A Komárom-Esztergom megyei Bajnán mindig is megvolt a szántás-vetés hagyománya. Bár a település szép és nagy családi házait, rendezett utcáit a bányák nyújtotta jómódnak köszönheti, a földművelés és az állattartás is fontos szerepet játszott a lakosság megélhetésében. A 90-es évekre a bányák bezárása, valamint a mezőgazdaság szerkezetének átalakulása következtében szemmel láthatóan elszegényedett a település – meséli Nyíri Róbert esperes-plébános, aki 1993 óta szolgál Bajnán, valamint a szomszédos Szomoron és Gyermelyen. Róbert atya plébániáján adja át a Katolikus Karitász az utolsó vetőmagcsomagokat abból a százból, amelyet itt élő családoknak osztottak ki a az öngondoskodó családokért programban.
Dinnyés Ferencné Mária, valamint Oláh Éva és 12 éves fia, Tamás a plébánia udvarán veszi át a húszféle vetőmagot tartalmazó csomagot a sajtó számára rendezett látogatás alkalmával. Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója ad tájékoztatást: „Ebben az évben országszerte 4122 család csatlakozott a több éves hagyománnyal rendelkező öngondoskodó családok programhoz. Számukra több mint 16 millió forint értékben adtunk át vetőmagokat, s a következő hónapban 6000 palántát is szétosztunk. Örvendetes, hogy évről évre nő a csatlakozó háztartások száma. A programban igény esetén a föld megműveléséhez szükséges eszközöket is biztosítani tudjuk. Az adománycsomag alapvető konyhakerti növények – sárgarépa, zöldborsó, bab, dughagyma, uborka, spárgatök, kukorica, karalábé, spenót, saláta, sütőtök, cékla, cukkini, karalábé és retek – magvait tartalmazza, melyek nagy segítséget jelentenek a család mindennapi ellátásában. Örömmel segítünk, mert látjuk az eredményét. Idén az öngondoskodó háztartások programját támogatta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Adományokat a Karitász 1356-as adományvonalán lehet felajánlani.”
Csorba Gábor, az esztergom-budapesti Szent Erzsébet Karitász igazgatója elmondja, hogy Bajnán száz család, a főegyházmegyében több mint kétszáz háztartás vesz részt a Zöldellő kertek programban. „Az anyagi javakkal az élni akarást szeretnénk motiválni, felszítani az öngondoskodás vágyát. Hogy magunkról gondoskodjunk, kell, hogy legyen életkedvünk. Ebben a különösen nehéz, vírusos időszakban az anyagi segítséggel ezt szeretnénk erősíteni, és ki szeretnénk fejezni együttérzésünket az itt élőkkel.” Csorba Gábor tájékoztatása szerint a főegyházmegyében 156 plébánián ezer önkéntes dolgozik, egységben a plébániával állnak az emberek szolgálatra. „Tevékenységünkkel arról szeretnénk tanúságot tenni, hogy Isten nem hagy el minket a nehézségekben.”
A Karitász a vetőmagok átadását követően sem engedi el a családok kezét. Egyrészt összeállítottak egy vetési segédletet, másrészt az év során folyamatosan figyelemmel fogják kísérni a munkálatokat, segítenek, hogy valóban a családi asztalra kerülhessen a termés.
A plébánia példát ad. Ennek fontosságát tudja Nyíri Róbert esperes-plébános is – aki meg is mutatja az előkészített veteményest és a gyümölcsfákat. Mindez Kovács Gyuláné Kati néninek köszönhető, aki harminc éve a mindenes a plébánián. Büszkén veszi elő a tavaly kapott Szent Adalbert-díját. „Megbecsülnek engem” – mondja.
Róbert atya szerint idén jó eredménnyel kecsegtet a vetőmagprogram, mert a vírus miatt az emberek otthon voltak, kevesebb volt a pénzük, és ráeszméltek: itt a kert. Sokan felszántották az eddig gazos, füves házhelyet, előkészítve a vetésre.
„A beültetési kedv függ attól, milyen az emberek közötti kapcsolat. Bajnán az atya tartja a kapcsolatot a családokkal, másutt a karitász önkéntesei megmutatják, hogyan kell gondozni a növényt, és akár együtt is kapálnak a támogatott családokkal. Ez nem szimplán a vetőmagról szól, hanem a családok komplex segítéséről – világít rá Márton Andrea, a Szent Erzsébet Karitász szakmai irodavezetője.
A plébános és a karitász munkatársai kíséretében látogatunk el a támogatott családokhoz. Marika néni az Arany János utcában lakik. Szépek a házak, és itt a kertek legtöbbje be van ültetve.
Idén később indulhatott az időjárás miatt a veteményezés – meséli a házigazda. „Ma reggel is hideg volt, 3 fok, azt nem szeretik a zöldségek. Eső sem esett, ha nem öntöztem volna be, ki nem kelt volna a borsó. Tavaly nagyon szép termés adatott. Elégnek bizonyult az egész családnak, amit ebbe a 300 négyszögölbe ültetek.” Marika szívesen van a kertben. „Egyedül csinálgatom, szeretem. Ha elfáradok, leülök a szomszéd Marikával. Ő is nagyon szereti a kertet. Megbeszéljük a tapasztalatokat, cserélgetjük a növényeket.”
A következő két család a templom közelében lakik, szomszédok. Az egyik udvaron két ház áll: az egyik a szülőké, a másik a már családot alapított lányuké. Hátul a nagy kert már elő van készítve a vetésre. „Mi ezt láttuk a szüleinktől, és ezt vittem én is tovább. A lányaim – főként Anita, sőt az ő gyermekei, Leila és Péter – látják, hogy mindennap jövök hátra, így ők is. Már a gyerekeknek is saját veteményesük van, Leila és Nyúl Péter kertjében már kibújt a hagyma” – mutatja Judit.
A szomszédban, Oláh Éva és a 12 éves Tamás a kalauz. Tamás büszkélkedik: Én ültettem ezt az egész részt, a sárgarépát és a hagymát – mondja.
Róbert atya arról beszél, egyfajta megújulást lát Bajnán. „Budapest közel van, szerencsésebb felújítani itt a nagymama házát, és ingázni. A korábbi mentalitást kellene feltámasztani, régen az emberek törődtek a leszakadókkal, most a jómódúaknak leginkább önmagukra van gondjuk” – sóhajt.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria