Római villámlátogatásáról beszélt a Vatikáni Rádióban Szijjártó Péter

Az alábbiakban részleteket közlünk a Vatikáni Rádió magyar nyelvű műsorában január 25-án elhangzott beszélgetésből.

– Stúdiónk vendége Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Nemrég jártunk a Vatikánban együtt. Friss, ma reggeli emlékeket idézek fel. Miniszter úr, ahogy megérkezett a Szent Péter-bazilikába, első útja XVI. Benedek pápa sírjához vezetett, akit éppen húsz napja temettek el. Hogyan látja Ön Benedek pápa egykori szolgálatát és az ő szellemi örökségét?

– Én nagyon szerettem Benedek pápát, nagyon szerettem azt, amit ő képviselt, és ahogyan képviselte. (...) Természetes volt számomra, hogy ha Rómába jövök, akkor az első utam az ő sírhelyéhez vezet. Így is volt ez ma. Korábban nem tudtam jönni, csak most, és nagyon örülök neki, hogy ott leróhattuk a kegyeletünket. Mint ahogyan annak is örülök, hogy Norbert atyával voltak kedvesek misét celebrálni a magyar kápolnában, a Szent Péter-bazilikában. Nagyon büszkék lehetünk, mert nem minden nemzetnek van saját kápolnája, nekünk van, ott misézni is lehet. Egészen fantasztikus élmény volt végső soron a Szent Péter-bazilikában magyar szentmisét hallgatni éppen Szent Pál megtérése napján.

– (...) ennek a pár órás vatikáni villámlátogatásnak mi adja a különlegességét? Ma reggel érkezett Budapestről, és a riport után máris továbbrepül New Yorkba.

– Gallagher érsek atyával, aki a Vatikán külügyminisztere (...), amikor nagy nemzetközi eseményeken egy helyszínen vagyunk, mindig összeülünk tanácskozni. Járt már nálam Magyarországon. Én most már többedszer voltam itt nála, a Vatikánban, és azért jöttem, mert olyan szomorú események zajlanak a világban, amely események és folyamatok kapcsán mi, magyarok a Vatikánhoz nagyon hasonló, sok esetben teljes mértékben egymást fedő álláspontot képviselünk. Legyen szó az ukrajnai béke szükségességéről és fontosságáról, vagy legyen szó a világ üldözött keresztényeinek segítéséről, a családok támogatásáról. Ezeket beszéltük meg ma alapvetően, és nemcsak vele, hanem Gugerotti érsekkel is találkoztam, aki a Keleti Egyházak kongregációját vezeti. A Keleten működő katolikus, keresztény egyházak működési környezete nem a legkönnyebb, és mi ezeket az egyházakat, ezeknek a vezetőit, a híveit rendszeresen támogatjuk.

– Minthogy régi már az Ön életében, szolgálatában a kapcsolat a Szentszék és Magyarország között, mik azok a témák, területek, amelyekben a két fél közösen gondolkodik és számíthat egymásra?

– Mi, keresztények alkotjuk a legnagyobb vallási közösséget a világon. Ha jól idézem vissza Németh Norbert atya szavait, valahol kétmilliárd körül lehetünk. Mi vagyunk a legnagyobbak, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy minden helyen mi vagyunk legtöbben, és nem jelenti azt, hogy mindenhol biztonságban lennénk. A világ számos pontján élnek keresztények – becslések szerint 360 millió körül vannak –, akik gyakorlatilag üldöztetésben élik le az életüket, adminisztratív, jogi vagy éppen véres eszközök által szorongatva. Ezeket a keresztényeket nekünk támogatnunk kell. Mi, akik egy ezeréves államisággal rendelkező keresztény ország képviselői vagyunk, azt hiszem, joggal gondolhatjuk azt, hogy van egyfajta globális felelősségünk a világ különböző helyein nehéz helyzetben élő keresztény közösségek iránt. Ezt a felelősségünket mi, a jelenlegi magyar kormány mindig is komolyan vettük. Ezért indítottunk egy programot, aminek „Hungary Helps”, „Magyarország segít” a neve, amelynek keretében már lassan százmillió dollárral támogattuk hatvan különböző országban a keresztény közösségeket. Támogattuk őket abban, hogy haza tudjanak térni az otthonaikba, ahol már évszázadok óta az ő közösségeik élnek, vagy még hosszabb ideje; vagy segítettünk abban, hogy helyben tudjanak maradni: finanszírozzuk a kórházaik, iskoláik, templomaik működését; ha valahol lerombolnak egy templomot, akkor hozzájárulunk az újjáépítéséhez; ha nehéz helyzetbe kerül egy közösség, akkor segítünk rajtuk. Tehát ez egy nagyon fontos közös törekvés, amit a Vatikán is kifejezetten fontosnak tart, hogy a világ üldözött keresztény közösségeinek a támogatása a prioritások között szerepeljen vatikáni és magyar szempontból is.

Azt kérdezték most tőlem itt az érsek atyák: azzal, hogy ilyen nehézségek vannak gazdasági szempontból – hiszen a világgazdaság és főleg az európai gazdaság rendkívüli nehézségekkel néz szembe –, jelent-e ez változást a mi keresztényeket támogató programjaink tekintetében. Megnyugtattam őket, hogy annak ellenére, hogy gazdasági válsággal, nagyon sok kihívással és nehézséggel nézünk szembe, mi úgy döntöttünk, hogy az alapvető nemzeti stratégiai céljainkat nem adjuk fel, tehát nem adjuk fel azt, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája. Nem adjuk fel azt, hogy Magyarországra jöjjenek újabb beruházások, és teremtsenek biztos megélhetést a magyar embereknek. Nem adjuk fel azt, hogy a magyar oktatás színvonala folyamatosan nőjön, és nem adjuk fel azt sem, hogy a keresztény közösségeket világszerte támogassuk. Tehát a „Hungary Helps” program, a világban üldözött sorban élő keresztények támogatása továbbra is adott. Erről biztosítottam őket, akik ezt megelégedéssel, örömmel, megnyugvással vették tudomásul.

Az interjú teljes szövege ITT olvasható.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír