A közösségi médiában hódítanak a mai koreai sámánok – miközben a helyi egyház a szöuli IVT-re készül

A technológiai fejlődéséről ismert ázsiai országban a sámánizmus egyre nagyobb teret nyer a fiatalok között, amit a közösségi média egyes felületei és influenszerei is elősegítenek.

Jóllehet az ország mintegy 51 millió lakosának több mint a fele nem tartja magát vallásosnak, a sámánizmus ma is népszerű vallásos-spirituális gyakorlat. 

A koreai Yonhap hírügynökség szerint a 29 éves sámán, Lee, akit Aegi Seonnyue, azaz „Baby Angel” néven is ismernek, több százezer követővel rendelkezik a közösségi médiában. A különböző szobrokkal, istenségekkel és gyertyákkal díszített szentélyéből a közösségi oldalakon keresztül éri el híveit. Lee 2019-ben elindított YouTube-csatornája hatására sok más koreai sámán is elkezdett spirituális témájú videókat posztolni.

Nagy sikert aratott a nemrég a koreai mozikba kerülő Exhuma című film is, amely fiatal sámánokat mutat be Jang Jae-hyun rendezésében.

Kim Dong-gyu, az Institute of Korean Religious Studies kutatója (Sogang University) úgy fogalmazott: „Ma a sámánok a közösségi médiában próbálják népszerűsíteni a saját tevékenységüket, mint ahogy régebben az újságokban tették.”

Úgy tűnik, a mai koreai társadalomban már nem tapad kulturális stigma a sámánizmushoz, ami miatt korábban sokan titokban tevékenykedtek csak; sőt, a mai sámánok alig várják, hogy megmutathassák magukat.

A Yonhap hírügynökség szerint egy 30–60 perces konzultáció nagyjából 100 ezer koreai wonba (kb. 27 000 Ft – a szerk.) kerül; ebbe beletartoznak a harangokkal, füstölőkkel való rítusok, illetve a rizsszemek segítségül hívása a jelen és a jövő értelmezéséhez.

A szakemberek szerint a sámánizmus növekvő népszerűsége hátterében a gazdasági nehézségek állnak, a jövőtől való félelem; a fiatalok a munka és lakhatás területén tapasztalt nehézségek miatt fordulnak a titokzatos erőkhöz, hogy vigaszt találjanak. A lakhatás, a megélhetés, a gyereknevelés magas költségeinek következménye emellett a születések számának drasztikus visszaesése is.

A Koreai Kulturális Minisztérium becslése szerint mintegy 300 ezer sámán volt Dél-Koreában 2022-ben; a sámánizmust a „koreai karakter” fontos összetevőjének tartják, és legalább kétezer éves múltja van az országban. A vallási kultusz a gonosz lelkek kiűzésével, a betegek gyógyításával, az ősök és más elhunytak lelkének ápolásával tartja fenn a családi jólétet. A népszerűségét jelentősen csökkentette a buddhizmus, konfucianizmus és a taoizmus megjelenése, de továbbra is hatással van a koreaiak gondolkodására és vallási gyakorlatára.

A 20. század eleji japán uralom, majd az 1970-es évek katonai diktatúrája megpróbálta elnyomni a sámánizmust, babonaként bélyegezve meg, ami a modernizálódás útjában áll. A napjainkban tapasztalható „revival” azonban jól mutatja, hogy széles körben megvan az igény a spiritualitásra és a transzcendenciára a koreai társadalomban.

Eközben a koreai katolikus egyház elkötelezetten készül a 2027-es szöuli IVT-re. Kyung-sang Lee püspök, a szervezőbizottság koordinátora nemrég kifejezte, remélik, hogy „újjáéled a fiatalok hite, és Isten népének valamennyi tagja még inkább érezni fogja Isten szeretetét életében”. 

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: Fides.org

Fotó: Wikimedia Commons; Pexels.com

Magyar Kurír