Ternyák Csaba érsek Egerszalókon: Isten szerelmes az emberbe, velünk van, nem hagy el

Egerszalókon Domán Ferenc plébános kezdeményezésére 41 éve, a nagymarosi találkozók indulása után tíz évvel kezdték el megrendezni a többnapos ifjúsági találkozókat, hogy a kelet-magyarországi fiataloknak is legyen lehetőségük közösen lélekben elmélyülni.

„Mindent csak szerelmes szeretettel lehet csinálni” – kezdte Kerényi Lajos atya buzdító beszédét a lelkigyakorlat első napján. „Az Úr veletek is együtt akar lenni – utalt a mottóra. – Keresők, bizonytalanok, bolyongók, elesettek, gyertek, itt nem lesz számonkérés, itt mindnyájan megbizonyosodhatunk Jézus ölelő szeretetéről.”

Henri Boulad atya 2009-ben megjelent Teózis című könyvét segítségül hívva magyarázta az Istennel való együttlét útját, az ember istenivé válásának folyamatát, hiszen „a megváltás átmenet az emberségből ez emberfelettiségbe és az isteniségbe.”

A piarista szerzetes feltette a kérdést a hallgatóságnak: Az emberi adottságaid mellett van-e isteni csoda benned? Az istenivé válás állandó gyakorlatot igényel, olyan, mint az aranyérem megszerzése – magyarázta. – Ne felejtsetek el gyakorolni továbbra is!

Az isteni terv lényege, hogy minden ember osztozzék az örökségben, az egész emberiség váljék istenivé Jézusban a Szentlélek segítségével. Hinni Istenben, az emberi jóságban, hogy az emberiség beözönlik az isteni szférába: ez a kereszténység üzenete.

Buzdította a fiatalokat a tanulásra, önállósulásra, és hogy olyanok legyenek, hogy fel tudjanak nézni önmagukra. Szeretet, szép, művészet, jó, igaz, természetfölötti – mindez felemelkedés az isteni szférába, amit meg kell valósítani.

„A földön járok, de az égre nézek. Kik húzzák oda a szememet? A Szűzanya és a szentek. Mindennap legalább egy szent életét ismerjük meg, hiszen ő úgy élt, hogy bejutott a mennyországba” – buzdított Maksó Péter atya a nagyszínpadon tartott műhelyfoglalkozáson, miközben Kerényi Lajos atya a templomban mélyítette el az előadásán hallottakat.

Maksó Péter kifejtette, hogy ott kezdődik az együttérzés Jézussal, amikor megesik a szívünk azokon, akik még nem ismerik Isten szeretetét. Amikor az egész életünket odaadjuk, hogy lelkeket mentsünk.

Istennek egy ember többet ér, mint az egész világ. „Papi örömöm legerősebb forrása az evangelizáció, amikor látjuk, hogy valamit tehetünk Krisztusért és az emberekért. Ismernem kell az evangéliumot ahhoz, hogy hirdessem” – tette hozzá, majd bátorított a telefonos alkalmazások használatára, amelyek felolvassák nekünk a Szentírást, valamint mondjuk mi is a rózsafüzért Skype-on, mely alkalmazásban 19 éve minden este több csoport is imádkozik együtt este 9 órakor. Arra is hívott, hogy

pontosan annyi időt hallgassuk az Urat, mint amennyi időt szóltunk hozzá. Velünk van az Úr, de a jelenlétét akkor érezzük, ha figyelünk rá.

A Szent Ferenc Kisnővérei közösségének tagjai, Tóth Krisztina Teréz és Rétháti Ildikó Bernadett Miskolcról és Bükkszentkeresztről jöttek, a közösségük jelen van Arlón is. „Öten jöttünk a közösségből, de este még öten érkeznek – mondja Bernadett nővér. – Közbánjáró imát végzünk, a szentségimádáson részt veszünk, és bekapcsolódunk a rózsafüzérbe. Volt olyan, hogy mi végeztük itt, Szalókon a zenei szolgálatot, mivel a legtöbb nővérünk tud valamilyen hangszeren játszani.”

Bernadett és Teréz nővér hivatása is Egerszalókhoz kötődik. Bernadett itt ismerte meg Szent Ferenc Kisnővéreit 2007-ben, akik minden évben eljönnek Egerszalókra, hiszen az Egri Főegyházmegye területén szolgálnak. Arlóban az Elfogadlak Alapítvány keretében foglalkoznak cigány gyerekekkel, Bükkszentkereszten falupasztorációt végeznek, Miskolcon szolgálnak hospice-ban, idősotthonban, oktatásban – szerteágazó karizmájuknak megfelelően.

Tóth Evelin Zita domonkos nővér Kőszegről érkezett, Hernády Eszter Krisztina nővér, aki Ferenc pápa előtt tanúságot tett a Szent István-bazilikában, Hódmezővásárhelyről. „Most vagyunk itt először, egy másik nővérünk vezet most csoportot. Holnap lesz sátrunk, ahol bemutatjuk a domonkos rendet, valamint rózsafüzért lehet majd készíteni és beszélgetni lehet velünk.”

Zita nővérnek nemcsak Szalók új, hanem az is, hogy nővérként, habitusban még nem vett részt találkozón.

Nem feltétlen magamért vagyok jelen, hanem hogy mások megszólíthassanak, beszélgethessenek velem”

– mondja. „A rendtársaink közül többen Egerszalókon találkoztak először szerzetesekkel – veszi át a szót Krisztina nővér. – Gondoltuk, legyen a fiataloknak erre most is lehetőségük.”

Délután az Egri Érseki Fiúkórus adott koncertet a színpadon. Fülbemászó, dallamos énekeik között elhangzott Marco Frisina műve is. A kórus énekelt a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitómiséjének gyermekkarában, és hatalmas élmény volt számukra, amikor Frisina maga vezényelte őket. Jesus Christ, you are my life című művét a szalóki közösség is együtt énekelte velük.

Az este hat órai harangszóra elkezdődött az érseki szentmise, számos pap vonult be a hatalmas asszisztenciával.

Vízi János, az Egri Főegyházmegye ifjúsági referense köszöntötte Ternyák Csaba egri érseket, a 96 éves Kerényi Lajos atyát, Árvai Zoltán egerszalóki plébánost, Juhász Ferencet, a Miskolci Esperesi Kerület esperesét, pasztorális helynököt, továbbá az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet elöljáró atyáit és az egyházmegyében szolgáló atyákat, diakónusokat, kispapokat, valamint valamennyi szerzetesnővért és a kedves „szalókosokat”.

Mint mondta, különösen a Szűzanya oltalmába ajánlották ezt az idei találkozót. „Gábor angyal szavai határozzák meg a vezérfonalunkat.

Velünk van az Úr – kívánom, hogy ezt mindnyájan érezzétek meg a találkozón.”

„A világban lévő bajokat látva olykor még a hívő embert is megkísértheti a gondolat: tán csak nem magára hagyta Isten ezt a világot? – kezdte beszédét az egri érsek. – Ha az emberek tetteit nézzük, ez az érzés felülkerekedhet bennünk, hiszen olyan sok ostobaságot és gonoszságot vagyunk képesek elkövetni. Özönlik felénk a világból a probléma, a gond, ami másról árulkodik, mint a lelkigyakorlat mottója: »Velünk az Isten.«”

Valójában Isten soha nem hagyta el az embert – folytatta beszédét az érsek. –

El sem tudjuk képzelni, mennyire szerelmes Isten az emberbe, a legszebb teremtényébe. Maga is emberré lett, és meghalt értünk. Túl sokat invesztált már az emberbe, hogy magára hagyja. Emmánuel lett, tehát velünk az Isten, egy lett közülünk. Fel sem tudjuk fogni ezt a csodát.

A hívő ember alapélménye, hogy Isten velünk van, szeret bennünket, fontosak vagyunk neki, mégis sokan elhagyják őt. Sok keresztény úgy él – olykor talán mi is –, mintha Isten nem is létezne. De nekünk van kihez, hová visszatalálnunk, akkor is, ha eltévelyedtünk. Ismerjük a helyes utat. Tudjuk, az útelágazásnál merre kell mennünk, a rossz irányba tartó úton meddig kell visszamennünk, hogy egy jó gyónással a helyes úton járjunk.

Az emberiség története tele van hűtlenséggel, amikor az ember eltávolodott az Istentől. De a választott nép történetében és a keresztény közösségekben mindig van egy szent maradék, aki hűséges, aki egyedül neki akar szolgálni, mert Ő az életünk középpontja.

Az érsek azt is elmondta, hogy amikor a mottót választották, eszükbe jutottak a szövetségek, melyeket az Úr kötött a választott néppel, és az új szövetség, melyet Jézus Krisztusban kötött velünk.

Isten kiterjesztette ránk, amit Máriának és az ószövetségi nagyoknak megígért.”

Majd említette Jákobot, Mózest, Gedeont, Dávid királyt és Jeremiást, hogyan tett ígéretet nekik Isten, hogy velük lesz a feladatban, és megoltalmazza őket.

Nem Mária volt tehát az első, aki biztosítékot, ígéretet kapott, és elfogadta Isten hívását, de ő volt az új Éva, az első asszony, aki helyrehozta az első Éva rossz döntését. A második Éva új korszakot nyitott meg az istenkereső emberiség történetében, azt az új korszakot, amiről az olvasmányban hallottunk: minden megújul, Isten lesz minden mindenben. Mária igenjével az emberiség életében új hajnal virradt fel. Előtte próféták, királyok, közemberek kapták meg az ígéretet: Isten lesz velük a küldetésükben, hogy megtegyék, amire képtelenek lennének saját erejükből.

Hányszor bátortalanodunk el, hogy nincs erőnk, de ha Isten feladatot ad, megadja hozzá az erőt is – bátorított az érsek.

Mária az Úr élő temploma, a tabernákulum, amely magában hordozta Jézust, de mi is nagy dolgoknak lettünk a részesei, mi is Krisztus-hordozók vagyunk, mi vagyunk az ígéret gyermekei

– hangsúlyozta.

Megkapjuk a biztosítékot, hogy nem vagyunk egyedül. Az Úr általunk munkálkodik, ott van bennünk. A mi válaszunkon múlik, mennyire hatékony a bennünk való léte. Jézus arra hívta tanítványait, hogy vele legyenek, majd elküldte őket, hogy hirdessék az igét. Az Úr bennünk lakása akkor hatékony, ha vele vagyunk, vele maradunk, vele leszünk életünk minden napján. Nem kell egyedül szembenéznünk a megpróbáltatásokkal, mert Isten oltalmaz. Szent Pál így vall az erőforrásról: Ha Isten velünk, ki ellenünk? A zsoltáros is így ír: Istenemmel átugrom a várfalakat! Mindenre képes vagyok, nincs akadály, mely erősebb lenne, mint a hozzá ragaszkodásom, a hitem.

A szentmise végén Egerszalók önkormányzata nevében a polgármester is köszöntötte az érseket, aki végül arra buzdított, fedezzük fel, hogy velünk van az Úr, amikor egymásra tekintünk, hiszen ő benne van a másik mosolyában, szemében. Ekkor egymást testvérnek tekintjük, ami a béke feltétele. Figyelmeztetett, legalább a keresztény családokban ne bántsák egymást, legyünk képesek ezért áldozatot hozni. „Minden ilyen kis békesség, ami a családokban megvalósul, kihatással van az egész világra.”

A miskolci Mindszent karizmatikusok nemcsak a szentmisén végeztek zenei szolgálatot, hanem a szentségimádás alatt is, melyet a Szent Ferenc Kisnővérei vezettek. „A közbenjáró ima alatt a jelen levő papok, kispapok, szerzetesek, nővérek imádkoznak az azt kérőkért. Olyan emberek végzik ezt a közbenjáró imádságot, akiknek jó csatornáik vannak a Jóisten felé” – fogalmaz Balogh Ferenc, régi szalókos, a sajtószolgálat vezetője.

Mint mondja, a fiatalos, fesztiválos jelleg mellett hangsúlyos a program lelkigyakorlat része is. A fiatalok nagyon igénylik a körbeülős beszélgetéseket, amint kiszabadulnak a virtuális világból. Az előadások után ezért van elmélkedés, majd műhely és kiscsoportos beszélgetés. Minden napnak a szentmise a központja. „Két dologból lehet leszűrni, hogy jó volt Szalók, és működött: egyrészt amikor a fakultatív szentégimádásokon tömve van a templom, másrészt a pénteki bűnbánati napon, amikor rengetegen gyónnak.”

Balogh Ferenc ismerteti a további napok programjait is. Többek között péntek reggel elzarándokolnak a tóhoz, ahol Lóczi Tamás tanítását hallgatják meg. Szombaton a Csiszér Band lép fel, és lesz fáklyás körmenet. „A táncház nemcsak azért fontos, hogy szórakoztassuk a fiatalokat, hanem hogy kulturális értékeket közvetítsünk feléjük.”

Rengeteg értékes előadást hallhatnak még a lelkigyakorlat résztvevői, melyek előadói: Lóczi Tamás, az egri szeminárium spirituálisa, Kovács Zoltán, az esztergomi szeminárium volt rektora és Füleczki István, az egri szeminárium prefektusa. Meghívták műhelyvezetőnek Ailer Gellértet, az egri Kisboldogasszony-templom plébániai kormányzóját és Nagy Krisztinát, aki az egyetemista fiatalok nevében köszöntötte a Szentatyát a Papp László Sportarénában. A záró szentmise egybeesik a helyi búcsúval, Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök mutatja majd be.

Szerző: Vámossy Erzsébet

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír