Teremtésvédelmi kalendárium – Aszály

A mostani, forró napokban szinte már nem is emlékszünk arra, hogy

egy nagyon hideg és az átlagosnál szárazabb május, valamint egy viszonylag csapadékosabb április után vagyunk, ami egyelőre segített elkerülni a súlyos mértékű mezőgazdasági aszályt.

Pedig még március végén nem ez látszott, sőt, egy konferencián bejelentették, hogy „az Országos Vízügyi Főigazgatóság hidrológiai előrejelzése szerint olyan nagy aszály nem volt még Magyarországon, mint amilyen jöhet. Rendkívül szomorú képet mutat a felszín alatti vizeink állapota”. Teljesen megalapozott volt ez a vélekedés, mert

a felszín alatti vizeink mennyisége az elmúlt öt évben, különösen a téli csapadékhiányok miatt meredeken csökkent, és a talajvízszint csökkenése következményeként a mélyebb talajrétegek nedvességgel való feltöltöttsége is jelentősen gyengül.

Ám nem csak a felszín alatti vizeink tendenciaszerű mennyiségi csökkenésével van baj. A két évvel ezelőtt nyilvánosságra került Integrált Vízkészlet-gazdálkodási Országos Terv szerint Magyarország vízkészleteiről elmondható, hogy az 1981–2010-es harmincéves viszonyítási időszakhoz képest az elmúlt tíz évben a felszíni vízkészleteink átlagosan 14%-kal csökkentek. A Duna vízgyűjtőjén csekélyebb (-10%), a Tisza vízgyűjtőjén jelentősebb (-30%) volt a csökkenés. Az országos terv elemzései is azt mutatják, hogy a felszín alatti vízkészleteink a természetesen megújuló készletekhez képest is túlhasználattal érintettek, ami a csökkenő talajvízszintekben mutatkozik meg.

Összegezve: Magyarországon mind a felszín alatti, mind a felszíni vizek mennyiségének csökkenése nem egyedi, hanem tendenciaszerű.

Május végére mind az őszi vetésű, mind az egynyári mezőgazdasági termesztett növények esetében megszűnt az aszályhelyzet, de csak egy kis időre… De mi is az aszály, és mit nevezünk szárazságnak? A nemzetközi szakirodalomban akár több mint 150 aszálydefinícióval is találkozhatunk a legegyszerűbbtől a komplexekig. Az egyszerűbb brit megközelítés az volt, hogy ha két hétig nem esik eső, akkor az náluk már súlyos aszálynak számít. Mostanában a nyári csapadékhiányos időszak (summer drought) Nagy-Britanniában jelentősen meghaladja a két hetet, és már most próbára teszi  az embereket és a gazdaságot, sőt a nyári időszakra még rosszabbat prognosztizálnak.

A hazai szakirodalomban is bőven találhatunk útmutatást, így például Tamás János agrármérnök, agro-kémiai, vízgazdálkodási és térinformatikai szakmérnök összefoglaló munkája is foglalkozik az aszálydefiníciókkal. Az aszály szó használata gyakran keveredik a szárazság kifejezéssel. Az aszály időben átmeneti jellegű, míg a szárazság tartós. A definíciók különböző aszályjelenségeket írnak le, amelyek főbb csoportjai a következők: meteorológiai, hidrológiai, mezőgazdasági, gazdasági, társadalmi. Meteorológiai aszályon a tartósság és/vagy intenzitás szempontjából átlaghoz viszonyítva hosszú idejű, esetenként több éves csapadékhiány előfordulását értjük. Hidrológiai aszály a felszíni és felszín alatti vízkészletek hiányát jelenti. Mezőgazdasági aszályról akkor van szó, ha egy adott növény igényeihez képest, az adott időszak párologtató fejlettségi szintjéhez viszonyítva annyira elégtelen a talaj vízszolgáltató képessége, hogy az a növényekben már visszafordíthatatlan károsodást okoz. Gazdasági aszály akkor fordul elő, amikor térben és időben veszélybe kerül a termelés mennyisége, amely végül a gazdaság piaci zavarait okozzák.

Társadalmi aszály esetén a fizikai vízhiány már meghatározó hatással van az egészségre, jólétre, életminőségre. A tartósan csökkenő vízellátás politikai viharokat, zavargásokat, régiók elnéptelenedését, az ott élők elvándorlását okozhatja.

Mit várhatunk következő két-három hónapban? Januárban az európai hosszú távú prognózisok Közép-Európába egy nem száraz, de nem is nagyon csapadékos periódust jeleztek előre, ami be is jött, hiszen volt eső, foltokban még néha több is, mint az átlag, de az országos, hosszan áztató esők elmaradtak, viszont a sok felhő és a hideg miatt kicsi volt a természetes párolgás. És ez nagyon jól jött, mert a jelenleg publikált előrejelzések alapján az átlagosnál melegebb nyárra, és Közép-Európában szárazabbra, azaz nagyjából 30%-kal kevesebb csapadékra kell számítanunk. A megnövekvő párolgási potenciál miatt pedig súlyos mezőgazdasági aszályt, terméskiesést okozhat mind az őszi vetésekben (búza és árpa), mind a tavaszi vetésű terményekben, így például a kukorica- és napraforgó-kultúrákban.

Az eddigi prognózisokat értelmezve tehát számíthatunk kritikus mértékű mezőgazdasági aszályra, és a vízhiány miatt korlátokba ütközhet az ipari termelés és a hagyományos energia-előállítás is. Így

számíthatunk gazdasági aszályra és az esetleges lakossági vízkivétel korlátozások okán akár úgynevezett társadalmi aszályra is.

A fentiekre tekintettel, a mértékletesség egyre fontosabb lesz a háztartási vízhasználatokra nézve is, hiszen még a „víz partjára ültetett fának” (Zsolt 1,3) is nehezebb sorsa lesz.

Szöveg: Nemes Csaba

Fotó: Pexels

Magyar Kurír