A Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának október 30-i közleménye szerint a közép-olaszországi Teramo megye Castelli községéből érkezik a betlehem. Castelli a 16. század óta híres kerámiafiguráiról. A karácsonyfa pedig Szlovénia déli részéből, Kočevje erdőségeiből kerül Rómába. Azért döntöttek az Itáliával szomszédos, fenyőerdőkben különösen is gazdag Szlovénia mellett, hogy ezáltal is megkönnyítsék a fenyőfa, egy 28 méter magas, méltóságteljes lucfenyő szállítását, egyúttal pedig elhozzák a szlovén katolikus nép hagyományos hitét Vatikán Városállam területére.
A fenyőfa és a jászol felállítása után december 11-én, péntek délután fél ötkor tartják a hagyományos betlehemmegáldást a Szent Péter téren, az obeliszk tövében. A város, az Urbs felé forduló betlehemi jászol tájolása, miként a mögötte fekvő hatalmas bazilikáé, keletelt, így a kelet felé forduló betlehem a karácsonyi új Napnak is – a születő Isten Fiának – a jele Róma lakói számára. A járvány miatt érthető módon csak kevesen vesznek részt ezen a szertartáson, melyet Giuseppe Bertello bíboros, a Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának elnöke és Fernando Vérgez Alzaga püspök, a kormányzóság titkára végeznek. Ugyanaznap délelőtt az ajándékozó Castelli és Kočevje települések elöljáróit fogadja kihallgatáson Ferenc pápa.
Castelli betlehemi jászlának sajátossága, hogy embernagyságot meghaladó méretű kerámiaszobrokból áll. A kerámia nemcsak egész Abruzzo tartomány kulturális hagyományát jelképezi, hanem a jelent is, hiszen Castelliben, miként az egész térségben, máig él az ősöktől megörökölt mesterség. A kerámiabetlehemet az F. A. Grue művészeti iskola tanárai és növendékei készítették. Az iskola képzését 1965 és 1975 között célirányosan karácsony ünnepkörének szentelte. A Szent Péter téren most az 54 elemből álló szoboregyüttesnek csak pár óriási és törékeny darabját állítják fel. A karácsonyfától balra kapnak helyet, egy 125 négyzetméteres fatalapzaton, mely követi a tér enyhe hajlatát. A kompozíció a háromkirályokat mutatja, a színpad legmagasabb pontján áll az örömhírt hirdető, nyitott szárnyú angyalok csoportja. Az angyalok oltalma alatt pihen a Szent Család, mintegy annak a jeleként is, hogy miként induláskor, éppúgy most is a születő új élet Isten védelmére szorul az Egyház közösségében.
Az Üdvözítő, Szűz Mária és Szent József mellett színre lép egy havasi bőrdudás, egy korsót hordozó pásztorlány és egy pánsípos pásztor. A mintegy ötven éve megálmodott kompozíció alkotója Serafino Mattucci mester, aki az említett időszakban vezette a művészeti iskolát, Gianfranco Trucchia és Roberto Bentini művész-tanárokkal együtt. Az intézet növendékei nagy lelkesedéssel készülnek római zarándoklatukra. A művészeti iskola és a kiválasztott betlehem ötvözi Abruzzo művészeti hagyományait, ennek jegyében ősi görög, sumér, sőt egyiptomi stíluselemek is láthatók a gyűrűdarabokból összeillesztett szobrokon. Az 1960-as évek elején készült kerámia betlehemkompozíciót először Castelliben állították fel 1965-ben a helyi templom előterében. 1970 karácsonyán Jeruzsálemben és Tel-Avivban állították fel, majd Betlehemben, a Születés-bazilika előtt köszöntötte a zarándokokat, ezt követően Rómában, a Forum Romanumon láthatták a turisták.
A szlovén lucfenyő a Rinža folyó partján fekvő Kočevje város térségében honos fenyvesből érkezik Rómába. A kocsevszki térség az egész ország egyik legérintetlenebb területe, aminek jele, hogy felszínét 90 százalékban erdő borítja. Lucfenyő alkotja a szlovén erdőségek 30 százalékát és gazdálkodási szempontból is a legjelentősebb fafajta az országban. Dús ágazata miatt ősidők óta a termékenység jele, ezért szokták májusfaként állítani, valamint karácsonyfaként díszíteni Urunk születése ünnepén. Európa legmagasabb lucfenyője, a „Sgermova smreka” is Szlovéniában áll, mérete 61 méter 80 centiméter. Mintegy háromszáz éves, átmérője a tövénél három és fél méter. A vatikáni fenyőfa a betlehemi jászollal együtt egészen a karácsonyi időszak végéig a Szent Péter téren marad, azaz egészen 2021. január 10-ig, Urunk keresztsége ünnepéig lesz látható.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria