Sako iraki pátriárka: Szükségünk van a nyugati kereszténység szolidaritására

– Irakban a terrorizmus súlyosan veszélyezteti a békés együttélést. Hogyan látja a helyzetet, elmozdulhat az ország ismét a testvériség irányába?

– Korábban más volt a helyzet. A rezsim bukása előtt nem volt ilyen nagy erőszak, fanatizmus, hiszen az államhatalom rendet teremtett, működtek a törvények. Azóta nagy zűrzavar uralkodik, harc folyik a hatalomért, a pénzért. Rettenetes szakadás alakult a különböző irányzatok, muszlimok, keresztények, szunniták, síiták, arabok, kurdok, türkmének között. De mostanában kicsit jobb a helyzet. 

– Ferenc pápa iraki látogatásának érezhetőek a hatásai?

– Sokat jelentett Ferenc pápa látogatása, aki megerősítette az üldözött keresztény egyház hitét, megújította a reményüket, a testvériségről beszélt: mindannyian testvérek vagyunk, ha különbözőek is. El kell fogadni a különbözőségeket, ki kell engesztelődni egymással, együtt kell munkálkodni az ország felépítéséért, hátrahagyni a múltat, nyitottnak lenni a jövő felé…

Al-Szisztáni síita muszlim vezető látogatása is sokat jelentett, aki azt mondta: ti a részünk vagytok, és mi a ti részetek vagyunk. Ez is azt jelenti, hogy testvérek vagyunk. A keresztények számára különlegesen fontos volt az a támogatás, a testvériségnek ez a kifejezése. Azóta sokkal jobban megbecsülnek minket, mint korábban. De a szörnyű harc a hatalomért, a pénzért sajnos továbbra is zajlik.

– Hogyan tudja a nyugati kereszténység bölcsen, előrevivő módon támogatni ezt a testvériséget?

– Segíthetnek, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogokat, mindenki jogait. Nagyon fontos az is, hogy kimutassák szolidaritásukat a keresztények iránt, mert az országban különböző törzsek élnek, melyek megvédik a tagjaikat, de a keresztények nem alkotnak egy törzset, hanem egy egyházat, nincs, aki megvédje őket. Ez a szolidaritás segíthet nekik, hogy helyben maradhassanak, érezzék, hogy nem feledkeztek meg róluk, nincsenek elszigetelve a keresztény világban. Szükségünk van erre a lelki, emberi támaszra, jobban, mint a pénzre.

– Hogyan épülnek újjá a sok sebet hordozó keresztény közösségek, a káld egyház?

– Több mint egymillió ember ment el, nincsenek ugyan statisztikáink, de becslések szerint körülbelül félmillióan tértek vissza. Kisebbség vagyunk, de egy nagyon dinamikus kisebbség, komoly kapcsolati hálóval. Részt vállalunk abban, hogy megváltozzon az emberek mentalitása. Ferenc pápa a székesegyházunkban bemutatott szentmisén azt mondta, élő és erős egyház vagyunk, és ez a bátorítása nagyon fontos volt számunkra. A jelenlét fontossága nem a számokban mérhető, hanem a minőségben.

Szerző: Thullner Zsuzsanna

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír