Zenével átölelni, kiket senki sem ölel – Piarista diákok turnéja árva gyerekek, roma fiatalok között

Sokan valószínűleg nem hallottak sem a turnéról, sem az együttesről, pedig ők azok, akik a nyári szünidejükben a fesztiválszezon csillogását, élményét elvitték oda, akikről a társadalom már lemondott, azokhoz, akiknek talán soha életükben nem lesz esélye egy koncert első soraiban ugrálni.

A The Eyes of Francesco a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium diákjaiból alakult. Az együttes neve Kalazanci Szent József egyik legendájához köthető, amelyben a szent meggyógyítja a kis Francesco szemét. A zenekar hét tagja: Farkas Luca, Jójárt Rebeka, Katona Kamilla, Kocsis Janka, Móra Áron, Móra Máté és Somorjai Márk. A banda már korábban is zenélt együtt, idén pedig az iskola tanárai is felfigyeltek a fiatalok páratlan tehetségére. A csapatot Csuzdi Eszter énektanárnő vette a szárnyai alá, akinek vezetésével szakmai műhely alakult, melynek révén igazi bandává kovácsolódhattak össze. A csapat egyszerre működött az iskola liturgikus zenekaraként és baráti rockbandaként. Kevesebb mint egy év alatt segítségükkel szinte az összes iskolai mise gitáros misévé vált, valamint a kollégiumi esti imákra is visszatértek az énekek. Az év egyik fénypontja az éjszakai fáklyafénynél tartott kollégiumi szentmise volt, amelynek lebonyolítását már egészében ők vezették.

„A turné ötlete a piaristasággal függ össze. A piarista iskola legfontosabb védjegyei a szegények melletti elköteleződés és az evangelizáció fontossága. A zene az egyik legjobb eszköz, hogy egy fiatal otthon érezze magát egy templomban és aktív részese legyen a liturgiának. Gyönyörű volt látni, ahogy ezek a fiatalok a tehetségük és adottságuk által hogyan kerültek közelebb önmagukhoz, egymáshoz és a Jóistenhez, mindeközben ugyanebben segítették gyönyörű játékukkal társaikat. Kollégáimmal szerettük volna azt a példaértékű munkát honorálni, amit ezek a fiatalok az iskoláért tettek idén. Mindezt pedig piarista módon akartuk megvalósítani – így jött képbe a rend által működtetett tanodába és a nővérek által fenntartott gyermekotthonba való látogatás. Reméltük, hogy ezzel egyszerre tágítjuk a világról alkotott képüket, és közben az ottaniaknak is felejthetetlen élményt tudunk szerezni. Nagy falatnak tűnt, de láttuk a tüzet a fiatalok szemében, így belevágtunk” – nyilatkozta a csapatról Morvai Gábor, a diákok kollégiumi prefektusa.

A turné két fellépést foglalt magában. Hétfőn a Sátoraljaújhelyi Piarista Tanoda roma fiataljaival találkozott a banda. Közös ismerkedés, sütisütés után egy koncert zárta a találkozót, melyen a repertoár mellett a helyiek különszámai is elhangoztak. Kedden a csapat Nagykárolyba érkezett az ottani gyermekotthon 24 fiataljához. Itt három napot voltak együtt, melybe a koncerten túl közös kirándulás, focimeccs, sütögetés is belefért. Az ittlét legmeghatóbb pontja a zárómise volt, melyet Márkus Roland piarista atya celebrált. Ezen a helyiek és a vendégek közös gitáros zenekara biztosította a zenei szolgálatot. Az eseményeken túl nehéz mindennek a hangulatát visszaadni: a kislány örömét, aki életében először fog basszusgitárt a kezében, a vagány roma srácot, aki fülig érő szájjal énekli a mulatóst a mikrofonba, a 12 éves kisfiút, aki a napvégi hálakörön érted ad hálát, a könnyes arcokat, akiket három nap után hátra kell hagyni az ígérettel, hogy „még visszajövünk…”.

Hallgatva a beszámolóikat, élményeiket a hazatérő fiatalok valamit megértettek Kalazanci Szent József örökségéből. Odalépve a szegény gyerekek mellé, szolgálatba állítva azt az „öt kenyeret és két halat”, amijük volt, megtapasztalták, hogy milyen az, amikor az Isten rajtuk keresztül tesz csodát. Tettek egy lépést Kalazancius álma és a társadalom megújítása felé. Imádkozzunk, hogy egyre több fiatal merje képességeit és adottságait a szegények felemelésére és a társadalom jobbítására fordítani!

Forrás és fotó: Dugonics András Piarista Gimnázium

Magyar Kurír