Rimini Meeting – a belátás és a párbeszéd a szimpátiára, az empátiára és az élet örömére épít

Az oktatás témájában Luigi Berlinguer korábbi oktatási miniszter tartott előadást. „Túl sok szó van a tanárokról, a rendszerről, a megszorításokról, és túl kevés a diákokról” – fogalmazta meg előadásában Luigi Berlinguer. A társadalom és az állam fő feladata az iskola, az ember nevelése érdekében, ezért az iskola az élet központi helye kellene legyen. Egyelőre még a tudás tekintélyelvű átadásának fázisában vagyunk, ami azonban nem nevelés – mutatott rá az oktatáspolitikus. Hozzátette: hisz abban, hogy az ismeretek elsajátítása, a nevelés, a fiatalok alakítása csak szabadon történhet. Az iskolának alapvetően szabadnak kell lennie. Olyan állampolgárokra van szükségünk, akik felelősek a saját nevelésükért. A szabadság és a felelősség összefüggenek – vallja Berlinguer.

Egy nem hivatalos életrajz címmel Joseph Weiler, az Európai Egyetemi Intézet elnöke mutatta be Ábrahámot. Ahogy a Biblia is láttatja, reális képet adott Ábrahámról, olyan emberként mutatta be, aki tele van hiányosságokkal is. Hiszen egyedül az Úr tökéletes. Isten hiánya, ami a szívünkben érezhető, és az a várakozás, amivel Ő a szabad ember szeretetből fakadó igenjét várja, nagyon közel vannak egymáshoz – mondta Joseph Weiler.

Kedden a Rimini Meeting vendége volt Matteo Renzi olasz miniszterelnök, aki a nyári szünet utáni első nyilvános beszédét tartotta meg Olaszország és a világ kihívása címmel.

Az előadást bevezetve Emilia Guarnieri, a Meeting Alapítvány elnöke elmondta: „ez a találkozó igazolhatja, hogy társadalmi és politikai értelemben mennyire hasznos a fegyvertelen tanúságtétele annak, aki odaadja az életét, hogy saját vágyai és másoké életre kelhessenek. Mert ahogy Ferenc pápa mondja: a reményt nem vehetik el tőlünk.”

Renzi felszólalásában kiállt a valóság pozitív megközelítésének szükségessége és fontossága mellett. Hangsúlyozta: személyes tapasztalatból beszél egy olyan találkozón, ahol az egyén felelőssége központi érték. Majd kiemelte, hivatásának tekinti a személyes felelősségvállalást. Olaszországnak újra a lehetőségek földjének kell lennie és nem a panaszkodásénak, és ehhez képesnek kell lennünk egy ítéletalkotásra. A világ rohan, és nekünk kötelességünk a fiataljaink felé megújítani Itáliát – jelentette ki Renzi.

„Olaszország nagy nevelési és kulturális kihívás előtt áll. Azért jöttem el a találkozóra, mert megérintett az a személyes tanúságtétel, amit éltek. Ez a hely sokak tapasztalatát gazdagította. Ez a gazdagodás egy olyan barátságot tud létrehozni, amely felette áll a politikai ellentéteknek. Az olasz belpolitikai élet, a politikusok ellenére jó úton halad” – mondta ironikusan, majd idézte Chestertont: „A csodálkozás hiányától pusztulunk el, nem a csodák hiányától!”

A találkozón két amerikai orvosprofesszor folytatott párbeszédet a gyógyítás határairól. Kifejtették, hogy a gyógyítás folyamat. Célja segíteni az embert, hogy igazi énjét jobban megismerje, ami azt jelenti, hogy megérezze a szent jelenlétét életében. A betegek a gyógyulást kérik. Hogyan lehet szembesülni azzal, ha ez nem lehetséges? Ha gyógyíthatatlan betegekkel találkozunk, nem szabad félnünk a tehetetlenség érzésétől. Ha tudatában vagyunk, hogy a végső eredmény nem tőlünk függ, akkor lehetünk igazi gyógyítók. Kérdéseket kell feltenni, meg kell figyelmesen hallgatni a betegeket és készen kell állni arra, hogy meglephet bennünket.

A Laudato si’ kezdetű enciklikához kapcsolódva, A Földről való újfajta törődésért címmel Carlo Petrini, a Slow Food gasztronómiai mozgalom, nemzetközi egyesület alapítója tartott előadást. Az egyesület célja az étkezési kultúra megteremtése, az ízlés nevelése, a helyi hagyományok megmentése, valamint a tisztább, kevésbé intenzív mezőgazdaság támogatása. Carlo Petrini számára a gasztronómia nem egyszerűen receptek sora és konyhatechnika, hanem történelem, antropológia, mezőgazdaság, biológia, fizika, kémia, genetika, gazdaság, és lelkiség egymásra hatásából összeálló folyamat.

Petrini felidézte: azt hitte, viccelnek a munkatársai, amikor azt mondták: „keresett Ferenc pápa”. Aztán végül negyven percet beszélt a Szentatyával telefonon, majd levélben is megkereste a Szentszék. Petrini szerint az enciklika rendkívüli jelentőségű lelki, kulturális, történelmi, politikai és gazdasági szempontból, nem csak a katolikusoknak, hanem az egész emberiségnek, mindenkinek el kellene olvasnia. A dokumentum nagyon udvariasan fogalmaz, sok a mozgalmuk számára is kedves témát érint, de főképp két fontos szempontot tesz egyértelművé: a belátás és az emberek közötti párbeszéd szükségességét. E kettő hatalmas eszköz, mert a szimpátiára, az empátiára, és az élet örömére épít – mondta Petrini.

Csodálkozni egyszerű tényeken – Az emberi nyelv és a felfogóképesség határai témában tartott műhely fő előadója – egyedi módon videókapcsolaton keresztül – Noam Chomsky nyelvész volt, aki a New York Times szerint az elmúlt száz év legjelentősebb amerikai tudósa.

Chomsky szerint az emberi lény meglepő módon egy titokzatos képességgel rendelkezik. A beszéd a mi fajunk egyedi sajátsága. Agyunk véges eszközöket használ végtelen módon, működését, eszközeit meg tudjuk ismerni, az eredetét nem. A nyelvészeti kutatás elsődleges feladata – mutatott rá a nyelvész, filozófus – betölteni az összképben lévő nagy hiányokat, még lelkesebben viszonyulva azokhoz a titkokhoz, amelyek rejtve vannak és talán örökre rejtve is maradnak.

Kedden két zenei program is volt a meetingen. Délután a Koya hegyi buddhista szerzetesek és az olasz Millennium kórus énekelt együtt. Shodo Habukawa professzort több mint két évtizedes barátság fűzi a Communione e Liberazione mozgalomhoz, a kereszténységhez. A koncert kapcsán elmondta: „A Meeting egy csodás hely, mert a kulturális, hitbeli, nyelvi különbözőségek ellenére érezhető a határtalan misztérium ölelése.” A műsorban hagyományos buddhista és keresztény liturgikus énekek hangzottak el. Az egymásra rezonálás és a közös ének egyetlen dicséret volt a misztérium felé, aki mindenben ott visszhangzik.

Mediterráneum és környéke – Görög Salentótól a Fadóig című esti koncert a sajátos görög dialektust beszélő dél-olasz térség népzenéjének és a híres portugál műfajnak közelségét mutatta be.

Fotó: Varga János

Magyar Kurír