Pakisztánban versenyt futnak az idővel Ászja Bibi megmentéséért

Szorít az idő Ászja Bibi megmentésére. Pakisztánban befejeződött a radikális iszlamista csoportok tüntetése, amelyet a Tehrík-i-Labbaik Pakisztán (TLP) mozgalom vezetett, amely szervezet éppen abból kovácsolt magának politikai tőkét, hogy a keresztény asszony ügyét vette célba, akit a legfelsőbb bíróság előbb halálra ítélt káromlás miatt, majd felmentett október 31-én. A társadalmi és gazdasági élet visszatért a szokott kerékvágásba, de a helyzet továbbra is bizonytalan.

A vád, amelyet Kari Szalím imám képviselt, aki bár nem volt jelen a feltételezett bűncselekmény elkövetésénél, aláírta 2009-ben az Ászja Bibi ellen szóló feljelentést, és már be is nyújtotta az „ítélet felülvizsgálatára” irányuló kérelmét, amelyet a büntetőeljárás lehetővé is tesz. November 5. reggelén aztán egy további kérelem is befutott az iszlámábádi legfelsőbb bíróságra, amely azt sürgeti, hogy vonják be Ászja Bibi útlevelét, és a nevét vegyék fel abba a jegyzékbe, amely azon pakisztáni polgárok nevét tartalmazza, akiknek tilos elhagyniuk az országot.

„A helyzet Pakisztánban továbbra is feszült… A radikálisok számára a demokratikus intézmények, a legfelsőbb bíróság, a kormány és a jogállam megvetés tárgyát képezik” – hangsúlyozta a Vatican Insidernek nyilatkozva James Channan domonkos szerzetes, aki a Peace Centert vezeti Lahorban, amelynek feladata a vallásközi párbeszéd fenntartása és a vallási kisebbségek jogainak védelme. „A TLP vezetői utcára hívták az embereket úgy, hogy a nép érzelmeivel játszottak, és az iszlám vallást használták fel saját politikai célkitűzéseik elérésére, miközben semmibe veszik az igazságot, valamint Ászja Bibi ártatlanságát” – tette hozzá.

Mindemellett Pakisztánban más iszlám vallási vezetők hangja is hallatszik, akik az ügy kapcsán eltérő álláspontot képviselnek: ilyen például Maulana Tárik Dzsamíl ismert tudós és televíziós prédikátor. „Olvastam az ítéletet, és azt hiszem, hogy Ászja Bibi valóban ártatlan” – mondta Dzsamíl, aki úgy véli: „Nincs rá semmi okunk, hogy az utcára vonuljunk, és tiltakozzunk.” Vele együtt több iszlám vallástudós hangoztatott hasonló véleményt, miközben a Tanzím Ittehád-i-Ummát csoport kiemelte, hogy „az erőszak alkalmazásával azt üzenjük a világnak, hogy szélsőségesek vagyunk”, elítélve ezzel azokat az erőszakos cselekményeket, amelyeket a tüntetők követtek el.

Maga a végrehajtó hatalom is közbelépett: a pandzsábi rendőrség körülbelül ezeregyszáz embert tartóztatott le azzal a gyanúval, hogy hivatalos személyeket bántalmaztak, illetve magán- és köztulajdont károsítottak meg a felmentő ítélet utáni háromnapos tüntetéssorozat folyamán. Fawad Chaudhary szövetségi kommunikációs miniszter kijelentette: „Sem a bírók, a kormány és a katonák elleni szemrehányások, sem pedig az anyagi károkozás nem marad válasz nélkül.” Az egyik első lépés volt Kádim Husszain Rizvi Twitter-fiókjának felfüggesztése, aki a TLP vezetője és a tömegtüntetések első számú felbujtója. Jóllehet a legfelsőbb bíróságnak állást kell foglalnia mindkét törvényesen beterjesztett kérvényről, valószínű, hogy a nyomás ellenére mégiscsak napokat vagy heteket vesz igénybe, míg a döntés megszületik.

Ezekben a napokban még nyitva áll a lehetőség arra, hogy Ászja Bibi megszabaduljon: ezt megértette a pakisztáni kormányzat és az európai társadalmak aktivistái, valamint az egész világ. Olaszországban egy a kormánynak benyújtott petíció támogatói azt kérik, adjanak politikai menedékjogot az asszonynak és családjának. A politika is megmozdult: Giorgia Meloni, a Fratelli d՚Italia (Olaszország Fivérei – Nemzeti Szövetség) párt vezetője arra kéri a kormányt, hogy „ajánljanak fel egy biztonságos helyet, ahol Ászja Bibi és családja élhetnek: Olaszország nem maradhat közömbös”. November 4-én reggel Silvia Costa, a demokratikus párt európai parlamenti képviselője a Dipalvi elnevezésű ünnepség alatt, amelyet az olasz hindu egyesület szervezett, újra kijelentette, hogy „Olaszország kitart a kezdeményezés mellett, miszerint Ászja Bibinek politikai menedékjogot ad, és lehetőséget biztosít számára, hogy letelepedhessen az országban”. Spanyolország, Franciaország és Nagy-Britannia is hasonló állásponton vannak. Az Egyesült Államokban is igen gyorsan és széles körben elterjedt Ászja Bibi férje, Asik Mászih felhívása, aki Pakisztánból fordult Donald Trumphoz azzal a kéréssel, hogy az Egyesült Államok fogadja be őket.

Az iszlám világ által nyújtott támogatás továbbra is központi jelentőségű. A Religions for Peace vallásközi szervezet levélben fordult „muszlim barátaihoz”, örömmel nyugtázva a tényt, hogy „muszlim ügyvédek védték a keresztény nő ügyét, annak ellenére, hogy tudták, megtorlásban lehet részük emiatt”. „Arra kérlek benneteket – írja Luigi De Salvia elnök –, hogy közös ügyünk érdekében, mely a vallások közötti jó kapcsolatok kiépítésére irányul, tegyetek meg mindent, ami lehetséges azért, hogy Ászja Bibi újra szabadlábra kerüljön, és családja körében élhessen. Közös ügy ez – zárja levelét –, amely a vallásszabadságon és az emberi méltóságon alapszik, ahogyan azt a ti Szent Könyvetek is tanítja.”

Fordította: Koszoru Péter

Forrás és fotó: La Stampa/Vatican Insider

Magyar Kurír