„Szerzetesek szekere” – konferencia a szerzetesek utazásairól – KÉPGALÉRIÁVAL

                                            Képgaléria – klikk a képre!

A rendezvény a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Könyvtára és Levéltára és a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára és Levéltára közreműködésével valósult meg. A helyszínül szolgáló díszterem – hajdan a piarista rendház ebédlője – előterében, a Sapientia fedett belső udvarán vándorkiállítás tekinthető meg a magyar szerzetesi gyűjtemények grafikai és fotográfiai anyagából.

A nyitóelőadást Varga Kamill OFM tartotta egy 18. századi ferences szentföldi utazásáról. Kiss Mátyás, rendi nevén István 1733-ban született Jászberényben, testvérével együtt került a piaristák iskolájába, majd együtt léptek be a ferences rendbe tizennyolc éves fejjel. 1766-ban jutottak el a Szentföldre, amit úti beszámolóban örökített meg. A kéziratot Gyöngyösön őrizték, a négyféle betűtípussal, kódexírással írt munka 1958-ban jelent meg először nyomtatásban. Kiss István említette, hogy latinul is megírta jeruzsálemi utazásuk történetét, ám ennek a kéziratnak sokáig nem sikerült nyomára bukkanni – mígnem 2014-ben Debrecenben előkerült.

Forgó András történész, a PPKE BTK oktatója egy morvaországi ciszterci atya 1712-es magyarországi útjáról beszélt. Hermann Engelbert a velehradi apát titkára lett, és mikor megtudták, hogy Csallóköz is az apátság fennhatósága alá kerül, az apáttal nekiindultak, hogy bejárják, megismerjék a területet – ennek az útnak az élményeit összegezte később, érdekes adalékokkal szolgálva a korabeli Magyarországról.

A magyar piaristák 18. századi római útjairól adott elő Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára kutatója. Beszélt Mösch Lukács viceprovinciális három hónapos utazásáról, át a Tarvisiói-hágón szekéren, kerülővel a loretói kegyhely felé, majd a káptalan után Firenze érintésével ismét kitérőkkel hazafelé – mindez kevesebb mint 400 forintba került. Kiemelte, hogy bár a magyar piaristák egymás között alig használták a magyar nyelvet levelezésre 1867 előtt, furcsa módon Rómából haza általában anyanyelvükön írtak, talán honvágyuk enyhítésére.

Közeledve napjainkhoz, Bőle Kornél utazó dominikánusról és rendkívül gazdag hagyatékáról beszélt Zágorhidi Czigány Balázs, a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjteménytől. Az 1887-es születésű Bőle Kornél közismert személyiség volt az egész országban: kedvelt szónok, a Credo Egyesület és folyóirat alapítója; sőt, Szent Margit 1943-as szentté avatása is részben neki köszönhető. A hagyatékban olyan írás is található, mely a Munkásmozgalmi Múzeumból került a budapesti országos levéltárba, majd innen jutott el a domonkos gyűjteménybe Vasvárra. Az írni különösen szerető Bőle után terjedelmes mennyiségű napló, úti beszámoló maradt fönn, köztük például 1926-os spanyolországi útjáról, amikor a generális káptalan után meglátogatta a száműzetésben élő Habsburg családot, beszélgetett Zita királynéval és a kis Ottóval. A II. világháborút követő útjain még filmfelvételeket is készített, melyeket itthon szervezett vetítéseken mutatott be; belépett a National Geographic Societybe is.

Mihalik Béla Vilmos, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Levéltárának vezetője a magyar jezsuiták 1948–1956 közötti külföldre szökéseinek témáját dolgozta fel. Mivel 1948-tól ellehetetlenült a rend helyzete az országban, és ősszel megszállták a szegedi rendházat is, kénytelenek voltak a fiatalokat, növendékeket külföldre küldeni tanulni. A skolasztikusok szöktetésére különféle módok alakultak ki, sokszor a határ menti régiókból való rendtársak rokonai segédkeztek az akcióban, illetve sok esetben a Keleti pályaudvarról induló Arlberg Expressz aljára szerelt deszkákon bújtak meg a szerzetesek. 1946–1956 között 135 fő jutott így ki az országból, 1956/57 fordulóján 30 fő. A magyar jezsuita rendtartomány 1949-tól 1990-ig voltaképpen kettészakítva létezett.

Az előadások után Koltai András vezetést tartott a résztvevőknek az épületben, majd a piarista könyvtárban Baranya Péter könyvtáros bemutatta a gyűjteményt. Az e héten kezdődő Ars Sacra Fesztivál keretében több program helyszíne lesz az intézmény, a gyűjtemény azon féltett kincseit is kihelyezik a tárlókba ez alkalommal, melyeket ritkán láthat a nagyközönség.

Fotó: Verestói Nárcisz

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír