állapotok miatt, majd 2023. február 12-én visszatért a 26 évre ítélt matagalpai püspök esetére: „…elszomorítottak a Nicaraguából érkező hírek, és aggódva emlékezem meg Matagalpa püspökéről, Rolando Álvarez püspökről, akit nagyon szeretek, és akit huszonhat év börtönre ítéltek. Ugyanígy gondolok azokra az emberekre is, akiket az Egyesült Államokba deportáltak. Imádkozom értük, és mindazokért, akik szenvednek abban a drága országban, és kérem az imáitokat.”

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Avvenire

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír