Szent József igaz ember – Ünnepi szentmisével kezdődött hazánkban az Amoris laetitia-családév

Ebből az alkalomból ugyanezen a napon este hat órakor koncelebrált ünnepi szentmisét mutatott be a józsefvárosi Szent József-plébániatemplomban Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.

A szentbeszédet Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferens püspöke mondta.

Az aktuális főegyházmegyei járványügyi rendelkezéseknek megfelelően a szentmise sine populo módon, a hívek részvétele nélkül zajlott. A szentmisét a Bonum TV és a Mária Rádió élőben közvetítette.

A szentmise kezdetén Erdő Péter bíboros, prímás köszöntőbeszédében kiemelte: Szent József ünnepén a családév megnyitó szentmiséjét mutatjuk be. Szentatyánk úgy rendelkezett, hogy ezen a napon induljon a családok éve. Gyönyörű gondolat ez, hiszen Szent József mint a Szent Család gondviselője példa lehet minden édesapa és mindazok számára, akik felelősséget hordoznak egy családért. Különleges körülmények között tartjuk ezt a szentmisét, de a család iránti elkötelezettségünk nem függ az időjárástól és a külső körülményektől sem. A bíboros, prímás felidézte: amikor kisgyermekkorában szüleivel, nagyszüleivel és testvéreivel ebbe a templomba jártak, egészen más volt a családok helyzete, szegénység, lakásínség és nagyon sok minden terhelte őket. Mégis, ott volt az életükben valahol a boldogság.

A család mint közösség megtanítja a boldogság előízére is.

Nem véletlen, hogy néha álmunkban a szüleinkkel találkozunk, ahogyan mosolyogva együtt vagyunk, és az sem, hogy a világ népeinek vágyaiban ott szerepel, hogy majd a halálunk után a szeretteinkkel is együtt lehessünk. Adja Isten, hogy családjaink erőforrás legyenek mindannyiunk számára, áldja meg a családjainkat, adjon nekik is erőt, hogy a mai élet élet különleges helyzeteit és kihívásait valóban jól fogadják, és olyan választ adjanak rá, amely mindannyiunkat gazdagít.

Szentbeszédében Marton Zsolt váci püspök Reményik Sándor József, az ács, az Istennel beszél című versét idézte, amelyben Jézus földi nevelőapja így elmélkedik:

„Te vagy az Atyja –, én senki vagyok
Az Evangéliumban hallgatok,
S hallgat rólam az Evangélium.”

A főpásztor emlékeztetett rá: Egyházunk nemcsak Máriának tulajdonít rendkívüli jelentőséget Jézus életében, és így az üdvösség munkálásában, hanem Józsefnek is. A szent hagyomány a III. századtól kiemelt tiszteletben részesíti. A pápák közül Boldog IX. Piusz 1870. december 8-án a Katolikus Egyház védőszentjévé nyilvánította Szent Józsefet, majd március 19-ét főünneppé tette. Tiszteletreméltó XII. Piusz 1955-ben a munkások védőszentjévé nyilvánította őt, Szent II. János Pál pápa pedig úgy mutatja be, mint a Megváltó őrzőjét. Ferenc pápa egyik első rendelkezése volt, hogy Szent József nevét vegyék fel a szentmise eucharisztikus imájába (kánonjába). Tavaly december 8-án (a Katolikus Egyház védőszentjévé nyilvánítás 150. évfordulóján) a Szentatya meghirdette a Szent József-évet, a mai nappal pedig megnyitja az Amoris laetitia-családévet. „A Szentatya lelkesedésén felbuzdulva mi is szeretnénk az Amoris laetitia-családévben az apák szerepét fókuszba állítani. Ennek fényében szeretnénk rátekinteni Szent Józsefre, és belőle példát meríteni” – mondta a váci püspök. Föltette a kérdést:

mit tudunk Szent Józsefről, és miben lehet nekünk, ma élő embereknek példa, főként az apáknak és az apaságra készülőknek, valamint nekünk, papoknak (lelki apáknak)?

Ferenc pápa hét jellemzőt emel ki: szeretett apa, gyengéd apa, engedelmes apa, elfogadó apa, teremtő bátorságú apa, dolgozó apa, árnyékként kísérő apa.

Homíliájában Marton Zsolt Szent Józsefnek a családban betöltött szerepét három kapcsolódásán keresztül vizsgálta: kapcsolata Istennel, Máriával és Jézussal.

József Istennel és Isten rá vonatkozó akaratával álmában találkozik, az Úr angyala által. A váci püspök rámutatott: az álom rendkívüli jelentőségű a Bibliában, mert Istennek olyan cselekvését vagy üzenetét jelenti, amelyet az ember természetes módon nem képes felfogni. A mai evangélium Józsefről azt írja, hogy igaz ember volt. Az Ószövetségben ez a kifejezés a Törvény szerint élő embert jelenti. A Máriával történt esemény azonban, hogy állapotos lett, József számára talán feldolgozhatatlan lenne, ha nem kapna isteni útmutatást. De álmában megkapja, és ő igent mond rá, feltétel nélkül. József igaz ember, mert nemcsak a Törvényt akarja megtartani, hanem teljes bizalommal Istenre hagyatkozik.

Áldott az az édesapa, nevelőapa, aki föl meri vállalni saját küzdelmeit, Isten elé meri vinni, és hallgat Rá – mondta a főpásztor.

József Máriával való kapcsolatát elemezve a püspöki kar családügyi referense megállapította: József a Máriával történt egyedülálló eseményt – amíg nem tudta meg az igazságot Isten angyalától – vallásos zsidóként, emberileg tisztességes módon akarta elrendezni: nem pusztán a Törvény betűjéhez, hanem annak szellemiségéhez is hű akart maradni. Úgy gondolkodott, hogy titokban bocsátja el hitvesét. XVI. Benedek pápa A Názáreti Jézus című háromkötetes művében áldott embernek nevezi Józsefet, mert viselkedése áldást hoz a saját és Mária életére. „Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta neki, és magához vette feleségét” – mondja Máté evangélista (1,24).

Józsefre különösen jellemző a cselekvés: ő a tettek embere – fűzte hozzá a püspök. Gondoskodik Máriáról és a Gyermekről, neki köszönhető, hogy Isten Fia családban nevelkedhet, nevelőapja védelmében. József felesége mellett van gyermekük születésénél. Azt is mondhatnánk – mai modern kifejezéssel élve –, hogy a betlehemi istállóban apás szülés történik. Részt vesz a Gyermek nevelésében születése pillanatától kezdve.

Ma is áldott dolog, ha egy apa jelen tud lenni gyermeke születésénél, de még áldottabb, ha részt is vesz a nevelésben, elejétől fogva – szögezte le Marton Zsolt.

József és Jézus kapcsolatát illetően a püspök ismét Ferenc pápát idézte: „Szent József ács volt, aki becsületesen dolgozott, hogy családja megélhetését biztosítsa. Jézus tőle tanulta meg annak értékét, méltóságát és örömét, hogy az ember a saját munkájával megkeresett kenyerét eszi.” Hozzátette: a munkára nevelő apa szeretetteljes jelenléte óriási kincs a családban, hiánya pedig hatalmas űrt jelent. Személyes példaként említette: édesapja műszaki kisiparos vállalkozó volt, ő pedig sokat tartózkodott vele a műhelyében. Bár ő maga humán beállítottságú, mégis roppant hasznosak és meghatározóak lettek számára az ott szerzett tapasztalatok, akárcsak az, hogy kispapkora végéig – édesapjának köszönhetően –, rendszeresen végzett fizikai munkát.

A váci püspök emlékeztetett rá: Jézus gyermekkorának részleteiről az úgynevezett apokrif írásokból maradtak ránk kedves kis elbeszélések. A Megváltó gyermekségének arab evangéliumában olvashatjuk: „Amikor a városbeliek különböző famunkák végett – hogy ajtót, sajtárt, ágyat, ládát készítsen nekik –, magukhoz rendelték Józsefet, ő mindig magával vitte az Úr Jézust is; bárhová ment, az Úr Jézus mindenhová vele tartott.” Ebből a részletből is kiviláglik József apai törődése, amint bevonja Fiát mestersége művelésébe. A történet folytatása azt is elbeszéli: ha egy bútor nem sikerült megfelelő méretűre, akkor a kis Jézus csodás módon igazította azt helyre. Ez a mozzanat József alázatát mutatja be, hogy tisztában van képességeivel és korlátaival, és nem szégyell segítséget kérni gyermekétől.

Nyitott és együttműködő apa ő, aki tekintélyét nem autokratikus módon szerzi meg, hanem befogadó szeretetével éri el.

József bevezeti Jézust a munka világába, ő az első tanítója, és ezt nem rendkívüli módon teszi. József személyében éppen az a nagyszerű, hogy nem rendkívüli. Ezzel ad példát arra, hogy nem kell egy apának szuperhőssé, szupersztárrá válnia ahhoz, hogy betöltse hivatását, mindössze teljesítenie kell a rábízott, állapotbeli feladatát. Szent József a tipikus háttérember, aki csöndességében nagyon beszédes, tetteivel biztonságot teremt, gondoskodik családjáról. Nagy áldás és pótolhatatlan a csöndes, hűséges, háttérember apa a családban – mondta a püspök, majd megszólítva az édesapákat és nevelőapákat, fontosnak nevezte, hogy az Amoris laetitia-családévben tudatosítsuk magunkban: a család társadalmi létünk alapvető egysége, ahogy Ferenc pápa fogalmaz „A háromságos Isten szeretetközösség, és a család az ő élő tükröződése… a férfi és a nő, az apa és az anya »a teremtő Isten szeretetének munkatársai«… minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja az édesanya és az édesapa szeretetét.” Marton Zsolt figyelmeztetett: napjainkban sokan élnek csonka családban, feléjük különleges szeretettel kell fordulnunk. Számos gyermeknek van nevelőapja, esetleg mindkettő szülője nevelőszülő. Óriási szolgálatot tesznek, akik fölvállalják ezt a hivatást.

A váci püspök köszönetet mondott a szülőknek, nagyszülőknek és nevelőszülőknek nélkülözhetetlen hivatásukért, a gyermekek vállalásáért, felneveléséért, és a Szentatyának, hogy külön napot fog rendelni a nagyszülők tiszteletére.

Végül így fohászkodott: „Az Amoris laetitia-családév folyamán kérjük Szent József közbenjárását, hogy mindig legyenek őhozzá hasonló atyai szívű apák, máriás lelkületű anyák és a családot segítő nagyszülők, akik a Szentháromság Isten végtelen szeretetét tükrözik! Ámen.”

Az Amoris laetitia-családév megnyitását üzenetben köszöntötte Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkár és Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke, melyet a szentmise felolvastak.

Novák Katalin hangsúlyozta: „A család a bölcső, a gyermek a jövő.” A miniszter asszony kiemelte: a hagyományos család ma támadásoknak van kitéve, de a kétezer éve biztos pontokra ma ugyanúgy szükségünk van, mint az előttünk járt generációknak. ű

A családok mindig számíthattak a keresztény egyházak szolgálatára, és a családszervezetek közösséget teremtő erejére.

„Megtisztelő lehetőség, hogy ebben az építkezésben kormányzatként részünk lehet a családokat védő jogszabályok megalkotásával, a szükséges anyagi források megteremtésével, a családközpontú élet feltételeinek biztosításával. A vírus kicsiktől nagyokig, fiataloktól idősekig próbára teszi a fizikai és a lelkierőnket, de ilyenkor is épp a család nyújthatja a legnagyobb biztonságot” – fogalmazott a háromgyermekes Novák Katalin.

Soltész Miklós leszögezte: a Szentatya 2016-ban megjelent, a családokról szóló apostoli buzdításának címe – A szeretet öröme – kifejezi mindazt, amire a leginkább szükségünk van, szeretetre és örömre. „Akik családban nőttünk fel, megtapasztalhattuk a család pótolhatatlanságát, ahol a szeretet és öröm mellett szellemi és lelki fejlődésünk alapjait kaptuk” – mondta az államtitkár. Felidézte, hogy az elmúlt évtizedben a kormány számtalan intézkedéssel segítette a családokat, 2010 óta 80 százalékkal nőtt a házasságok száma, egyre több pár vállal gyereket, a válások száma 27 százalékkal, az abortuszok száma pedig több mint a felére csökkent. Ezek az örömteli változások csak egyházaink segítségével valósulhattak meg.

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke idézte Isten Szolgája Márton Áron egykori gyulafehérvári püspököt: „A baj és az aggódás megoszlik, viszont az öröm megsokszorozódik a népes család tagjai között.” Hozzátette: „Mi ezt így szoktuk mondani: több gyermek, több szeretet. A több szeretet pedig jobb, élhetőbb, szerethetőbb földi világot eredményez.” A NOE elnöke örömét fejezte ki, hogy a Katolikus Egyház a családot állította a világ figyelmének középpontjába. Felmérhetetlen a jelentősége ennek egy olyan korban, amely tele van kérdőjelekkel. A NOE elnöke szerint a családból nyerjük a szeretetet, ami ahhoz szükséges, hogy képesek legyünk a saját életünket élni, és ahhoz is, hogy megbecsüljük a másik embert.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír