Pöltl Ákos szakértő: A közösségi média sokak szerint generációkra ledobott tömegpusztító fegyver

Pöltl Ákos sokrétű előadása elején bemutatta egy okostelefonmentes gyerekkort propagáló amerikai szervezet videóját, melyből kiderült, mit adunk a gyereknek, ha eszközt kap a kezébe. A szakértő elmondta, egyre több tudományos kutatás állapít meg összefüggést a gyerekek mentális egészségének romlása és a túl korai eszközhasználat között. Ennek kapcsán a Bethesda Gyermekkórházzal és gyermekvédelmi szervezetekkel közösen májusban 10 pontos chartát adtak ki. Velkey György kórházigazgató akkor megemlítette, húsz éve egy gyermekpszichiáter dolgozott náluk, most 20 pszichiáter és 22 pszichológus.

Hetente egyre több szülő kér segítséget kétségbeesetten, mert 2012-től a depressziós fiatalok száma megsokszorozódott.

Pöltl Ákos hozzátette: amikor 1920-as évek elején megjelent a rádió, majd később a színes tévé és az internet, azokat is nagyon gyorsan kezdték használni az emberek, de csak az okostelefon emelte meg a depressziósok számát.

A gyerekek kompetenciaméréséből látszik, hogy 2012-től rohamosan csökken az eredményességük. De mi történt 2010 és 2015 között, ami ezt okozta? – tette fel a kérdést. – Akkor a Z generáció (akik 1996 és 2012 között születtek) tömegesen váltott analóg telefonról okostelefonra, létrejött az Instagram, megjelent a modern okostelefonok között mérföldkőnek számító IPhone 4, és a gyerekek is bekerültek a virtuális világba.

A szakértő technológiai cégek profitjának elemzésével mutatott rá, mekkora szerepe van a profittermelésben a reklámnak: például a Meta árbevételének 97 százaléka származik belőle, nagy része a 18 év alatti gyerekek online reklámfogyasztásából. „A videójátékok esetében nemcsak az a probléma, hogy főleg a fiúk identitása áttevődött a virtuális világba, hanem az, hogy még a bankkártyájukat is használják újabb lehetőségek megvásárlására, hiszen nem akarnak lemaradni a kortárscsoporttól” – mutatott rá.

A képernyőidő egy 12–18 éves gyerek esetében 8 óra 39 perc, a kisebbeknél 5 óra 33 perc. A 11 évesek 93 százalékának van okostelefonja. „Akkor adj a gyereknek okostelefont, ha nem bánod, hogy pornográf tartalommal találkozik” – tette hozzá Pöltl Ákos, hiszen ha nem keres rá, az akkor is szembejön vele. A 11 évesek 80 százaléka találkozott pornóval.

Egy 15 éves kamasz öt-hat alkalmazást használ párhuzamosan. Mindegyik platform verseng azért, hogy nagyobb szeletet vegyen ki a képernyőidejéből, hiszen az tudja a reklámhirdetésekből a legtöbb pénzt beszedni, amelyik a legtöbb gyereket beszippantja és a felületén tudja tartani. Pöltl Ákos hangsúlyozta,

a figyelemből, a „modern kori olajból” annyi pénzük van a cégeknek, amennyit kimondani sem lehet. A figyelem pénz. A gyerek ébrenléte idejének 60–70 százalékát a telefonon tölti. Nem az az elsődleges probléma, mit néz rajta, hanem hogy ez alatt a nyolc óra alatt nem tudja azt tenni, amire szüksége lenne az idegrendszere fejlődéséhez.

„Mi gyakorlatilag az alvással versenyzünk” – idézte az egyik dollármilliárdos cégvezető szavait.

De nem véletlenszerűen jött létre mindez. A viselkedéspszichológia külön tudományága foglalkozik azzal, hogyan tudják minél jobban befolyásolni, beszippantani a gyerekeket. Mivel az agyunk még nem követte le a technológiai változásokat, a génekben raktározott ösztönökre építve dolgozzák ki a manipulációs technikákat. „Gépek arra tervezve, hogy megváltoztassák az embereket” – ez a felirat volt egy dolgozó ajtaján.

Megállapították, három dolog kell, hogy viselkedésváltozást érjenek el. Az első a motiváció: jutalmazom, ha használja a platformot, büntetem, ha nem. Aztán minél egyszerűbb egy alkalmazás, annál inkább fogja használni. A harmadik, hogy kell egy trigger (kiváltó ok – a szerk.), ami figyelmezteti, hogy kapcsolódjon: ez a telefon csipogása, a kezdőképernyőn megjelenő üzenet. Ismétlődéssel aztán ez a külső trigger belső késztetéssé válik. Ha ez a három érvényesül, megtörténik a viselkedésváltozás.

Amint belép a felhasználó egy platformra, az algoritmus adatokat gyűjt róla, miből mennyit nézett, az ismerősei mit néznek, és már ajánl is neki valami mást. Videójátékok esetében ugyanúgy függővé válik a gyerek, mint egy szerencsejáték-függő, aki nem tudja, mikor fog nyerni.

E manipulációs mechanizmusoknak a gyerek nem tud ellenállni, egyébként a szülő sem

– mutatott rá.

De vajon miért nem? – tette fel a kérdést. – A lányok idegrendszere 23, fiúké 25 éves korra érik meg. Mivel az agy hátulról előre fejlődik, először a mozgás fejlődése történik meg, majd a limbikus rendszeré, ami a motivációs központ. Legkésőbb a prefrontális kéreg érik, ahol a végrehajtó funkciók találhatók, mint az önkontroll, a tervezés vagy a szervezés.

Egy 15 éves gyereknek pörög a motivációs központja, olyan, mintha a dombon lefelé nyomná a gázt, de fék még nincs az autóban. A fék a szülőnél van.

Ha tehát a szülők nem fektetnek le szabályokat, nincs szerető gondoskodás, a gyerek nem tud ellenállni a biológiai késztetésnek. Nem lehet megbeszélni vele, elmagyarázni neki, hogy kontrollálja magát, mert képtelen rá – magyarázta.

5-6 éves korra az agy térfogatának 90 százaléka kifejlődik – folytatta. – A gyerek agyában, ha megfelelő tevékenységeket sokszor végez, „szupersztrádák” alakulnak ki, de az eszközhasználat áthuzalozza ezeket. Ilyen megfelelő tevékenység a családdal töltött minőségi idő, a sport, a kreatív tevékenységek, a napi 8–10 óra alvás, ami nélkül nem tud regenerálódni az idegrendszer, a napi tapasztalatokat nem tudja elraktározni. Ilyen a papíralapú írás és olvasás is, és azért fontos, hogy papíralapú, mert kimutatták, hogy a képernyőről tanulással 10–30 százalékkal kevésbé tartja meg a memória az információt. A zenetanulás az idegrendszer minden részét fejleszti, és a szabad játéknak is kiemelkedő szerepe van, amikor a szülő nem instruálja a gyereket.

Pöltl Ákos elmagyarázta a függőség kialakulásában a dopamin szerepét. Ismertette, hogy ez a boldogsághormon egy motivációs hormon. A dopamin mennyisége napközben lassan emelkedik, sportolás esetében jelentősen nő, sötétedésnél csökkenni kezd, majd alvás közben visszatermelődik. Ugyanakkor a kémiai függőségek vagy a viselkedéses függőségek, mint a közösségi média vagy a szerencsejáték, megborítják ezt a természetes ritmust, eufóriát okoznak gyorsan megemelve a dopaminszintet, ráadásul úgy, hogy nem kell hozzájuk erőfeszítés.

Ha elhasználom a dopamint a szervezetemben, és annak szintje nem tud egyensúlyba jutni, mert nem hagyok neki pihenőt, dopaminhiányos állapotba kerülök, amiben rosszul érzem magam – magyarázta. – Még többet játszom, hogy visszakapjam a dopaminszintet, és már ki is alakult a függőség. Mivel az agyunk magasabb dopaminszintre vágyik, egy gyerek számára a „lassú” tevékenység unalmassá válik, mert az már nem ad elég dopamint: nem jár edzésre, nem akar találkozni a barátaival, nem megy zeneiskolába, nem megy ki az udvarra. Az előadó ezután felsorolta, mi mekkora dopaminemelkedést hoz: a csoki 55 százalékosat, a szex 100, a videójáték 100, a nikotin 150, az amfetamin 1000 százalékosat.

Beszélt arról is, hogy a közösségi média hatására testképzavar, anorexia, bulimia, depresszió alakul ki főként lányoknál, hiszen a szétfilterezett (digitálisan erősen átalakított, túlzottan idealizált – a szerk.) képeknek próbálnak megfelelni.

Sokan úgy tartják, a közösségi média a generációkra ledobott tömegpusztító fegyver.

A gyerekek 70–80 százaléka válaszolja neki az előadásai során, hogy volt már olyan, hogy le akarta tenni a telefont, de nem tudta, és szintén 70–80 százalék, aki rosszabbul érezte magát a telefonhasználat után, mint előtte. A gyerekeknek tartott előadásai után este mindig tart a szülőknek is előadásokat. Azt tapasztalja, hogy a gyerek vágyik a korlátra, hiszen napi szinten átlagosan 237 képernyő-értesítést kap.

