A jászvásári egyházmegye esperesi tanácsa és a püspöki tanács döntése alapján Petru Gherghel püspök engedélyezte, hogy 2019 januárjától minden hónap utolsó vasárnapján 13 órától magyar nyelvű római katolikus szentmisét mutassanak be a bákói Szent Miklós-templomban. A miséket Măriuț Felix forrófalvai, valamint Varga Andrei bogdánfalvai (Valea Seacă) plébános fogja celebrálni.
Adrian Blăjuţă atyát, a iaşi-i egyházmegye sajtómegbízottját a hír hátteréről a RomKat.ro munkatársai kérdezték.
„Tudomásom szerint a püspökségre érkezett egy kérés, amelyben több személy és több egyesület Bákóból és környékéről kéri a havi egyszeri magyar liturgiát. Kifejezetten arra is kitért a kérés, hogy a bákói Szent Miklós-templomban legyen ez a szentmise. A kérésben az szerepelt, hogy a magyar nyelvű római katolikus hívek, csángók Isten szavát magyarul hallgathassák, valamint gyónhassanak az anyanyelvükön. Ez a kérés elsősorban az idősebb emberek miatt született meg, de az ott tanuló diákok és a zarándokok miatt is, hiszen sokan utaznak át Bákón, sok az odalátogató.
Petru Gherghel püspökhöz a kérés 2018 év végén érkezett meg. A püspök atya a főesperesekkel konzultálva eldöntötte, hogy a kérésre pozitív választ ad. Az a határozat született, hogy minden hónap utolsó vasárnapján mutassanak be magyar nyelven szentmisét. A döntés a 2019-es év elején, január első napjaiban született meg. A püspök megbízott két papot, akik ismerik a nyelvet, ismerik a hagyományt, tanultak is magyar nyelven Budapesten. Felix Măriuţról van szó, aki a közelben, Forrófalván plébános, és Andrei Vargáról, aki Bogdánfalván plébános. Mindketten Budapesten tanultak, tapasztalatot szereztek magyar nyelvi környezetben, Magyarországon.
A püspök atya arra is biztat, hogy ezeken a szentmiséken énekeljék a hagyományos énekeket, azokat a régi dallamokat, amelyeket a hívek születési helyén szoktak énekelni, tehát a szentmise állandó részei mellett – Kyrie, Gloria, Sanctus, Agnus Dei – szólaljon meg a hagyományos dallamvilág.
A püspöki határozat úgy szól, hogy e szentmiséket »ad experimentum«, azaz kísérleti jelleggel vezetik be, lássuk, hogyan alakul a helyzet az idő során. Az a kívánság, hogy ez egy szép, ünnepélyes szentmise legyen, s reméljük, hogy lesz folytatása is, minél többeket megszólít, olyanokat, akik magyar nyelvű szentmisén kívánnak részt venni.
Korábban volt Iaşi-ban (Jászvásáron) is ilyen kérés, tartottak is magyar nyelvű szentmiséket, később azonban abbamaradt, »elfogytak« a hívek. Bákó fontos központ, nem csak katolikus szempontból. Egyetemi központ, vannak olyan hívek, fiatalok, egyetemisták, akik magyar szentmisén szeretnék a hitüket gyakorolni. Arról is szó esett, hogy éppen ezen adottságok miatt – mert egyetemi központ – egy nemzetközi, idegen nyelvű szentmisét is bevezessenek, ahogy ez már több nagyvárosunkban szokás; van ilyen Bukarestben, Iaşi-ban, Kolozsváron is az idegen nyelvű diákok számára. Bákóban angol nyelvű szentmise bevezetésére gondoltak.”
Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Pusztinai Szent István Egyesület vezetője, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vallási ügyekért felelős tagja nyilatkozata szerint az 1884-ben alapított jászvásári püspökség történetében először fordul elő, hogy az egyházmegye területén rendszeresen tartanak magyar nyelvű miséket, amit az egyházmegye vezetése rendelt el. „A moldvai magyarság nemzeti identitásának megőrzése és hagyományainak megélése érdekében (…) már csaknem harminc éve igyekszem elérni kérelmek, beadványok, zarándoklatok és elsősorban szervezett imádságok sorozatával, hogy mi, moldvai csángó magyarok a szülőföldünkön rendszeresen részesülhessünk anyanyelvükön az illetékes egyházmegye által vallási szolgáltatásokban. Az utolsó, Boros Rezső csíkszeredai tanár, valamint több civil szervezet által jegyzett kérelemre pozitív válasz érkezett, és a jászvásári püspök elrendelte a havi egy alkalommal történő magyar nyelvű misét a moldvai csángó-magyar települések közelében található városban, Bákóban. Ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy a moldvai csángó magyarok a magyar misén való rendszeres részvétellel is kifejezzék ragaszkodásukat anyanyelvükhöz, hagyományaikhoz, őseik örökségéhez és magyarságukhoz.”
Forrás és fotó: RomKat.ro
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria