Az egész országban a keresztények száma, amely egykor meghaladta az egymilliót, ma kevesebb mint 500 ezer. Az elmúlt két évtizedben – emlékeztetett a pátriárka – az iraki keresztény közösségek hatalmas szenvedéseket éltek át, és kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, annak ellenére, hogy ők „a terület őslakosai”. A keresztények helyzetét gyengítették „a megosztottságon alapuló konfliktusok, az Al-Kaida és az Iszlám Állam szélsőséges szervezetei, a milíciák és a bűnbandák jelenléte, a munkahelyi diszkrimináció, az elnyomó személyi státuszról szóló törvény (az iszlám jogon alapuló családjogi törvény, mely nem veszi figyelembe a keresztény hagyományokat – a szerk.) és a kiskorúak iszlamizálása”.
Ezenkívül „egy 2014-ben alapított milícia azt állítja, hogy a keresztényeket képviseli, ami nem igaz”. Mindezek a tényezők továbbra is az iraki keresztények kényszerű elvándorlását eredményezik szülőföldjükről.
A pátriárka az exodus megfékezése érdekében rövid távon végrehajtandó intézkedések között sürgette a Ninivei-fennsík keresztény közösségei biztonságának valódi védelmét, a milíciák helyett a szövetségi rendőrséggel való együttműködés révén, valamint a kifosztott ingatlanok helyreállítását és a veszteségekért anyagi kártérítés nyújtását, hogy kedvező, ösztönző környezetet teremtsenek, amely visszatérésre bátorítja a kivándorolt keresztényeket, különösen a szomszédos országokban lakókat.
A távoli jövőre tekintve Sako bíboros megismételte, hogy egy olyan állam kialakulását kell elősegíteni, amelyben a törvény minden állampolgár jogait garantálja, vallási hovatartozástól függetlenül, túllépve a megosztottságon és a kirekesztő kultúrán. Egy olyan államét, amely az egyenlőség és állampolgárság elveire épül, amelyeket „világi alkotmány” garantál.
Forrás: Fides
Fotó: AgenSIR
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
