Társadalmi felelősségvállalás témában rendeztek konferenciát a Pázmányon

A rendezvény fókuszában a globális adósság – globális igazságosság témája állt. A résztvevők a társadalmi felelősségvállalás és a globális szolidaritás gyakorlatait mutatták be – az egyéni szemléletváltástól a nemzetközi humanitárius programokig.

A megnyitón Kuminetz Géza, a PPKE rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazságosság megvalósítása örök feladat – különösen a mértéktelen fogyasztás korában. Itt az ideje az ébredésnek, a való igazság megkeresésének és humánus érvényesítésének – szögezte le a Pázmány rektora.

A konferencián Bándi Gyula a jövő nemzedékek szószólójaként hangsúlyozta: az egyéni döntések hatással vannak a globális folyamatokra, és felelősek vagyunk a jövő generációiért is.

Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége elnöke, a délelőtti program moderátora történelmi példával, Haiti adósságtörténetével világította meg az adósságcsapdák hatásait. Emlékeztetett, hogy az 1825-ben függetlenségét visszanyerő Haitinek szabadságának feltételeként kárpótlást kellett fizetnie korábbi gyarmattartójának, mely kárpótlás kifizetéséhez a francia bankoktól olyan konstrukcióban kapott kölcsönt, hogy azt bizonyosan ne tudja visszafizetni. Így lett Haiti az újkori adósrabszolgaság jelképe.

A Hungary Helps programot Kovács Péter, a szervezet vezérigazgatója mutatta be, kiemelve, hogy a magyar fejlesztéspolitika a Közel-Keletre, Afrikára és a Balkánra koncentrál. A legtöbb segélyt vagy támogatást nyújtó országgal ellentétben a Hungary Helps nem kér érte semmit cserébe; számukra kiemelt jelentőséggel bír, hogy egyenlő felek közötti ügyletként éljék meg a segítséget a támogatást kapó országok. Külön figyelmet fordítanak arra, hogy amikor például tudást visznek egy kórház felépítésével, akkor ők is kérjék a helyieket, hogy osszák meg velük a maguk tudását. Így tesz szert hazánk naprakész ismeretekre például a trópusi betegségek diagnosztikája és gyógyítása terén – fogalmazott Kovács Péter.

Székely János szombathelyi megyéspüspök szerint a jelenlegi gazdasági berendezkedés távol áll a bibliai igazságosság eszményétől, és átfogó szabályozásra lenne szükség. A főpásztor előadásában elmondta, hogy az idei jubileumi év, amelyet Ferenc pápa hirdetett meg, az adósság elengedésének gondolatához nyúlik vissza, mely a Bibliából ered (Lev. 25, 8–55). A tanítás szerint minden 50 (49) évben meg kell fújni a kosszarvból készült kürtöt, a jobelt, és el kell engedni minden adósságot, vissza kell adni az elvett földeket, elengedni a rabszolgákat. Tehát

vissza kell hogy álljon az isteni rend, mert a Teremtő eredeti szándéka, hogy a teremtés mindenkit szolgáljon

– hangsúlyozta Székely János. Felhívta a figyelmet arra az elszomorító trendre, hogy a világ fejlett országai évi 2443 milliárd dollárt költenek fegyverkezésre, míg az ENSZ fejlesztési és humanitárius segítségnyújtására mindösszesen 51 milliárd dollár jut csak.

Maia Colodenco, a Buenos Aires-i egyetem professzora tagja annak a tudományos testületnek, amely a Szentatya felkérésére és a Nobel-díjas Stiglitz professzor vezetésével írja a jubileumjelentést, amelyet várhatóan június 20-án publikálnak. Előadásában a professzor bepillantást engedett a tudományos munka eredményeibe. Kiemelte, hogy a világ fejlődő országainak adósságcsapdából való kimozdítását nagyban nehezíti, hogy többnyire magán bankoknak tartoznak, akik nem érdekeltek az adósságok visszafizetésének újratárgyalásában; ezeket a pénzintézeteket az anyagi haszon realizálásán kívül más szempont nem befolyásolja, amit jól bizonyít, hogy a Haiti 95 százalékát letaroló hurrikán pusztítását követő másnap a szigetnek be kellett fizetnie az esedékes törlesztőrészletet, miközben a lakosság ivóvízellátását és a mentési munkálatokat sem volt fedezet fizetni. A részlet pár hetes csúsztatását sem engedélyezték. Maia Colodenco rámutatott, hogy

alapvető strukturális változtatások nélkül az adósságok mostani rendszere és a jogi- és erkölcsi környezet kizárólag a problémák újratermelődését tudja eredményezni.

Jean Saldana és Luísa Fondello nemzetközi szakértők előadásuk során arra hívták fel a figyelmet, hogy ma 3,3 milliárd ember él olyan országban, ahol kevesebbet költenek egészségügyre, mint adósságszolgálatra, és 2,1 milliárd ember esetében fordítanak többet törlesztésre, mint oktatásra. Hangsúlyozták az adósságrendezés és a civil társadalom szerepének fontosságát, továbbá azt, hogy a társadalmi tőke fejlesztése nélkül ezeknek az országoknak esélyük sincs a jobb életre.

A fejlődő országok felzárkóztatása, a mélyszegénységből való kitörés és önálló lábra állás elképzelhetetlen a lakosság tudásának és egészségi állapotának fejlesztése nélkül, aminek előfeltétele egy új finanszírozási rendszer felállítása.

A délelőtti szekciót Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnökének előadása zárta, aki kifejtette, hogy a fenntartható fejlődés egyik gátja az a kényszerű GDP-növekedés, melynek egyik meghatározó mozgatórugója az adósságszolgálat, ami kényszerítőleg hat a gazdasági növekedés irányában. Magyarország hidat képezhet Kelet és Nyugat között a globális igazságtalanságok elleni küzdelemben, hiszen hazánk nem volt soha gyarmattartó, és nem volt gyarmat. Nem vagyunk a fejlődő világhoz hasonló mérvű adósságcsapdában, de nem is nyerészkedünk mások adósságán; ugyanakkor tagjai vagyunk az összes fontos nemzetközi szervezetnek és testületnek. Ez a speciális helyzetünk tesz minket ideális alannyá, hogy közvetítők legyünk egy strukturális átalakítás során – szögezte le Farkas István Tamás.

A délutáni szekcióban hazai segélyszervezetek képviselői mutatták be, hogyan kapcsolódnak be a nemzetközi humanitárius és fejlesztési programokba. A szekciót Hidvéghiné Pulay Brigitta, a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézetének intézményvezető-helyettese vezette.

Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatója bemutatva a szervezet nemzetközi tevékenységét elmondta: 165 országban vannak jelen; projektjeik között szerepel a lakhatás biztosítása, mobilklinikák létrehozása, felnőttképzések támogatása, és hangsúlyt fektetnek a lelki támogatás formáira is.

Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok vezetője kiemelte, hogy a keresztény üzenetek átültetése a mai világ kihívásaira elengedhetetlen. A szervezet különösen a Közel-Keletre és Kelet-Afrikára fókuszál.

Hamvas Bálint, a HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a magyar civil szervezetek miként foghatnak össze a nemzetközi fejlesztések és a globális nevelés ügyéért.

Horváth Kinga, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője a „Fogyassz igazságosan!” kampány céljait ismertette, valamint beszámolt közép-amerikai tereptapasztalataikról és korábbi sikeres kampányaikról.

Az előadások megerősítették, hogy Magyarország civil és egyházi szervezetei elkötelezetten és aktívan kapcsolódnak be a globális segélyezés és igazságosság előmozdításába – nemcsak intézményes szinten, hanem emberi jelenléttel és lelki szolidaritással is.

A konferencia a Bodrog Egyesület, Caritas Internationalis, Caritas Europa, Katolikus Karitász – Caritas Hungarica, Magyar Természetvédők Szövetsége, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézete és a Reflex Környezetvédelmi Egyesület közös szervezésében valósult meg.

Forrás: PPKE

Fotó: Pázmány-egyetem Facebook-oldala

Magyar Kurír