Száz éve született Sebastian Kräuter püspök – Jubileumi koncert a temesvári piarista templomban

Kocsik Zoltán atya román, német és magyar nyelven üdvözölte a jelenlévőket, majd Claudiu Călin egyházmegyei levéltáros, a sajtóiroda munkatársa, a rendezvény társszervezője Sebastian Kräuter püspök életéről tartott rövid életrajzi-történelmi előadást.

Az emlékkoncerten közreműködött Cristian Roșoagă, a temesvár-józsefvárosi plébániatemplom orgonistája; Andreea Ciobotă (szoprán), Augustin Vitan (tenor), Iustin Călin (basszus); hegedűn játszott Antonio Leonard Agigheoleanu.

A zenei programban tizenhét szerzemény és improvizáció hangzott el a klasszikus, romantikus és modern korból.

A koncert végén Kocsik Zoltán atya rövid imát mondott a száz évvel ezelőtt született Sebastian Kräuter lelki üdvéért, majd megköszönte a koncerten fellépők közreműködését, valamint Szilvágyi Zsolt pasztorális helynök, temesvár-józsefvárosi plébános és az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció ferences nővéreinek részvételét és erkölcsi támogatását.

Sebastian Kräuter püspök születése századik évfordulója alkalmából a Hegyvidéki Bánsági Német Demokrata Fórum és a resicabányai Német Kulturális és Felnőttképzési Egyesület Erwin Josef Țigla révén egy bélyeggel ellátott, 2022. december 22-én, Sebastian Kräuter püspök születésének napján Niczkyfalván felhasználandó elsőnapi borítékot bocsátott ki.

*

A kommunista rendszer hosszú éveken keresztül nem engedte meg a romániai egyháznak, hogy minden egyházmegyének megyéspüspöke legyen. Augustin Pacha püspök 1954-ben bekövetkezett halála és a titokban felszentelt Boros Béla bebörtönzése után a temesvári egyházmegyének csak ordináriusai lehettek, vagyis olyan klerikusok, akik korlátozott egyházi jogokkal és hatáskörrel vezethették az egyházmegye lelki és világi ügyeit, amelyet az államhatalom egyoldalúan „esperesség” szintjére degradált. Az egyik ilyen ordinárius (ordinarii substituti) Sebastian Kräuter volt. Sebastian Kräuter 1983-ban Ferdinand Hauptmannt követte, aki az egyik olyan ordinárius volt, akit Augustin Pacha püspök jelölt ki utódául (Hauptmann előtt, 1954-1981 között, szintén Augustin Pacha határozata által, Konrad Kernweisz vezette az egyházmegyét). A szocialista rezsim egyházzal szembeni viszonyának bizonyos enyhülése miatt Sebastian Kräuter a Szentatyától azt a pontosítást kapta, hogy ő ordinarius ad nutum Sanctae Sedis, azaz a Szentszék elrendeléséből, kérésére és megbízásából ordinárius.

Sebastian Kräuter 1922. december 22-én született a bánsági sváb faluban, Nitzkydorfon (Nițchidorf, Temes megye). Apja, Balthasar Kräuter kereskedő korán meghalt; anyja, Katharina nevelte fel négy fiát, akik közül a két idősebb, Franz és Sebastian pap lett. (Franz Kräuter volt Pacha püspök utolsó titkára, évek múltán esperes, plébános; a temesvári egyházmegye neves levéltárosa és történésze.) Sebastian Kräuter és fivérei a szülőfalujukban jártak általános iskolába, majd Temesváron, a Banatia német római katolikus gimnáziumban tanultak. Sebastian Kräuter érettségi után, 1942-ben a Temesvári Római Katolikus Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1946-ban diplomázott.

1946. június 2-án Augustin Pacha püspök pappá szentelte és temesgyarmati káplánnak nevezte ki. 1964-ig Nikolaus Anton káplánja volt, majd a plébános halála után, 1983-ig a közösség plébánosa volt. (Temesgyarmat akkoriban közel ötezer lelket számlált, és több, Bánság-szerte ismert zenekarral rendelkezett. A legnépszerűbb a Loris Fanfare volt, amely még a kommunista időben is elkísérte azokat a búcsújárókat, akik a máriaradnai kegyhelyre zarándokoltak és Mária-énekeket énekeltek.)

Sebastian Kräuter ordinárius az egyházjog és a latin nyelv jó ismerője, tehetséges szónok volt. 1983 és 1990 között vezette az egyházmegyét. 1989-ben II. János Pál pápa – miután rendeződtek a Romániával való szentszéki kapcsolatok, és helyreállt a katolikus hierarchia mindkét rítusban – kinevezte Temesvár püspökévé. 1990. április 28-án a Szentatya küldötte, Angelo Sodano érsek szentelte püspökké a Szent György-székesegyházban.

Fáradhatatlan munka, sikerek, ugyanakkor szomorú évek következtek. Sok pap és a német nemzetiségű hívek tömeges kivándorlása, amely már jóval 1989 előtt elkezdődött, számos plébánia és közösség felbomlását eredményezte. De a vérrel és verejtékkel kivívott szabadság az egyházmegyei struktúrák újjáépítéséhez, a régi püspöki palota helyreállításához és újranyitásához, a Gerhardinum Katolikus Líceum megalapításához (1992/1993), egyes szerzetesrendek újjászületéséhez, letelepedéséhez, a temesvári egyházmegyei Caritas szervezetének megalapításához is vezetett. Sebastian Kräuter püspök mindebben fáradhatatlan támogatókra talált: köztük Martin Roos atya, akit a kancellária igazgatójává nevezett ki; fiatal titkára, Böcskei László; Pál József Csaba resicabányai plébános és krassói esperes, valamint sok más pap. A Vita Catholica Banatus című folyóirat alapítása is a főpásztor támogatásával történt a resicabányai szerkesztőségben, Pál József Csaba atya vezetésével. A kommunikatív, dinamikus, együttérző Sebastian Kräuter püspök úgy maradt meg sokak emlékezetében, mint jótevő, a rászorulók támogatója, aki megosztotta az anyagi javakat embertársaival, és kiállt a spirituális értékek mellett.

Az egyházmegye vezetésétől 1999-ben vonult vissza. Rövid ideig még segítette utódát, Martin Roos püspököt, amennyire egészségi állapota engedte. Halála előtt Boros Béla címzetes érsekkel és Lorenz Zirenner kanonokkal együtt a Piața Unirii 10. szám alatti kanonoki házban élt, ahol a ferences nővérek gondozták. A nővérek által fenntartott temesvári, Memorandului utcai hospice-ban hunyt el 2008. január 29-én. Böcskei László atya, Martin Roos püspök és a nővérek végig mellette voltak. A székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra, elődje, Augustin Pacha püspök és Boros érsek mellé.

„Libertas filiorum Dei” – ez volt Sebastian Kräuter püspöki jelmondata, amely tökéletesen illett a korhoz, a helyhez és az akkori emberekhez. A pásztor ezen keresztül vezette és bátorította nyáját, utalva arra a szoros kapcsolatra, amely a szabadság és a valódi kereszténység, az istengyermekség között fennáll.

Forrás és fotó: gerhardus.ro

Magyar Kurír