A sorozat első részében Szent Vincentius fejereklyéje történetének főbb állomásairól olvashattunk. Schmelczer-Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár igazgatója ezúttal Szent Livinus vértanú ereklyéjének históriáját ismerteti.
Szent Livinus ír családban született 580 körül. Valószínűleg Skócia püspöke, valamint Flandria és Brabant apostola volt. Gent város védőszentje. Legendája szerint egy missziója során nekirontottak, ám miután elhárította a támadást, megparancsolta az ördögnek, hogy távozzon a támadó testéből. Az illető először a padlón feküdt élettelenül, majd felállt, és megköszönte Livinusnak a tettét. Azt is feljegyezték, hogy meggyógyította, majd megkeresztelte Craphilde fiát, Ingelbertet, aki tizenhárom évig vak volt.
657. november 12-én, egy prédikációja közben pogányok megtámadták, nyelvét kitépték, majd megölték. Houtemben (ma a szent után Sint-Lievens-Houtem – a szerk.) temették el, és mártírként tisztelték. A genti Szent Bavo-kolostor szerzetesei őrizték meg csontereklyéit.
Peter Paul Rubens: Szent Livinus vértanúsága (1633)
A középkorból egyetlen ereklye Pécsre kerüléséről van tudomásunk: Poroszlói (Neszmélyi) I. Miklós megyéspüspök (1346–1360) 1351-ben egy diplomáciai kiküldetés során püspöki székhelyére hozatta Szent Livinus mártír püspök csontereklyéjét a flandriai Gent bencés kolostorának Szent Bavo-templomból.
1355-ben az ereklyét a püspök a székesegyháztól északnyugatra a 13. század folyamán felépített Aranyos Mária-kápolnában helyeztette el. Ugyanezen év szeptemberében VI. Ince pápa (1352–1362) november 12-re, Szent Livinus püspök ünnepére búcsút engedélyezett: így a szent magyarországi tiszteletének, valamint teljes miséjének meghonosítása I. Miklós pécsi ordinárius érdeme.
Az Aranyos Mária-kápolna romkertje
Az ereklyéről az 1487-ben Bázelban, Michael Wenssler nyomdájában Ernuszt Zsigmond által megrendelt Pécsi Misekönyvből (Missale Quinqueecclesiense) van tudomásunk: „Anno Domini MCCCLI sunt portate huc ad Quinqueecclesias reliquie beati Livini episcopi et martiris per venerabilem dominum Nicolaum episcopum Quinqueecclesiensis…”
A szent ereklyéjéről a 18–19. századi pécsi egyháztörténet-írók is megemlékeztek: így Koller József, Haas Mihály, Bentzenleitner Ferenc.
Szent Livinus ereklyéjének az Aranyos Mária-kápolna 17. századi elpusztulásával vagy elbontásával nyoma veszett, és a vértanú püspök pécsi tisztelete mára feledésbe merült.
Forrás: Pécsi Egyházmegye
Fotó: Pécsi Egyházmegye; Wikipédia
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria