Újra látogatható a bakonybéli kolostor, megnyílt az ezeréves történetét bemutató kiállítás

A magyar kormány döntése nyomán „A bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor felújítása és turisztikai elemekkel történő bővítése” elnevezésű projekt a 1813/2016. (XII. 20.) kormányhatározatban foglaltak szerint 1,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.

A millenniumi projekt fő célkitűzése a bencés szellemiséghez igazodó, ugyanakkor a kor turisztikai igényeinek megfelelő, minőségi, egyedi, élményalapú vallási és zarándokturisztikai attrakció kialakítása a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor szakrális tereinek, turisztikai és szolgáltató épületeinek megújítása által. Megújításról és bővítésről van szó, hiszen a monostor korábban is fogadott látogatókat, ám annak keretei az utóbbi években már szűkössé váltak, így nem tudták kellő hatékonysággal biztosítani a vallási és turisztikai szolgáltatásokat.

A bencés közösség a fejlesztést több szakaszban valósítja meg: az első ütem a beruházás legjelentősebb része, amely elsősorban a turisztikai célú ingatlanokra fókuszált; a második ütemben a fenntarthatóság jegyében energiafészer létesül, amely napelemes rendszer és karsztvizes hőszivattyú segítségével járul majd hozzá az épületek energiaellátásához; a harmadik ütemben pedig az egyházközség közösségi háza készülhet el, a tervek szerint 2019 őszére.

A fejlesztés most záruló első üteme keretében felújították a Szent Mauríciusz és vértanútársai-templomot, amelynek újraszentelési ünnepségét 2018. október 20-án tartották; új burkolatot kapott a zarándokudvar; kibővült az ajándékbolt, így az ide látogató tágasabb, kényelmesebb térben ismerkedhet a monostor és a környék termékeivel; az ajándékbolt mellett kávézót és kóstolóteret alakítottak ki; a belső turistaudvaron gyógynövényágyások kaptak helyet, amelyek mellett kis ismertető táblák segítik a növények azonosítását; a turistaudvaron egy labirintus is helyet kapott, amelyet bejárva lelki utazásra indulhat az arra vállalkozó; a korábban szűkös térben működő műtárgymásoló és könyvkötő műhelyek a fogadóépület bővítésével létrejött új épületszárnyban kaptak helyet, ahol ezentúl látványműhelyként várják a látogatókat; a fogadóépület tetőterében kialakított gyógynövényszárító padlás is látogatható lett, itt a monostor biokertészetében termő gyógyító hatású füvek felhasználásáról kapható információ. Az arborétum új tájékoztató térképpel gazdagodott; a fent említett látnivalók önálló bejárásának segítésére egy mobileszközre letölthető visual guide alkalmazás fejlesztése is megvalósult; az egykori magtárépület újjáépítésével és kibővítésével kiállítótér és vetítőhelyiség létesült, ahol a most megnyíló tárlaton a bakonybéli bencés monostor és környezete múltjáról és jelenéről kaphatnak átfogó képet a látogatók.

A látogató a turistaudvar felől léphet be a kiállítás épületébe. A belépés teréből balra nyílik a régi magtárépületben kialakított tárlat, jobbra pedig a filmvetítő helyiség található egy önkiszolgáló ruhatárként is funkcionáló szekrénysorral leválasztva.

A kiállítás a település bencések előtti életének emlékeitől kezdve, a közösség alapításához kötődő szentek ismertetésén át jut el a barokk idők gazdagságának, majd a reformkor kiemelkedő egyéniségeinek bemutatásához. A tárlat a monostor életének cezúráiról és szomorú időszakairól is megemlékezik. Főként a monostorhoz és szűkebb környezetéhez köthető műalkotásokon, régészeti leleteken, művelődés- és kultúrtörténeti emlékeken (levéltári anyagok, fotók, könyvek, folyóiratok stb.) alapul, de a kor igényeinek megfelelően a tárgyi emlékek mellett szerepet kapnak az interaktív és multimédiás eszközök is. A látogatók animációs filmek segítségével ismerhetik meg a monostorhoz kötődő kiemelkedő személyiségek élettörténetét, érintőképernyős alkalmazás segítségével szerezhetnek ismereteket az oklevélkészítésről, illetve a monostor egykori gazdaságáról tájékozódhatnak egy makett és a hozzá társított kijelző segítségével. Azon látogatók számára, akiknek gondot jelent a lépcsőn közlekedés, a kiállítás emeleti szintjének bejárása virtuális formában biztosított a földszinten elhelyezett érintőképernyő segítségével.

Forrás és fotó: Szent Mauríciusz-monostor

Magyar Kurír