Az 1975-ös Cápa című filmmel magyarázta, hogy annak hatására az emberek már nem akartak fürdeni a tengerben. Ugyanígy ha valaki erőszakos tartalmat lát, nem tudja azt elfelejteni, és félni fog. Sokan gondolják, hogy ha benn ül a gyerek a szobájában, ugyan mi baja lehet… Közben erőszakos tartalmakat fogyaszt, vadidegenekkel beszél. Az FBI csak Amerikában 500 ezer predátor ragadozóról tud, aki folyamatosan keresi az áldozatait a platformokon, és próbálja a gyerekeket becserkészni.

A mesterséges intelligencia hatása 5–10-szer brutálisabb, mint a korlátozás nélküli médiáé – folytatta. – Egy esszé megírásakor összehasonlították a ChatGPT-használókat, a Google-használókat és azokat, akik fejből írták a szöveget, majd a csoportoknak cserélniük kellett. Úgy találták, hogy aki előbb mesterséges intelligenciát használt, alig tudta használni az agyát. „A ChatGPT annak jó, aki egy munkában egy részfeladatot át akar adni, de van tudása, hogy ellenőrizze azt” – mutatott rá Pöltl Ákos.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

az igazi probléma a karakter AI-jal van. Már Magyarországon is ismerik a gyerekek ezeket a virtuális társakat, partnereket, akik számukra „baráttá” válnak éppen akkor, amikor a komplex érzelmi rendszerük kialakulóban van.

Míg az igazi baráti kapcsolatban vannak nehézségek, fájdalmak, egy AI-barát esetében nincsenek, hiszen ő tükrözi a gyerek érzelmeit, vele örül, ha szomorú, megvigasztalja, beszélget vele akár éjjel is. Az AI-társ erőfeszítésmentes kapcsolat. Egy idő után aztán fizettet, hogy jobban emlékezzen a gyerek élményeire, vagy hogy telefonon is tudjanak beszélni, és még ruhát is lehet neki venni. Volt, aki öngyilkos lett a „barátság” végén. A karakter AI-jal folytatott beszélgetésben a gyerekek gyakran erőszakos vagy szexuális tartalmú témakezdeményezést is kapnak. Nem beszélve arról, hogy

a gyerek minden információt megad magáról, a legbelsőbb titkait is elmondja, ami valahol egy szerveren elraktározódik. Tudnak róla mindent.

Amerikában a 13–17 éves tinédzserek 72 százaléka kipróbálta a karakter AI-t, 52 százalék használja rendszeresen, és 31 százalék jobbnak tartja, mint egy igazi barátot.

Pöltl Ákos megoldási javaslatokkal is előállt. Hangsúlyozta, hogy ne kapjon a gyerek 14 éves koráig okostelefont, és 16 éves koráig ne legyen közösségimédia-hozzáférése, sőt annak használatát lehet a jogosítvány megszerzéséhez is kötni. Fontos az iskolák okostelefon-mentessé tétele. Sokkal több felügyelet nélküli szabad játékra kellene lehetőséget biztosítani a gyerek számára, hiszen kimutatták, míg a tanórákon kívül a társaitól tudása 60 százalékát szerzi meg, addig az órákon 40 százalékot. Az AI-társat 18 éves kor alatt meg kell tiltani, és naponta egy-két óránál ne legyen több a szórakoztató jellegű képernyőhasználat. A gépi tanulással kapcsolatban hozzátette: kimutatták, hogy a tanulás interperszonális, azt a tanár-diák közötti kapcsolat hajtja, így a gépi tanulás kevésbé eredményes.

A Harvard 1938-ban indított boldogságkutatása során 70 évig követtek családokat. Arra jutottak, hogy

a társakkal és a közösséggel való fizikai kapcsolatok száma és minősége határozza meg a boldogságot

– zárta előadását.

Ezután Pöltl Ákos gyakorlati tanácsokat adott, egy pedagógus hogyan tud a szülőkkel meggyőzően beszélni erről a témáról. Tíz szülői mítosszal kapcsolatban ajánlott érveket, melyek azokat meg tudják dönteni. A workshop végén felhívta a figyelmet a Kapcsolj ki! mozgalomra.

Az MKPK Családbizottsága és az Országos Lelkipásztori Intézet Fókuszban: Az internetfüggés címmel rendezett szakmai napján tartott többi előadás összefoglalója hamarosan olvasható portálunkon.

Az okostelefonok hatásai gyermekeinkre című előadás első és második része visszanézhető az Országos Lelkipásztori Intézet YouTube-csatornáján.

Fotó: Bors Kata

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír