Szent Arétász és társai az 523-as nadzsráni keresztényüldözés során vesztették életüket. Vértanúságuk 1500. évfordulója alkalmából az Arab-félsziget katolikus egyháza az Észak- és a Dél-arábiai Apostoli Helynökség területén rendkívüli szentévet hirdetett: 2023. október 24. és 2024. október 23. között teljes búcsút lehet nyerni, amit Ferenc pápa engedélyezett az Apostoli Penitenciária dekrétumán keresztül.
November 4-én helyi idő szerint 11 órakor Aldo Berardi püspök, Észak-Arábia apostoli helynöke ünnepi szentmisét mutat be Awaliban, az Arábiai Miasszonyunk-székesegyházban. A főpásztor a szentmise előtt ünnepélyesen megnyitja „a jubileumi év szentkapuját” – egy évvel Ferenc pápa Bahrein-szigetén tett látogatása után.
November 9-én Abu-Dzabiban Paolo Martinelli püspök, dél-arábiai apostoli vikárius nyitja meg a szentkaput a Szent József-székesegyházban, ahol Ferenc pápa 2019-ben járt, amikor az Egyesült Arab Emírségekbe utazott.
Novemberben érkezik Bahreinbe Szent Arétász egy ereklyéje, mely Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka ajándéka.
A jubileumi események kapcsán Aldo Berardi püspök, észak-arábiai apostoli helynök nyilatkozott a Fides missziós hírügynökségnek.
„A vikariátushoz tartozó országok – így Bahrein, Kuvait, Katar és Szaúd-Arábia – templomain – Bahrein kivételével – nincsenek vallási feliratok vagy jelképek, mert ezek be vannak tiltva. Én egy óriási keresztet helyeztettem el az új bahreini székesegyházra, hogy látszódjék: templomról van szó” – mondta a főpásztor. A székesegyház a városon kívül található; a hívek úgy tudják megközelíteni, hogy számukra külön erre a célra buszjáratot biztosítanak, katedrális felirattal.
Az Észak-arábiai Apostoli Helynökség négy országa különbözőképpen szabályozza a vallásgyakorlást. Kuvaitban, Bahreinben és Katarban – ahol engedélyezik a vallásgyakorlást – vannak templomok és papok, csak kevés a hely, ezért szeretnének többet építeni. Bahrein a legnyitottabb állam a négy közül, a másik három országban továbbra is jelentősen korlátozzák a vallásgyakorlást – ismertette Berardi püspök. Egy kivételt említett, a Szent Szívről elnevezett bahreini iskolát, mely hetven éve jelen van az országban. Az iskolának, amit az indiai apostoli kármelita nővérek működtetnek kétezer gyerek számára, ma óriási campusa van.
A vikariátus katolikus közössége a közelmúltban egy másik eseményt is ünnepelhetett: szeptember 29-én nyitották meg Kuvaitban a Szent Család-társszékesegyház szentkapuját. A plébániaközösség valamennyi hívője imádkozott és együtt énekelt az ünnepi szentmisén, amelynek főcelebránsa Aldo Berardi püspök volt, s amelyen a helynökség több papja is jelen volt.
A Fides missziós hírügynökségnek adott interjúban Észak-Arábia apostoli helynöke elmondta, hogy Kuvaitban egyre rosszabb a helyzet, nincs politikai stabilitás, a szabadságot is egyre nagyobb mértékben korlátozzák. A vikariátuson is sok mindent újra kell gondolniuk, mert új feltételek elé állították őket. Minden bonyolult, folyton változnak a törvények, az országban már a szélsőségesek is jelen vannak.
Az apostoli helynökségnek négy plébániája van Kuvaitban, köztük a régi Szent Család-székesegyház, az Arábiai Miasszonyunk-kegyhely kis temploma is, ahol a kármeliták által hozott nagy Mária-szobrot őrzik immár 75 éve. Berardi püspök hozzátette: az elmúlt években kérték, hogy kapjanak egy területet, ahol templomot építhetnének a környéken, de végül meghiúsult a megállapodás a kormánnyal. Pedig még sok templomra lenne szükség, hogy mindenkit befogadhassanak.
Kuvaitban három iskola van, amelyet a kármelita nővérek, a szalézi rend, illetve a libanoni apácák működtetnek. „Nem katolikus iskolának nevezik őket, mert itt nem lehet a keresztény vallást oktatni – ismertette Aldo Berardi püspök. – Vegyes magániskolák, amelyek mindenki előtt nyitva állnak: muszlimoknak és keresztényeknek egyaránt. Ezzel együtt mindenki tudja, hogy katolikus iskolák, hiszen az apácák habitusban járnak.”
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria