Úgy vélem, a koronavírus hatására kirobbant járvány párhuzamba állítható Szent Ignác megtérésével. 1521-ben a pamplonai csatában egy ágyúgolyó szétzúzta a lábát. Súlyos sérülése ellenére a lovag talpra állt, s ezután új, vallásos életet élt. A mostani válságban is hatalmas károkat szenvedünk és komoly sebeket szerzünk. De veszteségeink arra is esélyt adnak az emberiségnek, hogy új, jobb utakat kezdjen keresni.
Nekünk is szembe kell néznünk a mai kor kihívásaival. A pandémia minket sem kímélt. A jezsuiták között is számos halott és fertőzött van. Április folyamán csak Indiában 28 jezsuita vesztette életét.
Fontos, hogy ennek ellenére ne rekedjünk meg. Úgy tapasztalom, hogy mindenütt nagyon segítőkészek az emberek. Plébániáink, iskoláink és szociális intézményeink nyitva vannak. A menekültekért is egyre többen kiállnak az egész világon, a menekültek felkarolása inkább csak növekedett az utóbbi időben.
Ami Latin-Amerikát illeti, a pandémia ugyanakkor az egész földrészen fokozta az egyenlőtlenséget, az igazságtalanságot és a szegénységet. Kolumbiában robbanásig feszült a hangulat. Most arra van szükség, hogy megtaláljuk a szabadsághoz és a békéhez vezető utat.
Az Egyháznak egyidejűleg azonban Venezuelában, Ecuadorban és Brazíliában is támogatnia kell a szenvedőket. Az elmúlt hónapok során ezekben az országokban is sor került tiltakozásokra. A más országokban fellobbant tűz tehát ide is elhatolt. De minden érintett országban ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a szembenálló felek közötti tárgyalások és párbeszéd nélkül nem lehet értelmes megoldást találni.
Forrás: Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala
Fotó: jezsuita.hu; Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria