Száz év múlva lehet szegényebb, mégis jobb a világ – Teremtésvédelmi napot rendeztek Budapesten

A Patrona Hungariae Iskolaközpont diákjai az épület hátsó udvarán fát és virágokat ültettek, miközben a száznál is több résztvevő elénekelte a Minden mi él kezdetű gitáros éneket, valamint azt a dalt, melynek szövegét Lackfi János szerezte a teremtésvédelem témájában. A szakmai nap kezdetén Székely János áldást adott a teremtésvédő intézményekre.

Miután a nagyteremben a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneművészeti Szakgimnázium rézfúvósai kürtön kis műsort adtak elő, Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Intézet (KAPI) vezetője köszöntötte a jelenlevőket, köztük Székely János püspököt, Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspököt, a fenntartói képviselőket és a kollégákat. Mint mondta, a teremtésvédelem ügye nem könnyű, a Jóisten mégis ránk bízta a világot. A ma útjára indított Teremtésvédő Óvoda, Iskola, Kollégium címmel szeretnék előmozdítani, hogy a világhoz minél többen gondoskodóan viszonyuljanak.

Székely János püspök előadásában azt foglalta össze, miért égető a teremtésvédelem témája, miért visszük be azt az iskolákba, miért ennek és nem természetvédelemnek nevezzük, mit jelent az átfogó ökológia és mit adhat a teremtésvédelem a keresztény nevelés számára.

Mint mondta, fel sem tudjuk mérni, mit jelent a klímakatasztrófa a következő nemzedékek számára, az aszályok, a talajpusztulás, a biodiverzitás szegényedésének problémája, a tengervizek emelkedése, szennyeződése, a fosszilis energiahordozók kimerülése, a ritkafémek kifogyása. Lelkiismereti kötelességünk, hogy a teremtett világot óvjuk, hiszen felelősek vagyunk a következő nemzedékért, de a teremtett világ önértéke miatt is vigyáznunk kell a földre.

A Teremtésvédő Iskola emblémájaként a bárkát választották, hiszen Noé bárkájának története ökológiai üzenetet is hordoz magában. Amikor elárasztotta a földet az erőszak, a föld visszahullt a káoszba, pedig Isten azt rendezett világnak, kozmosznak alkotta meg, és az emberre bízta, hogy annak szelíd pásztora legyen.

Az ember a teremtett világ őre, ha a világ zsarnokává válik, a világ rendje összeomlik.

A Teremtés könyvében olvasható „hajtsd uralmad alá” szó az eredeti héber jelentésében pásztort jelent, aki vezeti, óvja a nyájat. Az Úristen a pusztulásból menedéket készít, bárkát, melynek méretei megegyeznek a szent sátor és a jeruzsálemi templom méretével. Az erőszak özönvizéből menedék a bárka, ahol ember és ember, ember és állat testvérként, Isten törvényeiben él együtt.

Az egyházi iskoláink lehetnének Noé bárkái.

Ferenc pápa a Laudato si’-ben beszél ökológiai bűnökről és arról, szükségünk van ökológiai megtérésre. Az egyházi iskoláinknak sem szabadon választott feladat a teremtésvédelem.

A teremtésvédelem átfogóbb szemléletet tükröz, mint a természetvédelem. A püspök elmondta, nem lehet önmagában az állatfajokat megóvni anélkül, hogy ne gondolnánk a gazdasági bajokra, a szegényekre, arra a mentalitásra, mely a fogyasztást ösztönzi. Mindenekelőtt az emberi életet védjük, mely szent a fogantatástól a természetes halálig. A kulturális sokféleséget is értéknek tartjuk, nem csak a biodiverzitást.

Az ökológia elválaszthatatlan az igazságos gazdasági rendtől és az emberi mentalitástól.

A természet tönkretételében az emberiség leggazdagabb 10 százaléka a felelős, ezek közül is nyolc ember zsebében annyi vagyon van, mint a föld szegényebbik felének tulajdonában összesen. Ennek a vagyonnak súlya van a gazdasági, politikai életben, a közéletben. Az emberiség jövőjét döntően meghatározza a vagyon érdeke, mely gyarapodni akar, pedig egy véges bolygón végtelen mennyiségű fejlődés nem létezik.

Az emberiségnek rá kellene döbbennie arra, hogy nem a GDP-t kell növelni, hanem emberségben, közösségben, művészetben, tudományban, lelkiségben, szeretetben, minőségben kellene fejlődnie.

Sokan azt gondolják, a lét mindenekelőtt fogyasztásra való, mivel nincs oka, ebből a 70–80 évből kell kihozni, amit ki lehet. Ám amíg így gondolkodunk, nem lesz változás – figyelmeztetett Székely János.

Ma a diákok lázadnak, nem könnyű a hitet átadni nekik, de vannak témák, melyek érdeklik őket: egy igazságosabb világ felépítése vagy a teremtésvédelem is, mely ennélfogva a hit átadásában szövetségesünk lehet. Sok diák szuperlatívuszokban beszél az egyhámegyei remetenapról, amikor a telefont letéve rácsodálkoznak a természetre.

Az ökológiai katasztrófa egyre fenyegetőbb képe figyelmezteti a modern embert, akármit ezzel a világgal nem tehet meg, a szabadság nem a valóságtól elszakadt önkény.

Az ökológia segíthet abban, hogy a gyerek tudja csodálni az isteni rendet, segíthet az erkölcsi gondolkodás elsajátításában, taníthat szerénységet, mértékletességet. Megértheti, hogy száz év múlva szegényebb világban fog élni az emberiség, de az lehet sokkal jobb is, amiben nem a vagyon, a haszon utáni sóvárgás uralkodik:

a klímakatasztrófa egy jobb világ reményét is hordozza magában.

Hortobágy T. Cirill OSB pannonhalmi főapát Egy monostor küldetésébe illesztett teremtésvédelem címmel tartott előadást.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ha csak beszélünk a teremtésvédelemről, de az nem kapcsolódik szervesen az iskola működéséhez, nem lesz átütő az eredmény; ugyanakkor fontos felmutatni a teremtésvédelem spiritualitását, hogy az a gyakorlatban megvalósuljon.

„Az egyik nemzedék megy, a másik jön, de a föld örökké megmarad” – olvassuk a Prédikátor könyvében. A négyszázezer éve élő homo sapiens sok természeti és társadalmi katasztrófát átélt, ma mégis kérdéses a jövője, főként mióta ledobták az atombombát. Ráadásul a Római Klub tagjai már 1972-ben figyelmeztettek egy újabb veszélyre, a nem megújuló energiaforrások kimerülésére. Hogy ez elkerülhető legyen, ajánlották a fenntartható fejlődést, mely a jelen igényeit úgy elégíti ki, hogy az nem veszélyezteti a jövő generáció forrásait.

Hortobágyi Cirill megdöbbentő diagrammokat mutatott arról, mennyire megnőtt egy átlagember ökológiai lábnyoma, milyen mértékű a felmelegedés, a figyelmeztetések ellenére milyen robbanásszerű kizsákmányolása folyik a földnek.

Ferenc pápa a Laudato si’-ben írja: „A Föld közös otthonunk, panaszkodik.” Miért? A klímaváltozás, édesvízhiány, a biodiverzitás szegényedése, fajkihalások, a termőtalaj eróziója, szennyeződése miatt. A társadalmi problémák, a terrorizmus vagy a migráció gyökere ezekre vezethető vissza, hiszen ha például nincs víz, tovább kell állni. A globális problémák hátterében az emberiség létszámának megháromszorozódása is áll, ugyanakkor a fogyasztás rohamosabb mértékben nő. Ennek oka, hogy az embereket ráveszik a fogyasztásra, hogy az további gazdasági növekedést indukáljon.

A Laudato si’ enciklika az előtt a párizsi konferencia előtt született, ahol az üvegházhatást okozó gázok mértékét akarták korlátozni, ugyanis a riói éghajlatváltozási keretegyezménnyel nem sokat értek el. Ferenc pápa az emberek lelkére akart hatni az enciklikával, mely Szent Ferenc tanításából kölcsönzi a címét, emlékeztet,

a föld közös otthonunk, olyan, mint egy szép anya, aki a karjaiba zár minket. A testünk anyaga a földé; a levegő, a víz az életünk.

Ferenc pápa ökologikus megtérésre hív, párbeszédet ajánl erről a témáról más egyházakkal, más vallásokkal, a gazdasági és politikai élet minden szintjével.

Hortobágyi Cirill ezután bemutatta, hogyan próbálják életre váltani ezt a felhívást. A világörökség részét képező pannonhalmi főapátság ezeréves monostor élő szerzetesi hagyománnyal, oktatásban való részvétellel, korszerű vállalkozásokkal. A zöld Pannonhalma megvalósítása fontos célkitűzésük nemcsak az iskola, hanem a szociális otthonuk és a turizmus területén is.

Biomasszával fűtenek, melynek köszönhetően csökkent az éves gázfogyasztásuk, napelemeket telepítettek, melyek az apátság villamosenergia-fogyasztásának hetven százalékát állják. A hőszivattyú nyáron klímaként működik, télen temperál. Elektromos autókkal mennek ki a közeli plébániákra. Bakonybélen energiafészert létesítettek napelemparkkal, és ágakkal fűtenek. Ravazdon még a sörfőzés során keletkezett, melegítésből, hűtésből adódó energiát is felhasználják. Mindenhol szelektíven gyűjtik a hulladékot, a gimnáziumokban „örökzöldeknek” hívják az ezért felelős fiúkat. Programjaik között szerepel a zöld napok vagy a teremtésvédelmi keresztút, mely a ravazdi plébániáról indul, a pannonhalmi bazilikában végződik a föld szenvedését párhuzamba állítva Krisztus szenvedésével. Öt éve kezdték el a zöld böjt gyakorlatát, melyhez nagyon sokan csatlakoztak már.

Hortobágyi Cirill végül összegezte:

a közös otthon gondozása nemcsak felelősség, hanem szép, nemes feladat is. Az eredményeket kommunikálni kell, hiszen sokat tanulhatunk egymástól. A példamutatás változtatja meg a világot, nem a véleményünk.

Navratil Andrea Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, ökológus, a természetvédelem nagykövete A teremtéskor meghagyta az Úristen címmel mutatta be gyönyörű műsorát, mellyel lenyűgözte a hallgatóságot.

Ebéd után Bánlaki Zsanett, az MKPK Caritas in Veritate Bizottság irodavezetője és Nyiri Andrea, a Katolikus Pedagógiai Intézet teremtésvédelmi munkacsoportjának szakmai vezetője mutatta be a Teremtésvédő Óvoda, Iskola és Kollégium címet.

Bánlaki Zsanett elmondta, 230 katolikus intézmény meglátogatása során azt tapasztalták, hogy sok helyen folyik teremtésvédelmi munka. A három évre adott címmel nem az intézményesülés folyamatát szeretnék elindítani, inkább dinamikus fejlődést remélnek, és támogatni szeretnék a katolikus óvodákat, iskolákat és kollégiumokat a teremtésvédelem ügyének terén.

Nyiri Andrea ismertette, hogy a Teremtésvédő Óvoda, Iskola, Kollégium cím elnyeréséhez a Laudato si’ nemzetközi mozgalom célkitűzéseit ajánlották, melyből az intézménynek hatot kellett vállalnia. Az intézménylátogatásokban részt vett a KaPI teremtésvédő munkacsoportja, valamint a Caritas in Veritate Bizottság egyházmegyei teremtésvédelmi referensei és szaktanácsadói is. Fontosnak tartják, hogy az intézmények lépjenek kapcsolatba egymással, biztassák a pedagógusokat, inspirálják egymást.

Előadásuk végén olyan linkeket ajánlottak, melyek segítséget nyújtanak a pedagógusoknak a teremtésvédelem témájában való elmélyüléshez.

Székely János püspök és Barcsák Marianna átadták a Teremtésvédő Óvoda, Iskola és Kollégium címeket először az egyházmegyei fenntartású intézményeknek, majd a szerzetesi fenntartásúaknak. Mivel van olyan egyházmegye, ahol 67 intézmény nyert el ilyet, és ezek száma országszerte kétszáz körül van, jelen cikkünkben most ezeket nem soroljuk fel.

A díjátadót kerekasztal-beszélgetés követte Nemes Csaba, meteorológus, ökológus, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület elnöke moderálásával, melynek témája a fenntartható divat, „fast fashion” és a közösségi vásárlás volt. Olyan szakemberek vettek részt a beszélgetésben, mint Szabó Györgyné Daskó Szilvia, varrodai integrátor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat reformer projektkoordinátora; Andocs Noémi a Tudatos Vásárlók Egyesületéből, valamint Dezsény Zoltán a MagosVölgy Ökológiai Gazdaságból.

Daskó Szilvia eredetileg fürdőruhatervező volt, most a felzárkózó településeken hasznosítják újra a rengeteg beérkezett ruhaadományt. Munkáikból lehetett vásárolni a szakmai napon is. Andocs Noémi az ÖkoKör nevű programmal felnőtteket segít a fenntartható életmódra. Dezsény Zoltán kisléptékű vegyes ökológiai zöldségtermesztéssel foglalkozik, biogazda lett Budapestről egy Nógrád megyei településre költözve.

A kerekasztal-beszélgetésen többek között elhangzott, hogy évi százmilliárd darab ruhát adnak el a világon, amiket eldobunk, ha kimennek a divatból. A legyártott ruhák harminc százalékát nem veszik meg, ezeket megsemmisítik, konkrétan elégetik, mivel az újrahasznosításuk jóval nagyobb munkával járna. A textilipar felelős a világ vízszennyezésének 20 százalékáért, ráadásul a műszálas anyagok mosásakor rengeteg mikroműanyag kerül a vízbe. Az Európában keletkező textilhulladék fejenként 16 kilogramm. A Tudatos Vásárlók Egyesületénél a fenntartható életmódot valósítják meg, és a fogyasztáscsökkentést tartják megoldásnak.

Dezsény Zoltán bemutatta a közösségi vásárlás és a kosárközösségek működését. Ebben kölcsönösen elköteleződnek egy teljes évre a tagokkal, hetente mindenki megkapja a lokálisan termelt zöldségekből a maga részét. Zöldségátadó pontokon találkoznak, és meglátogatják a gazdaságot is, igyekeznek közösen felelősséget vállalni a károkért.

Fotó: Merényi Zita

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír