Valentin-nap – Ha szerelmeseket nem is adott össze titokban, vakságot gyógyított Szent Bálint

A 14. században élt neves költőnek, Geoffrey Chaucernek szokták tulajdonítani Szent Bálint (Valentinus) napjának összekapcsolását a szerelemmel: Szent Bálint napján minden madár társat választ – fogalmazhatnánk meg némi magyaros áthallással Chaucer szavait a Madárparlament című művéből. A valóság feltehetően az, hogy nem maga Chaucer kapcsolta össze a Bálint-napot a párválasztással, csak az ő művében maradt fönn az első erre való utalás.

Állítólag Chaucer fenti sorából ered a számtalan Szent Bálinttal kapcsolatos legenda és hagyomány, melyek szerint a szent titokban összeadott keresztény fiatalokat a császári tiltás ellenére, és akiknek segített, azoknak egy „Valentinodtól” („From your Valentine”) szövegű kis kártyát adott. Ezekben  a hagyományokban több Bálint nevű szent története keveredik össze; a 269-ben vértanúhalált halt Bálintot, akinek februárban van az ünnepe, gyakran azonosítják Terni püspökével, aki kicsit később halt meg, és akiről július 30-án emlékezik meg az Ortodox Egyház. A gyér történelmi adatok miatt 1969-ben a Katolikus Egyház kivette Bálintot az általános Calendarium Romanumból, ünnepét meghagyva a helyi egyházak számára lehetőségként; február 14-én megemlékezhetünk róla a szent mártírok között.

A legendákkal szemben a február 14-én ünnepelt, a 3. században élt római papról, Valentinusról/Bálintról rendelkezésünkre álló adatok egy szót sem szólnak szerelemről, viszont elég egyértelműen állítanak más dolgokat: egyrészt azt, hogy tanúságot tett a császár előtt Krisztus igazságáról és a római istenek hamisságáról, másrészt azt, hogy visszaadta az egyik római főtiszt fogadott lánya szeme világát. Ezeket a történeteket a középkor egyik „bestsellere” őrizte meg számunkra: a 13. századi Legenda Aurea, a domonkos Jacobus de Voragine legendagyűjteménye; Szent Valentinus története azonban sokkal korábbról ered, a vele együtt vértanúhalált szenvedő Szent Máriusz és Márta történetéből.

A beszámolók szerint II. Claudius császár parancsára Bálintot elfogták, és számonkérték rajta, mit is gondol a római istenekről. Bálint így felelt: „Ha ismernéd az Úr ajándékát, te és egész birodalmad örvendeznétek. Megtagadnátok a démonokat és bálványokat, amelyeket a ti kezetek hozott létre, és Istenben, az Atyában hinnétek, aki a menny, a föld, a tenger és valamennyi élőlény mindenható Teremtője. És hinnétek fiában, Jézus Krisztusban.” A császár megdöbbent Bálint szavai hallatán, látva eltökéltségét, noha a biztos halál várt rá. Hivatalnokai azonban meggyőzték az uralkodót, hogy Bálintot tartsa őrizetben.

Legenda Aurea

A császár egyik főtisztjét, Asteriust (Aster) bízták meg őrizetével, aki hallotta Bálintot így imádkozni: „Mindenható Isten… Szabadíts meg minket a jelen napoktól, és vezess minket a sötétségből az igaz világosságra.” Asterius megkérdezte Bálintot: vajon a „világosság Istene” meg tudná-e gyógyítani az ő leányát a vakságból? Bálint imádkozott, és a lány visszanyerte szeme világát. Asterius azonnal arra kérte Bálintot, keresztelje meg őt magát és egész háza népét. Amikor ez a császár és az udvar fülébe jutott, a többi főtiszt haragra gerjedt, odamentek Asterius házához, és elhurcolták lakóit, köztük Máriuszt és Mártát, akiket később kivégeztek. Bálintot a Via Flaminián fejezték le, nem messze a Milvius-hídtól, ahol egy nemzedéknyi idő elteltével, 312-ben Nagy Konstantin győzelmet aratott, s amely győzelem sorsdöntőnek bizonyult a kereszténység számára.

Többségünknek, különösen az angolszász kultúrkörben és annak hatására, a Valentin-nap inkább arról szól, amit Chaucer hagyott örökül, s nem annyira a hitvalló vértanú életéről – a szent életű Bálint tanúságtételének mégis hatása lehet akár a szerelmeinkre is, melyek a február 14-i ünnep középpontjában állnak. Napjainkban sok fiatal pár, akik a tisztaságot választják, megkapják, hogy a döntésük nem életszerű, nem lehetséges. Szent Bálint azonban erőt ad nekünk, hogy a tisztaság mellett kitartsunk, nemcsak szavainkban, hanem cselekedeteinkben is.

Forrás: Aleteia.org; Magyar katolikus lexikon

Fotó: Pinterest

Magyar Kurír
(vn)