Művészeti tanulmányaim egyik emlékezetes darabja Petrus Christus brugge-i festő Szent Eligiuszt a műhelyében ábrázoló, 1449-ben készült festménye. A Limoges mellett, egyszerű családba született Eligiusz (588 k. – 660) kivételes tehetsége révén vált patkolókovácsból II. Clothar frank király (584–629) ötvösmesterévé, majd a királyi udvarból alázata és hite vezette őt az egyházi rendbe; később főpappá lett, halála után pedig szentté avatták. Petrus Christus fára festett tábláján polgári ruhában láthatjuk a Merowingok aranyművesét, Eligiuszt, amint egy fiatal párt fogad, akik szerelmük jelképeként jegygyűrűt szeretnének készíttetni az ötvösmesterrel.
A művész pontos részletességgel mutatja be a műhelyt, benne: alapanyagokat (nemesfémet, korallt, gyöngyöket, kristályt), mérleget. A polcokon szép rendben sorakoznak a kész ötvösremekek. Szerepel a festmény jobb oldalán egy domború tükör is, amely megnyitja a teret kifelé, benne a műhely előtt elhaladó alakokat láthatunk. Ez a tükör egyszerre szolgál a szimbolikus tartalmak megjelenítésére, másrészt elhelyezésének praktikus oka is van, ugyanis ennek a segítségével tudja az asztalnál dolgozó mester szemmel tartani a műhelyt, ahol értékes és drága tárgyakat őriz.
Petrus Christus: Szent Eligius műhelye, 1492 (Metropolitan Museum, New York)
E festmény idéződött fel bennem, amikor 2022 áprilisában Schmelczer-Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője társaságában Raýman János pécsi otthonában járhattam. A könyvekkel megrakott polcok mellett tárgyak sokasága fogadott, amelyekről gyűjtőjük műfajra való tekintet nélkül mély szakértelemmel mesélt, kezdve a regéci kerámiától a falakat beborító családi festményekig. Látogatásunk célja az volt, hogy átvegyük a Pécsi Egyházmegye gyűjteménye számára vendéglátónk Szent Eligiusz kitűző- és éremgyűjteményét.
A közel ötven tételt számláló gyűjtemény fele készült külföldön, fele pedig Magyarországon. Az előbbiek csoportjába tartozik az a kölni plakett, amelyből tíz darab van összesen, és ebből egy Raýman János jóvoltából a Pécsi Egyházmegye numizmatikai gyűjteményében. Szent Eligiuszt – a már említett festményhez hasonlóan – itt is a műhelyében láthatjuk, de már főpapi ruhában, a szerszámok és a liturgikus tárgyak mellett megjelenik a püspöki előviteli kereszt és a pásztorbot is.
A hazai darabok végigkísérik, egyben dokumentálják az 1992-ben alakult pécsi Szent Eligiusz Társaság történetét. A társaság, amelynek tagjait több évtizedes barátság fűzi egybe, tevékenységével bekapcsolta Pécs városát a hazai és nemzetközi numizmatikai élet vérkeringésébe. Éremsorozatok és egyedi érmek kibocsátását ösztönözték, amelyhez művészeket és amatőröket egyaránt bevontak, sőt a tagok maguk is készítettek, terveztek érmeket. Kiállításokat rendeztek, kutatómunkájuk eredményeként számos kötet, tanulmány látott napvilágot. Pécs város többször adott otthont az éremgyűjtők országos találkozóinak, vándorgyűléseinek, melyeken a társaság tagjai is tevékenyen részt vettek.
Trischler Ferenc: Adakozó Eligiusz, 2011 (Fényképezte: Raýman János)
Egyoldalas öntött bronz, méret: 104,5–106,5 mm
A Pécsi Egyházmegye numizmatikai gyűjteményét az első hazai nyilvános könyvtár részeként Klimo György pécsi püspök (1751–1777) alapította, és gondoskodott annak szakszerű gyarapításáról. A kor szokásának megfelelően a 18. század közepén a gyűjtés leginkább az antik és a magyar pénztörténet emlékeire koncentrálódott. A körülbelül 3000 darabot számláló gyűjtemény értékesebb darabjait a 19. század elején ellopták, ezért csupán a megmaradt kéziratos katalógusból ismerhetjük. A 19. és 20. század folyamán elmaradt a főpapi gyűjteményben a módszeres gyűjtés: alkalomszerűen kerültek be darabok, sok esetben hagyatékok, adományozás révén. A Pécsi Egyházmegye jelenlegi numizmatikai gyűjteménye három csoportba sorolható: emlékérmek, régi pénzek, kitüntetések.
Raýman János nagylelkű adományozása révén a Szent Eligiusz kitűző- és éremgyűjtemény ezután az egyházi emlékérmek tematikus csoportját gazdagítja. Az ősz folyamán ezt a kollekciót fogja kiegészíteni az ötvösök-aranyművesek védőszentjéről, valamint a róla készített numizmákról szóló magyar és idegennyelvű könyv- és tanulmánygyűjtemény átadása, amely által egy teljes tárgyi és szakirodalmi anyag fog a kutatások szolgálatába állni.
Szent Eligiusz a numizmaták, az ötvösök, az aranyművesek, a patkolókovácsok, a nyereggyártók, a kosárfonók, a harangöntők, a fémmunkások és a fináncok patrónusa. Képmásain Eligiuszt hol püspöki ornátusban, máskor meg bőrkötényben és -sapkában ábrázolják. Attribútumai: az ötvösmesteri és áldozópapi aranykehely, a kalapács, a fogó, a fújtató és az üllő, néha pedig levágott lóláb, mivel régen a kovácsok egyszemélyben lódoktorok is voltak.
Bodnár Boglárka írását az átadott gyűjteményről a Pécsi Dénár (a baranyai éremgyűjtők híradója) hozzájárulásával adta közre a Pécsi Egyházmegye. Az éremgyűjtemény további darabjairól készült fotók megtekinthetők a pecsidenar.hu oldalon közölt cikkben.
Irodalom: Raýman János: Klimó György pécsi püspök éremgyűjteménye és numizmatikai tárgyú könyvei = Numizmatikai Közlöny, 2003–2004. 89–107.; Raýman János: Klimo György híres éremgyűjteménye. In: „...használd ezt a könyvtárat... a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára.” Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban. Konferencia a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában 2006. szeptember 26. Szerk. Pohánka Éva. Pécs, 2006. 11–30, 4 t.; Pohánka Éva: Éremlopás a Pécsi Püspöki Könyvtárban 1803 és 1804 között = Numizmatikai Közlöny, 2007–2007. 203–210.
Szöveg: Bodnár Boglárka muzeológus, Pécsi Egyházmegye
Forrás és fotó: Bodnár Boglárka: Szent Eligiusz püspök: az ötvösök védőszentje – Tematikus együttessel gazdagodott a Pécsi Egyházmegye numizmatikai gyűjteménye. Pécsi Dénár, 2022. augusztus 1., 4–8.; Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria