Teremtésvédelmi kalendárium – Pozitív fordulópontok

Az életünkben is vannak olyan helyzetek, olyan időpontok, amit fordulópontnak nevezünk, mert akkortól az életünk nagyon, akár teljesen megváltozott. Vannak úgynevezett billenőpontok vagy fordulópontok a természeti folyamatok világában is.

Amikor a kicsi sokra megy

A fordulópontok (amikor egy küszöböt átlépő kis változás önmagától egy új rendszerállapotot eredményez) leginkább a természeti világban bekövetkező rendszerszintű változásokkal – például a jégtakarók vagy a korallzátonyok összeomlásával – társulnak, amelyeknek veszélyes visszacsatolása az éghajlati és az ökológiai stabilitást is tovább rombolja. A társadalmi-gazdasági rendszerekben is találhatók fordulópont-dinamikus változások, amelyek akár pozitív, de negatív eredményekhez is vezethetnek. A kitűzött cél az, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg az 1,5°C-ot az iparosodás előtti szinthez képest, az ehhez szükséges átmenet mértéke és sebessége azt jelenti, hogy a pozitív fordulópontok (felmelegedést mérséklő) előidézése döntő szerepet játszhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyorsított csökkentésében.

A nap- és szélenergia, az akkumulátoros tárolás és az elektromos járművek elterjedésének legújabb áttörései a vezető piacokon arra utalnak, hogy akár megfelelő ütemben és mértékben is lehetséges a változás.

A globális környezeti változásokkal kapcsolatban a társadalmi-technikai átmenettel foglalkozó kutatások megmutatják a gyors és nem lineáris változás lehetőségeit, és vannak kutatások a káros környezeti változások, például az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából is fontos fordulópontokkal kapcsolatban: ezek  lehetnek akár viszonylag kis változások (perturbációk) által közvetített hatások (például a környezetkímélő technológiák árcsökkenése, a társadalmi normák változása), amelyek aztán a dominóhatással, kaszkád jelleggel nagy, rendszerszintű változásokat okozhatnak.

EU-s fordulat

2023 és 2024 sorsfordító év volt: az Európai Unióban a szél- és napenergia együttesen először termelt több áramot, mint a gáz vagy a szén. Ez nemcsak egy rekord, hanem egy strukturális váltás kezdete, hiszen a fosszilis tüzelőanyagokból származó energiatermelés soha nem látott mértékben, 19 százalékkal esett vissza egyetlen év alatt.

A napenergia az EU áramtermelésének 11 százalékát adta (304 TWh), míg a szén 10 százalékra (269 TWh) esett vissza.

Váltás a hazai áramtermelésben

A friss adatok alapján

Magyarország világelsők között van a napenergia arányát tekintve az energiamixben.

Magyarország napenergia-termelése 2024-ben a magyarországi villamosenergia-termelésnek körülbelül 25 százalékát adta. Az Ember energetikai agytröszt jelentése szerint Magyarország ezzel az eredménnyel az első helyre került a világon a napenergia részarányát tekintve (a legalább 5 TWh-t termelő országok között), megelőzve Görögországot és Chilét is.  2024 nyarán és 2025 júniusában is sorra dőltek a rekordok. 2025 júniusában például volt olyan időszak, amikor a napenergia a bruttó rendszerterhelés több mint 82 százalékát fedezte a déli órákban. A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a napenergia már nemcsak egy kiegészítő forrás, hanem a második legnagyobb áramtermelési mód az atomenergia (Paks) után. Ez azt jelenti, hogy a hazai termelés közel 70 százaléka már dekarbonizált.

A napenergia-erőművek élettartama akár 25 év is lehet, és a kapcsolódó energiatárolási beruházásokkal együtt ez valódi fordulópont mind hazánkban, mind Európában.

Jön a „zöld acél”

Az acélgyártás a globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 7-8 százalékáért felelős. Svédországban elindult az első olyan nagyüzemi projekt, amely szén helyett zöld hidrogénnel állít elő acélt, bebizonyítva, hogy a nehézipar is dekarbonizálható, és valódi fordulatot indíthat el az első kereskedelmi mennyiségű „zöld acél” kiszállítása és a további erőteljes beruházások (például SSAB, H2 Green Steel) megkezdése.

A gázválság hatására Európa-szerte (különösen Lengyelországban, Németországban és Franciaországban) rengeteg hőszivattyút telepítettek, számuk robbanásszerűen megnőtt. Ez azért fordulópont, mert az egyik legnehezebb feladat korábban a lakossági fűtés gázról való leválása volt.

A fordulatot évi több milliós telepítési számok jelölik, mutatva, hogy a gázkazánok kora végleg leáldozóban van.

Törvénykezés

Egy idén január elején közzétett Nature-cikk megállapítása szerint mintegy 200 ENSZ tagországban több mint 5000 éghajlat- és energiatörvény és egyéb klímapolitikai szakdokumentum, akcióterv elfogadása és használata alakítja a klímapolitikai célok közkormányzási gyakorlatban való alkalmazását. A nemzeti klímapolitikai portfóliók hatékonysága az egyre növekvő hatókörükből és szigorúbbá válásukból fakad. Ez a nagy méretű szakpolitikai eszköztár olyan szabályozásokat, szabványokat és ösztönzőket tartalmaz, amelyek a piaci tevékenységet és az infrastruktúra-fejlesztést a klímapolitikai célok teljesítése felé irányítják.

A cikk összegzi továbbá, hogy a megújulóenergia-infrastruktúra nagyon alacsony határköltséggel biztosítja az áramot, így számos régióban az elsődleges választás az energiavásárláshoz. A villamosenergia-átviteli infrastruktúra korszerűsítése elősegíti az energia dekarbonizációját, akkor is, ha még mindig van némi fosszilis tüzelőanyaggal előállított villamos energia a hálózatban. Az akkumulátoros tárolási költségek egyre csökkennek, és stabilizálták a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát.

Az épületekre és készülékekre vonatkozó energiahatékonysági szabványok az elmúlt évtizedekben számos fejlett gazdaságban csökkentették az energiaigényt, amiből már nem lesz visszafordulás.

Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájában említi Szent II. János Pál pápa 36 évvel ezelőtti szavait: „Ha végigtekintünk bolygónk térségein, rögtön észrevesszük, hogy az emberiség csalódást okozott Isten várakozásainak.” (Üzenet a béke világnapjára, 1990) Azóta nem javult, hanem sok tekintetben romlott a helyzet, ezért ideje lenne, hogy a világ vezetői ne a fegyverkezés növelésével, hanem a pozitív fordulópontokkal kezdjenek el foglalkozni.

Szerző: Nemes Csaba

Fotó (archív): Merényi Zita

Magyar Kurír