Ferenc pápa január 11-én, szombaton fogadta a kollégium közösségét és az Etiópiából és Eritreából érkezett püspököket, a Keleti Kongregáció bíboros prefektusát, a Pápai Keleti Intézet képviselőit, a kapucinus rend elöljáróját és az évfordulóra érkezőket.
A pápa beszédében hangsúlyozta, hogy a vatikáni falakon belül az etiópok templomuk és zarándokházuk, illetve a száz éve működő kollégium létrejötte előtt is jelen voltak. Ez a jelenlét a „befogadás” szóhoz vezet el bennünket. Péter apostol sírjánál az évszázadok során otthonra és befogadásra találtak a Rómától földrajzilag távol eső népek gyermekei, akik azonban nagyon közel álltak az üdvözítő Jézus Krisztust valló apostolok hitéhez.
A pápa idézte a Tesfa Sionnak is nevezett Etióp Péter nagy szerzetes szavait, akit a Vatikáni Kertekben található Abesszinok Szent István-templomában temettek el: „Etióp vagyok, egyik helyről a másikra zarándokolok... De Rómán kívül egyetlen helyen sem találtam rá a lélek és a test nyugalmára; a lélek nyugalmára, mert itt van az igaz hit; a test nyugalmára, mert itt találtam Péter utódját, aki gondoskodik szükségleteinkről.” Etióp Péter bölcsességével gazdagította a Római Kúriát és gondozta az Újszövetség kiadását etióp nyelven.
Ferenc pápa ezt követően az Etiópiából és Eritreából érkezett papokhoz és diákokhoz szólva rámutatott, hogy a két egyházat ugyanaz a hagyomány köti össze, és ma is elhozzák Rómába ősi hagyományaikkal együtt történelmük gazdagságát, illetve a zsidó és az iszlám vallásúak, valamint az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház számos tagjának békés együttélését.
A pápa szívén viseli Etiópia és Eritrea lakosainak sorsát, akiket a szegénység és néhány hónappal ezelőttig testvérháború sújtott. A Szentatya köszönetet mondott az Úrnak és azoknak, akik ebben a két országban elősegítették a kiengesztelődést. A pápa azért imádkozik, hogy emlékezzenek a fájdalomra, amit megéltek, és soha többé ne legyen megosztottság a közös gyökerekkel rendelkező etnikumok és országok között. A papokat arra buzdította, hogy legyenek mindig a jó kapcsolatok és a béke építői. Neveljék a rájuk bízott híveket arra, hogy értékeljék Istennek ezt az ajándékát. Orvosolják a külső és a lelki sebeket, továbbá segítsék elő a kiengesztelődést országaik gyermekeinek jövője érdekében.
Ferenc pápa emlékeztetett azokra, akik a reménytől vezetve elhagyták hazájukat, és embertelen nehézségekkel, gyakran tragédiákkal kellett megküzdeniük. Köszönetet mondott azért, hogy ezeket a híveket befogadták Európában és más kontinenseken is, lelkipásztori gondoskodással vették körül őket. Sokkal többet is lehet tenni még hazájukban és külföldön egyaránt, gyümölcsöztetve római tanulmányaikat az alázatos és nagylelkű szolgálatban.
A pápa arra ösztönözte az etióp és eritreiai egyház képviselőit, hogy oltalmazzák értékes egyházi hagyományukat és a missziós lendületet egyaránt. Kérte, hogy mindkét országban biztosítsák a Katolikus Egyház szabadságát, hogy a közjót szolgálhassa. Tegyék lehetővé a diákoknak, hogy Rómában vagy máshol tanuljanak, védelmezzék a nevelési, egészségügyi és szociális intézményeket annak tudatában, hogy a főpásztorok és a hívek a többi állampolgárral együtt hozzájárulnak a közjóhoz és a jóléthez.
2019 júliusában az eritreai kormány kisajátított 22 klinikát, melyek a Katolikus Egyház tulajdonában voltak. Az afrikai ország egészségügyi minisztériuma egyszerű átszervezésnek nevezte a lépést. A bezárások valójában egyoldalú kormánydöntések nyomán létrejött államosítások. Az eritreai katolikus egyház titkársága levélben tiltakozott amiatt, hogy a klinikák bezárását rájuk kényszerítették mindenféle előzetes bejelentés nélkül. Ezt a döntést ugyanis nem előzte meg a kormány részéről semmilyen előkészítő párbeszéd a Katolikus Egyházzal. Az ezt megelőző évben, 2018-ban már csaknem tucatnyi katolikus klinikát államosítottak. A bezárások idején fenyegetésekkel és megfélemlítésekkel kellett szembenézniük a dolgozóknak. Számos esetben nagy feszültség alakult ki. A személyzetet ugyanis felszólították, hogy hagyják el a klinikákat, miután aláíratták velük a tulajdon átruházását. Ezt azonban csak az egyházi hatóságok tehették volna meg jogszerűen. Az eritreai kormány szerint az egészségügyi intézmények bezárása összhangban áll az 1995-ben bevezetett előírásokkal, amelyek korlátozzák a vallási intézmények tevékenységét.
Az Etióp-magasföld évezredes történelmi neve Abesszínia. A feljegyzések tanúsága szerint 1351-ben hat abesszin szerzetes érkezett Rómába, akiket egy bizonyos imolai Giovanni Battista kísért el. Számukra alakították át a régi konstantini bazilika szentélye mögött fekvő Szent István első vértanúról nevezett templomot. A Medici X. Leó pápa (1513-1521) a templom köré kolostort építtetett, ahol a kopt egyház liturgiáját végző abesszin szerzetesek éltek.
1919-ben az egykori abesszin zarándokházat szemináriummá alakították kispapok számára, illetve természetesen felszentelt papok is folytatták itt magasabb tanulmányaikat. 1928-ban XI. Piusz az abesszin kollégiumot áthelyezte a templom mellől, de továbbra is a Vatikáni Kertekben maradt, és 1930-ban pápai rangra emelte az intézményt. A kollégium az otthona az Etiópiából és Eritreából érkező főpásztoroknak vatikáni látogatásaik során.
A Pápai Etióp Kollégium ellátásáról kapucinus szerzetesek gondoskodtak 1919-ig, ekkor került a Rómától délre fekvő Casamari ősi ciszterci apátság kezelésébe, akik 80 év után, 1999-ben átadták a lazarista szerzeteseknek az etióp kollégiumot. Az intézmény rektorát a Keleti Egyházak Kongregációja nevezi ki, jelenlegi elöljárója Berhanemeskel Keflemariam etióp pap.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria