Válaszunkat tetteinkkel adjuk meg – Egyházmegyei kitüntetések a pécsi székesegyház búcsúünnepén

A pécsi székesegyház védőszentjeinek – Szent Péter, az apostolfejedelem és Szent Pál, a népek apostola – közös ünnepén Felföldi László pécsi megyéspüspök homíliájában arra hívta fel hívek figyelmét, hogy a felolvasott evangéliumi részlet központi mondanivalója napjaink számára az egyéni, személyes hit és a közösség hitének összekapcsolódása.

Az egyéni hit csak kapcsolatban, közösségben élhető meg – hangsúlyozta a főpásztor. – Hogyan segíthetjük egymás hitét, személyes istenkapcsolatát? A szolgálatban. Úgy szolgáljuk Istent, hogy egymásnak szolgálunk. Akik ebbe teljes szívvel bele tudnak állni, azoknak a tanúságtétele másokat is magával ragad.

Vissza kell találnunk falun is, városban is az egymástól való elszigeteltségünkből a közösségbe. Azok a közösségek, amelyeknek Szent Pál írta leveleit, nem liturgikus vagy katekézisközösségek voltak, hanem emberi kapcsolatokra épülő közösségek. Az közösségbe való visszatalálásban adtak példát azok, akiket plébánosaik az egyházmegyei kitüntetésre felterjesztettek – mondta Felföldi László püspök.

Az egyházmegyei elismerésben részesülő híveket méltatva leszögezte: méltóak a köszönetre mindazok, akik önzetlenül, kitartóan segítik, szolgálják egy egész életen át egyházközségük közösségét; azok, akik elmondhatják Szent Pállal, hogy a jó harcot megharcolták, a hitet megtartották (vö 2Tim 4,7). Jó dolgokat vittek véghez, de harc volt. A hit megtartása érdekében le kellett győzni a csalódásokat, kudarcokat, gyakran a világból érkező elutasítást is. Szolgálatuk tanúságtétel – emelte ki a főpásztor.

Jézus az elhangzott evangéliumi szakaszban megkérdezi tanítványaitól, hogy kinek tartják őt az emberek. Az apostolok válaszában sokminden elhangzik, Jézust azonban nem ez érdekli, hanem tanítványainak személyes tanúságtétele: „Hát ti mit mondtok, ki vagyok?” (Mt 16,15). A saját válaszunkat tetteinkkel adjuk meg, azzal ahogyan szolgálunk. Harcunk titka a belső szabadság Jézus követésében. A hit és a szeretet feszültsége, elutasításának lehetőség mindig megvolt, és meglesz ebben a világban. A szabad akarat a rossznak és a szenvedésnek okozója.

A nagy csoda abban áll, hogy mindennek ellenére harcolják a jó harcot, megőrzik a hitet, és szolgálják a közösséget

– mondta homíliája végén Felföldi László.

Az egyházmegyei kitüntetések, az érmek és az oklevelek átadása hagyományosan Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepéhez kapcsolódik a Pécsi Egyházmegyében. A díjat minden évben plébánosi felterjesztésre a Pécsi Egyházmegye megyéspüspöke hagyja jóvá és adja át hét – idén nyolc – plébániai munkatárs szolgálatának elismerésére, akik hosszú időn keresztül egyházközségük közösségének megelégedésére végezték munkájukat.

*

2023-ban az egyházközségért végzett szolgálata elismeréseként egyházmegyei kitüntetésben részesült:

Czimber Margit – dombóvári plébánia (plébános: Hegedüs János)

Élete, tősgyökeres döbrököziként, összenőtt falujával. 1978 decembere óta dolgozik egyházközségében sekrestyés-harangozóként. Évtizedek óta hűségesen, lelkiismeretesen szolgálja a település közösségét és az ott szolgálatot teljesítő lelkipásztorokat. Elkötelezett egyházi tevékenysége több területre is kiterjed, legyen szó katolikus családok látogatásáról, zarándoklatok szervezéséről vagy szakrális terek rendben tartásáról, önzetlen segítségnyújtására, kedves szavaira mindig számíthat a közösség.

Debreceni István – pécsi Szent Ferenc-plébánia (plébános: Simon-Wagner István)

Évtizedek óta aktív tagja egyházközségének. Szolgálatát Pavlekovics Ferenc atya mellett a kertvárosi Szent Erzsébet-plébánián kezdte, később a Szent Ferenc-plébánia közösségének életébe kapcsolódott be, ahol jelenleg is elkötelezetten végzi sekrestyési és áldoztatói feladatait. A beteglátogatások mellett szolgálatkészen vezeti a rábízott liturgikus alkalmakat. Áldozatkész tevékenységében szívvel-lélekkel jelen van, megbízható tagja a közösségének.

Farkasné Spiegl Anikó – bólyi plébánia (plébános: Kutas Attila)

Nyolc éve elkötelezetten és kitűnő szakmai hozzáértéssel végzi a bólyi plébánia gazdasági tevékenységéhez tartozó feladatokat. Szabadidejét feláldozva, kitartó szeretettel és türelemmel szolgálja egyházközségét. Munkájával a helyi református gyülekezet gazdasági vezetését is ellátja, így kiemelkedő szerepet tölt be a plébánia ökumenikus kapcsolatainak ápolásában. Személyében egy megbízható, áldozatkész szolgálattevőt ismerhet meg a közösség. (Díját akadályoztatása miatt Iváncsits Tamás vette át.)

Horváth Istvánné Vörös Anna – dombóvári plébánia (plébános: Hegedüs János)

Több évtizede odaadóan és nagy gondossággal látja el a dombóvári Jézus Szíve-templom sekrestyési feladatait. Gyermekkora óta az egyházközség tevékeny közösségének része; szülei is a plébánián szolgáltak. Liturgikus feladatai mellett számos egyéb munkát is végez: temetéseken kegyeleti harangozással segíti a szertartást; az egyházi hozzájárulás beszedésével támogatja a plébániai hivatal munkáját; kiemelt liturgikus események, zarándoklatok aktív résztvevője és gyakran szervezője is. Dombóvár városának ismert és elismert alakja.

Makai Zsuzsanna – mohácsi plébánia (plébános: Bacsmai László)

A hitét bátran megélő, csendes és alázatos természetű, immár nyugdíjas plébániai irodai munkatárs. Munkáját mindig precízen, pontosan végezte; empatikus lélekkel és nagy szeretettel fordult a hozzá érkezőkhöz. Jelenleg a mohácsi plébánia karitászcsoportjának legidősebb, de egyben egyik legaktívabb tagja is: önzetlenül és nagy alázattal kapcsolódik be a szolgálatba; a heti rendszerességű templomtakarításban is részt vállal. Szívesen kalauzolja a városba érkező vendégeket a mohácsi Fogadalmi templomban, melynek történetét kiválóan ismeri. Odaadó és szeretettel teli személyével egyházközségének hűséges szolgálattevője.

Oberling Antalné – magyarszéki plébánia (plébános: Mátyás Imre)

Bakóca településnek és az egyházközségnek ismert, elismert tagja. Hitét, a keresztény értékrend tiszteletét családjából hozta; azt a nehéz időkben is megtartotta, átörökítette gyermekeinek, unokáinak. Családi életének számos feladata mellett mindig tevékenyen részt vett az egyházközség életében; sekrestyésként ma is szívesen díszíti a templomot saját kertjében nevelt virágaival. Egész életét Bakócán töltötte. A községhez fűződő ismereteit szívesen és nagy örömmel osztja meg a településre érkező látogatókkal is. Segítőkész, megbízható. Hitvalló élete példaértékű.

Pálfi Józsefné – nagydorogi plébánia (plébános: Horváth Sándor)

Pálfi Józsefné több évtizeden át önkéntesként látta el a nagydorogi plébánia irodai feladatait. A templom rendben tartásában hosszú ideje a sekrestyés állandó és önzetlen segítője. A településen szolgáló plébánosokat szüntelenül segítette és támogatta szolgálatuk végzésében. Az egyházközségi képviselő-testület munkájában is tevékenyen részt vett. Segítőkész, készséges jelenlétére, megbízható munkavégzésére mindig támaszkodhatnak a település közösségének tagjai.

Ács Béla posztumusz kitüntetett – bicsérdi plébánia (plébános: Dohány Zoltán)

A plébániai tanácsosok testületének alelnökeként sokat fáradozott Pellérdért, a település hívő közösségéért. Örökösen szívén viselte az egyházközség és a templom sorsát, számos éven át volt a képviselő-testület meghatározó alakja. Élete utolsó éveiben türelemmel és állhatatos hittel viselte súlyos betegségének keresztjét. Szentségekkel megerősítve 2023 áprilisában hunyt el. Kitüntetését özvegye, Ács Béláné vette át.

*

Az ünnepélyes díjátadás a püspöki palotában, szeretetvendégséggel zárult.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír