2026. január 16., péntek
Gusztáv, Priszcilla, Stefánia
Gusztáv, Priszcilla, Stefánia
Cristian Nani, a szervezet igazgatója a Vatican Newsnak elmondta, hogy az áldozatok között többségben vannak a nők és a kiskorúak; a szubszaharai övezet helyzete pedig válságos.
A világszerte üldöztetésnek és erőszaknak kitett keresztények száma 8 millióval nőtt az előző évhez képest, elérve a negatív rekordot jelentő 388 milliót.
„Sajnos ez ismét egy rekordév” – mondta Cristian Nani, az Open Doors igazgatója, amely szerdán tette közzé a World Watch List 2026 című legújabb jelentését a világszerte üldözött keresztényekről. Ebből a 388 millióból 201 millió nő vagy lány, míg 110 millió 15 év alatti kiskorú.
Erőszak és diszkrimináció
A World Watch List szerint azon országok száma, amelyekben „extrémnek” minősíthető a keresztényüldözés mértéke, 13-ról 15-re emelkedett. Továbbra is Észak-Koreában a legveszélyesebb kereszténynek lenni. Azok az országok, ahol szintén riasztó mértékű üldöztetést szenvednek el a keresztények: Szomália, Eritrea, Líbia, Afganisztán, Jemen, Szudán, Mali, Nigéria, Pakisztán, Irán, India, Szaúd-Arábia, Mianmar és Szíria. Szíria a korábbi magas rizikójú besorolásról az extrém szintre került.
A Vatican Newsnak nyilatkozva Cristian Nani elmondta, hogy a szíriai keresztények veszélyben vannak, mert az új politikai hatalom még mindig részben „széttagolt”, amit az elmúlt napok aleppói összecsapásai is bizonyítanak. „Adataink szerint már csak 300 ezer keresztény maradt Szíriában, vagyis több százezerrel kevesebben vannak, mint tíz évvel ezelőtt” – jegyezte meg.
Észak-Korea
Az ország továbbra is az első helyen áll a keresztények üldöztetési listáján. Észak-Koreában van az egyik legbrutálisabb diktatúra a világon, és az üldözés mértéke nem változott. A kereszténységnek még mindig nincs helye Észak-Koreában, és Jézus követésének legapróbb jele is végzetes következményekkel jár. 2025-ben Észak-Korea megerősítette katonai erejét és bizonyos országokkal diplomáciai kapcsolatait, valamint lépéseket tett a turizmus fejlesztésére, de a polgárok mindennapi élete továbbra is rendkívül nehéz. A keresztények számára ez folyamatos elnyomást és állandó, rendkívüli veszélyt jelent.
Szíria
A legnagyobb „ugrást” a listán Szíria érte el, amely a tavalyi 18. helyről a 6. helyre lépett előre, ami messze a legdrámaibb pontszám-emelkedés. A fő ok a keresztények elleni erőszak volt: templomok elleni támadások és hívők meggyilkolása, különösen a 2025 júniusában Damaszkuszban történt templomi merénylet, amelyben 22 ember meghalt és 63 megsebesült. A keresztényekre nehezedő nyomás is nőtt az élet minden területén. Az új kormány a vallásszabadságot sorozatosan megsérti. A brutális szíriai polgárháború alatt a keresztények rengeteget szenvedtek a harcoktól, és elűzték őket otthonaikból. A Krisztus-hívők létszáma tovább csökken, így akik maradtak, még kiszolgáltatottabbá válnak, nincs hova menekülniük.
14 fekete-afrikai ország a keresztény üldözöttségi listán
Ezeknek az országoknak az össznépessége több mint 721 millió fő, akiknek közel a fele kereszténynek vallja magát. Az elmúlt évtizedben az erőszak pontszáma több mint kétszeresére nőtt. Az országok közül négy most a lista első 10 helyezettje között van. 2026-ban csak három ország szerepel az erőszak tekintetében maximális pontszámmal. Mindhárom ország fekete-afrikai: Szudán, Nigéria és Mali. A térségben több tényező (politikai bizonytalanság, felkelések, ingatag kormányzás) sebezhetővé tette a keresztényeket, akik ki vannak szolgáltatva szélsőséges csoportok támadásainak.
Forrás: Open Doors Magyarország
Fókuszban a szubszaharai övezet
A korábban tapasztalható csökkenés után a meggyilkolt keresztények száma ismét emelkedett, így 2024-ről 2025-re 4476-ról 4849-re nőtt, ez azt jelenti, hogy világszerte naponta 13 embert ölnek meg keresztény hite miatt.
Nigéria bizonyult az ilyen jellegű erőszak epicentrumának 3490 áldozattal, ami a globális mutató körülbelül 70 százalékát teszi ki.
A hitük miatt letartóztatott keresztények száma szinte változatlan maradt (4712, szemben a 2024-es 4744-gyel), míg az elrabolt keresztényeké csökkent (3302, szemben a 2024-es 3775-tel).
A templomok elleni támadások száma is csökkent (7679-ről 3632-re), csakúgy, mint a keresztények lakásai és üzletei elleni támadásoké (28 368-ról 25 794-re); míg a bántalmazás, nemi erőszak és kényszerházasság áldozatainak száma nőtt (3944-ről 5202-re).
Az Open Doors igazgatója a szubszaharai Afrikát jelölte meg a 2026-os kimutatások „különleges megfigyelési” területeként, elsősorban a törékeny politikai helyzet miatt, amelyben a kormányok erőszaknak teszik ki a keresztényeket.
A kereszténység súlypontja Afrikába helyeződött át, de éppen ott van leginkább támadásoknak kitéve” – mondta Cristian Nani, utalva arra a kontinensre, ahol a világ keresztény lakosságának körülbelül nyolcada él.
Hozzátette, hogy Szudán a polgárháború miatt különösen kritikus országok közé tartozik, akárcsak Nigéria, Mali, Niger, Burkina Faso, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Mozambik is. A keresztények elleni támadásoknak ezekben a törékeny politikai helyzetű országokban számos oka van, amelyek között a gazdasági tényezők és a vallási különbségek egyaránt megtalálhatók.
Támadások Nigériában
A World Watch List múlt évről szóló jelentését január 14-én, szerdán hozták nyilvánosságra Rómában, a Szenátus épületében, egy nigériai tanú beszámolójával kísérve, amely az üldöztetések által leginkább érintett országok egyike.
Az elmúlt napokban az Open Doors több visszajelzést gyűjtött össze olyan keresztényektől, akik aggódnak a terrorista csoportok esetleges megtorlásai miatt az amerikai karácsonyi rajtaütés után, és beszámoltak a legújabb erőszakos eseményekről, melyek Nigéria északi részén történtek. 14 áldozatról tudni, akik december 29-én az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartományának (ISWAP) támadásában vesztették életüket Nigéria Adamawa államában, valamint több tucat áldozatról, akik január 4-én ismeretlen fegyveresek támadásának estek áldozatául egy piacon Dema városában, Niger államban.
Szöveg: Valerio Palombaro & Marco Guerra/Vatican News
Forrás: Vatican News és Open Doors/Romkat.ro
Fotó: Open Doors
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406
Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám:
19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési
tájékoztató
1