Szent Hedvig sírját ünnepélyes keretek között nyitják majd fel és emelik ki a templom részére engedélyezett ereklyét. Negyela Zoltán plébános hamarosan Lengyelországba utazik, hogy az érsekkel a részletekről tárgyaljanak.
A hosszú távú célom, hogy négy lengyel ereklyénk legyen, amelyeknek van magyar vonatkozásuk is, de már folyik a tárgyalás Horvátországgal is, ahonnan egy Szent Eufémia-ereklyét szeretnénk. Úgy néz ki, hogy az is összejön. Ahogy ezt megkapjuk, indítjuk is az igényt a következőre Lengyelországból – mondta Negyela Zoltán plébános, aki még gyerekként, a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban ismerkedett meg az ereklyetisztelettel.
Gyerekkoromban összeismerkedtem egy atyával, aki irányt mutatott a Szentírásból, mondván, hogy Jézus, aki jó atya, kincseiből régit és újat tud előmutatni, így fontos, hogy néha mi is visszatérjünk az alapokhoz – mondta korábban a plébános, hozzátéve, hogy ha mi nem őrizzük meg, akkor elvesznek ezek a kincsek. – Ezek akkora kincsek voltak az Egyház első századától kezdve egészen a II. Vatikáni Zsinatig, ami a sejt szintjén határozta meg az Egyházat. Jelenleg sajnos odáig jutottunk, hogy minden egyéb fontosabb, nemcsak az Egyházban, hanem a közéletben is, így háttérbe szorul az ereklyetisztelet és a vallásosság számos más eleme – hangsúlyozta Negyela Zoltán.
A ruzsai Urunk Színeváltozása-templomban 2018 októberében helyezték el Szent II. János Pál pápa vérereklyéjét. Ezt követően 2019 március végén a ruzsai plébánia és a község vezetése Krakkóba zarándokolt, ahonnan Szent Fausztina nővér csontereklyéjével tért haza, amelyet 2019 augusztus közepén helyeztek el a templomban. – Amikor kint voltunk Krakkóban, hogy átvegyük a Szent Fausztina-ereklyét, a waweli székesegyház akkori plébánosa megmutatta Szent Hedvig sírját, és megemlítette, hogy legutóbb a Győri Egyházmegye kapott ilyen ereklyét, méghozzá amikor kicserélték Szent László ereklyéjével. Ha jól tudom, az országban három darab van, és ide kerülne a negyedik – fejtette ki a plébános.
A több mint két éve húzódó folyamat következő lépésére február elején kerül sor. – Ennek van egy folyamata – magyarázta Negyela Zoltán. – Írtunk a krakkói érseknek, a waweli plébánosnak (Zdzisław Sochacki, a krakkói vár, a Wawel katedrálisának kanonok plébánosa – a szerk.). Amikor megvan az engedély, mint helyi plébánosnak az ő kötelessége, hogy felnyittassa Szent Hedvig sírját, és kiemeljenek onnan egy darabot. Ez így lesz most is, február elején azért utazom Lengyelországba, hogy az érsekkel egyeztessük, hogy mikor lesz az ünnepélyes felnyitás, illetve hogy mikor szeretnénk átvenni az ereklyét. Mi ezt augusztus vége felé tervezzük – árult el részleteket a hosszadalmas folyamatról a ruzsai plébános, aki szeretné, hogy a faluban egyfajta vallási megújulás induljon el. Úgy véli, fontos éreztetni a hívekkel azt, hogy a régi kincsekből valami újat tudunk elővenni. – Szeretném, ha Csongrád-Csanád, esetleg Békés megyében kialakulna az összefogás, amelyben jegyeznénk ezeket az ereklyéket, illetve esetleg útvonalat alakítanánk ki közöttük „Ereklyék nyomában” elnevezéssel – osztotta meg hosszabb távú elképzeléseit Negyela Zoltán plébános.
Forrás: Szeged-Csanádi Egyházmegye/Délmagyar.hu
Fotó: Kuklis István
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria