A Parma fidei – Hit pajzsa díjat Mádl Dalma asszony adta át. Ünnepi beszédet mondott Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, majd Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita méltatta a kitüntetettet. Az ünnepségen többek közt jelen volt Keresztes Sarolta Bazilia, a Nagy Szent Bazil Rendi Nővérek magyarországi főnöknője és Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a tavalyi kitüntetett.
A Parma fidei – Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő, valamint Gyurkovics Tibor író. A kitüntetést a kommunizmus áldozatainak emléknapja (február 25.) alkalmából azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz.
A díjátadó elején Gounod Ave Mariája csendült fel Kathy-Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző, Magyarország érdemes és kiváló művésze, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja előadásában, majd Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója, a Hungary Helps program jószolgálati nagykövete köszöntötte a megjelenteket. A Kr. u. 2. században élt Lyoni Szent Iréneusz gondolatai nyomán kifejtette: Isten dicsősége az ember, és mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy olyan életben részesedjünk, ami csak szeretet. – A személyválogatás nélkül szerető ember az Úr kegyelméből magát Istent szemlélheti. Imre Margit Ágota bazilita nővér életében „az emberi gyengeségen úrrá lenni képes isteni kegyelmet” ünnepeljük. A dicsőség Istené – zárta beszédét Sajgó Szabolcs.
A Parma fidei – Hit pajzsa díj egyik alapítója, Horváth Béla elmondta, a kitüntetés kuratóriumi képviselői Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita javaslata nyomán ismerhették meg Imre Margit Ágota nővér csodálatos, példamutató életútját. Majd arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy Gyurkovics Tibor író özvegye az Isten homlokán című Gyurkovics-kötetet ajándékozta a díjazottnak. Horváth Béla hozzátette, a díjátadások rendezvénysorozatát Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is támogatja, valamint sajnálattal közölte, hogy Bolberitz Pál (a Parma fidei – Hit pajzsa díj első kitüntetettje) egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy ő olvassa fel a díjazott laudációját, ahogy azt a korábbi ünnepi alkalmakon tette.
A következőkben Szabados Tamás, a Leövey Klára Görögkatolikus Gimnázium diákja elszavalta Gyurkovics Tibor Isten című versét, majd Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke mondott ünnepi beszédet.
János evangéliumából vett jézusi szavakkal kezdte beszédét: „Ha engem üldöznek, titeket is üldözni fognak” (Jn 15,20). Felelevenítette a magyar történelemnek a kereszténységet is érintő nagy fordulópontjait: a dicsőséges pillanatokat és a mélypontokat is. Mint mondta, II. Piusz pápa még 1456-ban így fogalmazott: „Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője”.
Latorcai János emlékeztette a jelenlévőket, hogy a II. világháború után a kommunista diktatúra számára a keresztény vallás és az egyházak jelentették azt a „veszélyes szervezett erőt”, amit le kellett győzni. 1948-tól Rákosiék célja a lelkek feletti uralom lett, igyekeztek megtörni, elbizonytalanítani a híveket. Békepapok, besúgók, kollaboránsok jelentek meg az Egyház soraiban. Imre Margit Ágota nővért is megpróbálták beszervezni, de ő nem árulta el nővértársait, akik felnevelték őt.
A kommunista diktatúra meggátolta, hogy az Egyház betölthesse társadalmi (értékközvetítő) szerepét, a mai Európában, főként annak nyugati felében pedig egyre erősödik a keresztényellenesség. Jelenleg a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világban – mutatott rá Latorcai János, és hozzátette: „Közös felelősségünk, hogy Ágota nővér és a hozzá hasonló emberek életútját, példáját, hitét megismerjük, megtanulva általuk, hogy miként tudjuk emelt fővel hordozni saját keresztünket, és hitből fakadó örömmel élni az életünket.”
Az Országgyűlés alelnökének beszéde után Kathy-Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző saját művét játszotta el. A szenvedélyes, virtuóz előadást követően Kocsis Fülöp érsek-metropolita méltatta az idei díjazottat, ismertetve a küzdelmekkel teli életút főbb állomásait (A kitüntetett szerzetesnővérrel készült interjúnkat hamarosan olvashatják – a szerk.).
Imre Margit Ágota 1932-ben született Hajdúdorogon. Tizennégy évesen került a máriapócsi bazilita nővérekhez, tizenhét évesen lett jelölt, és titokban kezdte el a noviciátust. A hazai szerzetesrendek működési engedélyének megvonása után, 1953-ban érettségizett, majd matematika–fizika szakos diplomát szerzett. Elkezdődtek számára a hosszú magány évei. Szerzetesi közösségétől távol, Albertirsán kapott tanári állást, majd Pomázon, később Budakalászon, végül a fővárosban, a IV. kerületi Április 4. téri általános iskolában tanított egészen 1988-ig, nyugdíjazásáig. Az évtizedek alatt folymatosan éreztették vele, hogy megtűrt személy az iskolában. 1968-ban titokban örökfogadalmat tett, ezután következtek a helyi rendőrőrsön zajló kihallgatások, majd állandósultak a rendőri megfigyelések.
Imre Margit Ágota nővér 1989-ig magányosan élt; a rendszerváltozáskor, 1990-ben megvarrta rendi ruháját, majd a máriapócsi bazilita rendházba költözött, amit ugyanazon évben kapott vissza a közösség. Azóta is ott él.
A Parma Fidei – Hit pajzsa díjat Mádl Dalma asszony adta át Imre Margit Ágota nővérnek. A kitüntetett megköszönte az elismerést, amelyre – mint mondta – méltatlannak tarja magát, hiszen csupán azt tette, amit sok más hívő testvére, aki hű maradt a nehéz időkben. Felolvasta üzenetét, amelyben ez állt:
Szeressük Istent és az embereket, próbáljuk meg a másikban is fellobbantani a szeretetet! Ez a mi feladatunk.
Hálát adott azért, hogy a magányos élet és a megpróbáltatások közepette Isten megóvta a kísértésektől. „Ez a kitüntetés minden szerzetesnek és a Görögkatolikus Egyház tagjainak szól, akik e nehéz időkben kitartottak. Jelképesen leteszem ezt a díjat azon élők kezébe és azoknak a sírhantjára, akik nálam nagyobb üldözést szenvedtek, és megmaradtak katolikus hitükben, hivatásukban.”
A díjátadó végén rövid idézetet olvastak fel egy interjúból, amelyet a napokban készítettek Imre Margit Ágota nővérrel. Ebben megkérdezték tőle, mit üzen a fiataloknak. A nővér így válaszolt:
„Legyen az embernek életcélja, és ebben legyen benne az Isten, szeresse azt, akit választott, a családját, és járjon templomba, mert az Úristennek van mondanivalója a számunkra.”
Az ünnepi alkalom Kocsis Fülöp érsek-metropolita áldásával és a Himnusz eléneklésével ért véget.
Fotó: Lambert Attila
Körössy László/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria