Új templomot szentelnek Pátyon

A 20. század második felében Pátyon csupán egy kis létszámú katolikus diaszpóra élt, melynek létszáma az 1990-es években, a fővárosból kiköltöző katolikus családoknak köszönhetően gyarapodott. Kertész Imre korábbi pátyi plébános vetette fel a templomépítés gondolatát és kezdett hozzá a közösségi élet megszervezéséhez. Akkoriban a korábbi falusi moziból átalakított épületet használták templomként.

Zsolnay Béla apátplébános 2000. június 17-én helyezte el az új templom alapkövét azon a telken, melyet Takács Nándor akkori székesfehérvári megyéspüspök erkölcsi és anyagi támogatásának köszönhetően tudott megvásárolni az egyházközség a helyi önkormányzattól. Zsolnay Béla szintén 2000-ben alapította meg a Pátyi Római Katolikus Templomért Alapítványt, melynek fő célja a templomépítés anyagi bázisának előteremtése volt. Tervpályázatot követően Gutowski Robert Pátyon élő lengyel származású építész terve kapott támogatást a megvalósításra. 2007-től az idős apátplébános munkáját Harkai Gábor budajenői plébános segítette 2008-ig, Zsolnay Béla haláláig. Ezt követően Harkai Gábor irányította az építkezést, egészen a befejezésig.

A templom, amely fizikai értelemben 2006-ban kezdett épülni, kerített templomként áll az 1980-as években épült elővárosi környezetben. A templomteret és az oltárt a telek legmagasabb, egyben leghangsúlyosabb pontjára helyezték, az áldozatot bemutató pap keleti irányba tekint. A befoglaló ellipszisben egy másik, szögtöréssel elhelyezett ellipszis alakú kertet építettek. Hasonlóan a középkori templomok tengelytöréséhez, a két ellipszis tengelytörése Krisztus testét jelképezi a kereszten. Az ölelő formát idéző oldalszárnyak védelmezően veszik körbe a kertet, az északi oldalon harangtorony emelkedik.

Az egyházközség szándéka szerint a modern liturgikus igényekhez, az Egyház feladatának újszerű ellátásához mai építészeti és műszaki eszközökkel közelítettek – szem előtt tartva, hogy a belső terek és a kert otthonos, világos és családias legyen, nemes és tartós anyagokkal építve, hiszen a háznak a szakrális funkciókon kívül nyitott közösségi térré kellett válnia.

A templom alapvetően négy funkcionális egységből áll: templomtér és közösségi terek, plébánia paplakkal és irodával, torony és kert. Az épület összetett funkcióját a praktikum és költséghatékonyság indokolta úgy használati, mint üzemeltetési szempontból.

A templom ajtaja a profán világ és a szakrális tér találkozási helye. Ez a gondolat határozta meg Ozsvári Csaba ötvösművész szándékát a cizellált bronzlemezekből készült bronzkapu megalkotásában. A tizennégy kazetta közül a művész korai halála miatt csupán az ószövetségi jeleneteket ábrázoló hat kazetta készülhetett el, melyeket a művészre emlékezve a templomtérben helyeztek el, és a szentelésre való lelki felkészülés jegyében lepleznek le a későbbiekben. (Életművére és erényes módon élt keresztény életére tekintettel a Schönstatt családmozgalom kezdeményezte Ozsvári Csaba boldoggá avatását, melynek előkészületei egyelőre Magyarországon folynak.)

A harangtoronyban öt harang lakik, melyeket Szent Imre (350 kilogramm), Szent István (162 kilogramm), a második világháborúból való megmenekülés (130 kilogramm), Szent Erzsébet (55 kilogramm) és Szent Gellért (36 kilogramm) tiszteletére öntöttek. A délidőben megszólaló legnagyobb harangot, valamint a másik, 130 kilogrammos harangot Szlezák László budapesti műhelyében öntötték 1936-ban és 1947-ben, míg a többi harang Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő műhelyében készült 2008-ban.

Az építkezés 2006-tól 2019-ig zajlott, megszakítás nélkül. A templom egyházmegyei és állami forrásokból, pályázatokon elnyert támogatásokból, a hívek adományaiból és munkájával, valamint önkormányzati és alapítványi forrásokból épült. A közösség 2013-ban vehette birtokba az épületet.

A pátyi új katolikus templomot Spányi Antal megyéspüspök április 28-án, az isteni irgalmasság vasárnapján délelőtt 10 órakor szenteli fel Szent II. János Pál tiszteletére.

A közösség- és templomépítés folyamatát végigkísérték II. János Pál pápaságának utolsó évei, 2005-ben bekövetkezett halála, 2011-es boldoggá avatása, végül 2014. április 27-én, az isteni irgalmasság vasárnapján történt szentté avatása. A közösség a boldoggá avatást követően kérelmezte, hogy az ifjúság pápája legyen az épülő templom védőszentje. Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2013. április 25-én kelt levelében hagyta jóvá a közösség kérését, amelyet Spányi Antal megyéspüspök is támogatott.

Az egy márványtömbből készült oltárban elhelyezik Szent II. János Pál ereklyéjét, melyet Stanisław Dziwisz bíboros, a pápa egykori személyi titkára, nyugalmazott krakkói érsek ajándékozott az egyházközségnek. Az épületben a szertartásokon kívül helyet kapnak a Regnum Marianum közösségei, a helyi cserkészek, valamint a plébániai közösségek és hittancsoportok találkozói.

Orgonája még nincs a templomnak, de a hívek eddigi és jövőbeni adományainak és a helyi önkormányzat támogatásának köszönhetően 2020. június 30-ig elkészülhet a koncertek megrendezésére is alkalmas hagyományos építésű, 9+½+1 regiszteres, váltócsúszkás, csúszkaládás hangszer Takács Péter pannonhalmi orgonaépítő mester munkája nyomán.

A szentelésre a pátyi katolikus közösség nagykilenceddel készül, melynek során kilenc héten át hetente egy-egy témára épülő elmélkedés keretében imádkoznak a közösségért és a szentelendő templomért. A nagykilenced mellett hétről hétre közös lelki programokkal is készülnek, például lelkigyakorlattal, szentségimádásokkal, zarándoklattal és előadásokkal, március 16-án pedig Ozsvári Csaba ötvösművészről, a templom tervezett bronzkapujának alkotójáról tartanak előadást. Az egyházközség honlapján meghirdetett programokra minden érdeklődőt szeretettel vár a pátyi egyházközség a Munkás téren álló új templomban.

Forrás és fotó: pátyi római katolikus plébánia

Magyar Kurír