Történelmi jelentőségű iszlám konferenciát tartottak az Al-Azhar egyetemen

Kitekintő – 2014. december 12., péntek | 9:54

Százhúsz országból hétszázan vettek részt a szunnita iszlám legfőbb oktatási központjában tartott konferencián, amelynek zárónyilatkozata az emberiség elleni bűntettnek minősítette az iszlám szélsőségességet. A vallás nevében elkövetett erőszakot még nem ítélték el ilyen magas rangú muszlim fórumon.

Nagy történelmi horderővel bír a kairói Al-Azhar egyetemen által az iszlám terrorizmus és szélsőségesség kérdéskörében rendezett konferencia – állapította meg Antonios Aziz Mina kopt katolikus püspök. Vajon a Nyugat felfigyelt rá? – tette fel kétkedő kérdését. Százhúsz országból hétszázan gyűltek össze december elején a szunnita iszlám legfontosabb oktatási központjában: még soha nem mondtak ítéletet az iszlám szélsőséges megnyilvánulásáról ilyen magas rangú fórumon.

„Aki keresztényeket és más vallások híveit hibás buzgóságból üldöz, megtámad, az iszlám tanítása ellen vét” – fogalmazta meg az Al-Azhar konferencia zárónyilatkozata. Ebben több helyen is megemlítik a keresztények szenvedéseit a Közel-Keleten, amely a dzsihádista csoportok számlájára írható. A nyilatkozat harmadik pontja arról emlékezik meg, hogy a Közel-Keleten évszázadokon keresztül békés együttélés jellemezte a keresztények–muszlimok viszonyát. A dokumentum kimondja, minden erőszaktett, mely azt célozza, hogy a keresztények hagyják el az iszlám csoportok által ellenőrzött területeket, „bűnténynek minősül”.

A nyilatkozat megfogalmazása egyértelmű: az Iszlám Államnak és az „al Nusra” iszlamista csoportnak nincs köze a valódi iszlámhoz. A védtelenek terrorizálása, az ártatlanok meggyilkolása, a szent helyek elpusztítása az emberiség elleni bűntett, amit az iszlám elítél.

Giuseppe Scattolin, az iszlám misztika szakértője vendégként vett részt a konferencián. A Vatikáni Rádió német szerkesztősége tapasztalatairól kérdezte.

Scattolin elmondta, az Al-Azhar el akar határolódni a szélsőséges iszlámtól, hangsúlyosan mérsékelt álláspontot képvisel. A konferencia ezért olyan alapvető fogalmak értelmezését állította a középpontba, melyekkel a terroristák élnek. Kiemelték a dzsihád, az Iszlám Állam értelmezésének fontosságát, rámutatva, hogy sok muszlim a Korán verseit hallva azok szó szerinti megvalósítását érzi feladatának.

Mina kopt püspök azt hangsúlyozta, első ízben tárgyalta befolyással bíró iszlám szervezet a terroristák, szélsőségesek elméleteit, melyekkel igazolják az általuk gyakorolt erőszakot. Az eddigi óvatos megnyilatkozásokhoz képest most az egész ideológiát elítélték, ez „fontos lépés, melytől konkrét eredmények várhatók” – fogalmazott a püspök.

Al-Tayyeb, az Al-Azhar főimámja az iszlám mértékletesség és tolerancia mellett tett hitvallást. II. Tavadrosz kopt pápa is a békés együttélés törekvéseit állította a középpontba. Ezzel szemben Scattolin visszafogottabb: Értékelni kell, hogy a világ legnagyobb iszlám személyiségei vettek részt a konferencián, képviseltek minden földrészt. Hivatalos felszólalásaik elítélték a szélsőségességet, erősítették a mérsékelt irányt, mely a keresztény és muszlimok békés együttélését támogatja. Így bizonyosan várható pozitív hatás. Ugyanakkor Scattolin rámutat arra, hogy az iszlám részéről akkor várható továbblépés, ha a jövőben rákérdeznek, honnan erednek az erőszakos megnyilvánulások, és miért van ilyen sikerük.

Ez az alapvető kérdés – mondta Scattolin: ha van erőszak, miből ered? Vajon ez az iszlám alapjaiból következik vagy történelmi körülmények eredményezték, melyekbe belekerült az iszlám, s így vissza is utasíthatja, mint azt a kereszténység is tette. Így azonban elkerülhetetlen, hogy az iszlám önkritikát gyakoroljon, ahogy II. János Pál pápa is bocsánatot kért a keresztények által elkövetett erőszakos megnyilvánulásokért. Ha erőszakra került sor, senki nem marad bűntelen, s az egyetlen járható út, ezt beismerni és elítélni az erőszakot.

Giuseppe Scattolin dolgozott Libanonban, Szudánban, Egyiptomban. A Pápai Gergely Egyetem és az Iszlámtudományok Pápai Intézetének tanára.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió, Avvenire.it

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria