Összehangolt európai jezsuita válasz az ukrajnai válságra

Mindezt nemcsak Ukrajnában, hanem Lengyelországban, Romániában, Magyarországon, Moldovában és Szlovákiában is végezték – derült ki az európai Jezsuita Menekültszolgálat (JRS) jelentéséből.

Jessica egy évvel ezelőtt, Ukrajna lerohanásakor még végzős egyetemista volt. Február 26-án, miután két napig hallgatta a robbanásokat és aludt a föld alatti menedékhelyeken, úgy döntött, elhagyja otthonát. Félt, mert fogalma sem volt, hová megy, vagyonának nagy részét hátra kellett hagynia. Nyolc órát várt a fagyos télben a vonatra, majd egy zsúfolt, rosszul szellőző fülkében szorongott 24 órán át a határ felé vezető úton, s mindössze háromszor tudott felállni.

Így érkezett Budapestre, ahol a jezsuiták fogadták be. „Barátságosak voltak velem, minden lehetséges módon segítettek, kedvességük szívet melengető. Imádkozom, hogy a Mindenható többszörösen fizessen meg ezért!” – meséli. Az ő története egy abból az ezernyolcszázból, mellyel a magyar Jezsuita Menekültszolgálat (JMSZ) megismerkedett az elmúlt évben. 2022. február 24. óta ugyanis ennyi ukrajnai menekültnek nyújtottak segítséget, a következő két évben pedig további négyezer-ötszáznak terveznek. Munkájukat huszonkét másik ország JRS-irodájával összehangolva végzik.

Az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktus több millió embert kényszerített elhagyni otthonát: ez a legnagyobb humanitárius válság Európában a második világháború óta. Az elmúlt egy évben 56 042 erőszak elől menekülő embernek segítettek az európai jezsuiták a JRS adatai szerint.

Az európai Jezsuita Menekültszolgálat azzal is támogatja az egyes országokban működő JRS-irodákat, hogy hároméves tervet dolgozott ki a segítségnyújtás érdekében, One Proposal (Egy javaslat) címmel.

Ez a cselekvési terv öt stratégiai célkitűzés köré épül: az ukrajnai menekültek fogadása, történeteik meghallgatása, az előítéletek és a félelem megszüntetése Európa-szerte; a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek méltóságának tiszteletben tartása és alapvető szabadságjogaik biztosítása; választásaik, társadalmi javakhoz való hozzáférésük és emberi fejlődésük védelme; a gazdasági és társadalmi marginalizálódás csökkentése, valamint az összetartóbb, befogadóbb és erősebb társadalmak támogatása; a jezsuita intézmények erejének, kapacitásainak és hálózatainak erősítése, hogy hatékony, magas színvonalú választ adhassanak a menekültek szükségleteire.

A jelentésből kiderül, hogy az európai jezsuiták 82 111 rövid és középtávú segítségnyújtási tevékenységet végeztek az elmúlt évben. „Ezek az erőfeszítések olyan sok nagylelkű ember, alapítvány és más szervezet folyamatos szolidaritásának köszönhetően lehetségesek, akik bíznak a Jézus Társasága munkájában” – nyilatkozta Alberto Ares Mateos SJ, a JRS Europe regionális igazgatója.

Forrás és fotó: jezsuita.hu

Magyar Kurír