Négynapos iraki tartózkodása során a Szentatya ellátogatott Bagdadba, valamint Ur egykori városába, Ábrahám szülőhelyére, valamint Nasszirija, Erbíl, Moszul és Karakos városba. Útjának fő célja az volt, hogy kifejezze lelki közelségét és támogatását a folyamatosan fogyatkozó iraki keresztény közösségek felé, amelyek mind a mai napig együtt élnek az Iszlám Állam (ISIS) által négy éven át elszenvedett üldöztetés következményeivel. A három évvel ezelőtti pápalátogatás további fontos célja volt a vallások közötti párbeszéd és megértés ösztönzése.
A mintegy 40 milliós országban a keresztények száma évtizedek óta folyamatosan csökken:
2003-ban 1,4 millió keresztény lakott Irakban, ma körülbelül 250 ezer.
Nadzsíb Mikhael Moussza érsek kifejtette, hogy bár Ferenc pápa vigaszt hozott nekik, és buzdította a hazájukat elhagyni kényszerült iraki keresztényeket a visszaköltözésre az Iszlám Állam 2017-es katonai vereségét követően, sokan még mindig tétováznak, és a még mindig érezhető bizonytalanság miatt több család továbbra is inkább kivándorol a Ninivei-síkságról és Iraki Kurdisztánból. A térségben élő keresztények továbbra is megfélemlítéstől és erőszaktól szenvednek az egymással harcoló helyi félkatonai erők részéről. Az Iszlám Állam rémuralma idején lerombolt házaik többsége pedig még mindig romokban hever.
Ezek a családok nem egy olyan helyen akarják újrakezdeni az életüket, amely még mindig nem biztonságos számukra, és amelyet a kormány nem tud ellenőrzése alatt tartani.”
Ferenc pápa iraki látogatásának egyik fénypontja volt, hogy a síiták vallási központjában, Nedzsefben találkozott Ali al-Szisztani nagyajatollahhal. A káld érsek szerint az esemény Ferenc pápa iraki látogatásának egyik legpozitívabb mozzanata volt, és további lépés a keresztények és a muszlimok közötti kölcsönös megértés felé, annak fényében is, hogy az országban muszlim lakosság 60–65 százalékát a síiták teszik ki. „Gyönyörű találkozás volt, amely sok félreértést eloszlatott” – fogalmazott az iraki káld érsek. Hozzátette:
Már nem ellenségnek tekintenek bennünket, hanem testvéreknek az emberiségben.”
A Vatican Newsnak adott interjújában megkérdezték az érseket az iraki iszlám vezetők hozzáállásáról az iszlamista szélsőségesekhez. Nadzsíb Mikhael Moussza kifejtette, hogy a muszlimok hamar rájöttek, hogy az ISIS radikális nézetei nem képviselik az igazi iszlámot, és ellenezték azt. „Az iszlámnak az ISIS által szorgalmazott formája egyrészt eltorzította a szunnita és síita közösségek közötti barátságot, másrészt az iszlámot a vallások közötti barátság eltorzítására is felhasználták” – mutatott rá Nadzsíb Mikhael Moussza érsek.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria