Az Egyház Mianmarban: kicsi, de erőteljes jelenlét a társadalomban

A korábban Burmának nevezett Mianmar India, Thaiföld és Kína között helyezkedik el, de határos Bangladessel és Laosszal is. Délen az Andamán-tengerrel, délnyugaton a Bengáli-öböllel határos. Területe hétszer nagyobb Magyarországénál, lakossága 52 millió. A döntően buddhista hitű (88%) ország történetének csúcspontja a 11. századi nagybirodalom volt, melynek az 1284-es mongol megszállás vetett véget. A mongol uralom egészen a 17. századig tartott, melyet követően három hatalom is váltotta egymást, majd 1824-től brit gyarmattá vált az ország. A gyarmati korszak 1948-ig tartott. A 20. század második felét nagyhatalmi ideológiai és etnikai jellegű felkelések, forradalmak jellemezték. 1989-ben az ország új nevet választott magának, Burma helyett az etnikailag semlegesebb Mianmar formát vette fel.

A jelenlegi kormányfő Ang Szán Szu Csí, aki az 1980-as évek óta harcol hazája erőszakmentes demokratizálásáért. Ang Szán Szu Csít 1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki a demokrácia és emberi jogok érdekében folytatott erőszakmentes küzdelméért.

Krisztust először a 16. században hozták el portugál misszionáriusok az országba. A hivatalos misszió 1722-ben indult meg barnabita atyák segítségével, az egyházi szervezet 1893-ra épült ki. Az angol gyarmatbirodalom idejét erőteljes anglikán térítés jellemezte, ezért a lakosság 6,2 százalékát kitevő keresztények közel öt százaléka protestáns.

1965-ben a három évvel korábban államcsínnyel hatalomra került szovjetbarát katonai rezsim megkezdte az egyházi intézmények államosítását és kiutasított az országból 239 misszionáriust. Mindössze 188 pap maradhatott szolgálatban. A püspökök 1980-ban utazhattak először Rómába, ahol II. János Pál pápa így üdvözölte őket: „Lelkivezetők vagytok a katolikus hit hősies gyakorlásában.” A püspökök többször felemelték már szavukat a jogtalanság és a keresztényeket érő hátrányos megkülönböztetés miatt.

1992-ben Roger Etchegaray bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának akkori elnöke látogatott Mianmarba, ahol egy helyi püspök a világ nyilvánossága elé tárta, hogy 8 ezer katolikust gyűjtőtáborba, 12 ezer hívőt pedig az ország elhagyására kényszerítettek. 1995-ben a püspökök részt vettek a nemzetgyűlés alkotmánytervezetének a vallásszabadságról szóló részének kidolgozásában. 2001-ben létrehozták a nemzeti Karitászt, 2001 novemberi ad limina látogatásukon II. János Pál pápa arra buzdította őket, hogy az egyházi Karitászt és az oktató-nevelői tevékenységet állítsák az egész ország szolgálatába. 2005-ben, a katolikus hierarchia felállításának 50. évfordulóján az ország történetében először találkoztak nyilvánosan püspökök, papok és hívek, hogy nemzeti pasztorális szinódus keretében határozzák meg a helyi egyház időszerű feladatait.

A megtérések és a nagyszámú új hivatás születése révén, az ellenséges adminisztratív intézkedések dacára tovább gyarapodik és erősödik a mianmari katolikus egyház: ennek jele, hogy 2010-ben XVI. Benedek pápa új egyházmegyét alapított. 2013-ban Mianmar buddhista többsége és muszlim kisebbsége között erőszakos összeütközések történtek, a konfliktus folyamán a katolikus egyház a megbékélést hirdette.

Ferenc pápa 2013 októberében a Vatikánban fogadta Ang Szán Szu Csí miniszterelnököt, és támogatásáról biztosította az ország demokratikus átalakítása érdekében kifejtett tevékenységéért. 2014 júniusában Angelo Amato bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusa avatta boldoggá Izidor mianmari katekétát és Mario Vergara olasz missziós papot, akiket 1950-ben fegyveres gerillák öltek meg.

2015. február 14-én Ferenc pápa bíborossá nevezte ki Charles Bo ranguni érseket. 2016 novemberében a mianmari vallási vezetők, köztük a katolikus egyház vezetői felhívást tettek közzé az ország politikai és katonai vezetőihez, hogy a kiengesztelődés és a béke útját keressék. Mianmar lakóinak 4,3 százaléka muszlim, ezek egyik etnikuma a bengáli eredetű rohingja kisebbség, akiket a kormányerők üldöznek. A rohingjákkal kapcsolatban Charles Bo bíboros azt javasolta, hogy a feszültségeket az állampolgárság jegyében lehet megoldani, mivel minden az országban született személy mianmari állampolgár és joga van az országban élnie.

2017 márciusában a mianmari katolikus egyház is üdvözölte azt az ENSZ-határozatot, mely hivatalos kivizsgálást sürget az elüldözött rohingják ügyében. Május 4-én a Szentszék és Mianmar diplomáciai kapcsolatot létesített nunciatúra és nagykövetség szintjén.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír