A tiltakozáson részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Holló László, a Római Katolikus Státus Alapítvány elnöke, valamint a testvéregyházak vezetői, közöttük Kató Béla erdélyi református püspök is. Jakubinyi György beszédét követően Kapás Barna olvasta fel a szülők kiáltványát, amelyben kijelentették: azt várják az oktatási minisztertől, hogy kormányhatározat vagy miniszteri rendelet által biztosítsa az iskola működését. A szülők kinyilvánították: megelégelték a hazugságot, azt, hogy állami intézmények vezetik félre őket, vagy mulasztják el a tájékoztatásukat a gyermekeik iskolájáról hozott döntéseikről. A szülők szerint a gyerekeik jövője a miniszter kezében van.
Az iskola diákjai nevében Nagy Henrietta szólt: „Az elmúlt évben mi nem azon aggódtunk, hogy nincs meg a házi feladat, hanem azon, hogy nincs meg az iskola – fogalmazott. Felidézte: az elmúlt években sokszor elhangzott a felhívás, hogy „ne féljetek!”, és hozzátette azt is, hogy félnek, de ennek ellenére sem fognak meghátrálni. „Iskolába akarunk járni! A mi iskolánkba!” – hangoztatta Nagy Henrietta.
Holló László, az erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatója köszönetet mondott a testvéregyházaknak és Kató Béla püspöknek a szolidaritásért. Mint fogalmazott: a református püspök jól tudja, mit jelent harcolni az iskoláért.
A több ezres tömeg a magyar és a székely himnusz eléneklésével és szűnni nem akaró tapssal fejezte ki, hogy egyetért az elhangzottakkal. Sokan gyertyát gyújtottak és egyházi énekeket énekeltek, aztán csendesen távoztak a marosvásárhelyi prefektusi hivatal előtti térről.
* * *
Jakubinyi György érsek beszédét teljes terjedelmében közöljük.
Krisztusban Kedves Testvéreim!
Amint ezt már korábban is kifejeztük, Anyaszentegyházunk az igazságot rendszerint nem az utcákon és tereken, hanem a templomaiban és – ha szükséges – a törvényszéken keresi. Jelen helyzetben az erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány egy újabb figyelemfelhívó kezdeményezés keretében ismét az utcán kényszerül az igazságot keresni, mellette kiállni.
A nevelés feladata és joga különösképpen megilleti az Egyházat, mert isteni küldetése van arra, hogy az embereket a keresztény élet teljességének elérésére segítse – fogalmaz Egyházi Törvénykönyvünk (CIC 794. kán. 1 §).
E jog és feladat teljesítése terén különösen nagy jelentősége van az iskolának. Ezért is megyéspüspökként, egyházi törvényeink értelmében az egyházi iskola alapítása kiemelt fontosságú kötelezettségünk.
Ennek megfelelően kértük 2014 januárjában, hogy országunk törvényes előírásainak megfelelően alakuljon újra Marosvásárhely nagy múltú római katolikus főgimnáziuma. Örömmel írtuk alá 2015-ben a tanügy-minisztériummal azt a protokollt, amelyben megfogalmazódik, hogy Románia értéknek tartja a vallási meggyőződés mellett az egyházi iskolák újraindulását, tudva azt, hogy a vallásos nevelés segíti állampolgárai spirituális, morális és kulturális fejlődését.
Örömünket fokozta, hogy 2015 szeptemberében elkezdhette működését az önálló Római Katolikus Teológiai Líceum, s nagy lelki megnyugvással láttuk, hogy a szülők felekezetre való tekintet nélkül nagy számban szívesen bízták gyerekeik nevelését erre az iskolára.
Fájdalommal kellett ugyanakkor látnunk, hogy 2016 őszén megkérdőjelezték ennek az iskolának a létét. Újra csak Egyházi Törvénykönyvünket idézve (CIC 797. kán.): a szülőknek az iskolák megválasztásában igazi szabadságuk kell hogy legyen, ezért a Krisztus-hívőknek legyen gondja arra, hogy a világi társadalom a szülőknek ezt a szabadságát elismerje, és az osztó igazságosság tiszteletben tartásával támogatással is biztosítsa.
Ezért is állunk értetlenül néhány nappal a tanévkezdés előtt itt, ezen a téren. Hiszen Románia alkotmánya ugyanúgy garantálja a szabad iskolaválasztási jogot, ahogyan ezt Egyházi Törvénykönyvünk is megfogalmazza. Románia kormánya értéknek tekinti az egyházi iskolák újraindulását, mégis két éve újraindult iskolánk működésében akadályozva van.
Mi csak azt kérjük, amit 2014 elején is megfogalmaztunk: a törvényes keretek betartásával működhessen egyházi iskolánk. Az az iskola, amelyet szabadon választottak, választanak a szülők, amely iskolában biztosítva látják gyerekeik megfelelő nevelését.
Bízunk benne, hogy Románia kormánya, amely Egyházi Törvénykönyvünket a Katolikus Egyház statútumaként fogadta el, amely az egyházi iskolákat értéknek tekinti, amely elfogadja a megyéspüspök jogát egyházi iskolák létrehozásának kezdeményezésére, amely elfogadja a szülők jogát a szabad iskolaválasztásra, nem fog elmenni annak a közösségi akaratnak folyamatos és most is történő kinyilvánítása mellett, hogy ennek az iskolának működnie kell.
A marosvásárhelyi katolikus egyházi oktatást felszámoló diktatúra negyven évig törvényen kívül helyezte ezt az iskolát. A rendszerváltás után eltelt huszonnyolc év. Huszonnyolc év, amely során a jogállamiság újraépült, a lebontott, félresöpört értékek újra előkerülhettek. Értéket teremteni egy jogállamban kötelesség és felelősség. Ez az iskola érték mindannyiunknak. Ezt az értéket védenünk kell.
Védenünk kell az iskolát, s mindenkit, aki az iskoláért küzd. Védenünk kell híveink jogait, hogy szabadon választhassák ezt az iskolát; az iskolába járó gyerekeket, akiknek nevelését szüleik ránk, az egyházi iskolára bízták; az iskola igazgatóját, akit immár tíz hónapja tiltanak el feladata végzésétől, és az iskolában tanító tanárokat, akik egyházi engedélyünk elnyerésével itt teljesítik hivatásukat.
Boldog emlékű püspökünket, Márton Áront idézve: „Ez nem politika. Itt az életünkről van szó! S az emberi élethez Istentől nyertünk jogot. Az önmagunk becsülete és a jövő nemzedékek sorsáért reánk háruló felelősség követeli, hogy jogaink védelmében tiltakozzunk.”
Forrás: MTI, Gyulafehérvári Főegyházmegye
Fotó: Boda L. Gergely/MTI
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria